Példabeszédek 11

1 Csalárd mérleg utálata az Örökkévalónak, de teljes súlykő kedvére van.

Bwana huchukia sana mizani za udanganyifu, bali vipimo sahihi ni furaha yake.

2 Jött a kevélység és jött a szégyen is; de a szerényeknél bölcsesség van.

Kiburi kinapokuja, ndipo huja aibu, bali unyenyekevu huja na hekima.

3 Az egyenesek gáncstalansága vezeti őket, de a hűtlenkedők ferdesége elpusztítja őket.

Uadilifu wa wenye haki huwaongoza, bali wasio waaminifu huharibiwa na hila yao.

4 Nem használ a vagyon a haragnak napján, de az igazság megment a haláltól.

Utajiri haufaidi kitu katika siku ya ghadhabu, bali haki huokoa kutoka mautini.

5 A gáncstalannak igazsága egyenessé teszi útját, de gonoszsága által elesik a gonosz.

Haki ya wasio na lawama, huwatengenezea njia iliyonyooka, bali waovu huangushwa kwa uovu wao wenyewe.

6 Az egyenesek igazsága megmenti őket, de vágyuk által megfogatnak a hűtlenkedők.

Haki ya wanyofu huwaokoa, bali wasio waaminifu hunaswa na tamaa mbaya.

7 Gonosz ember halálával elvész a remény, s a jogtalanság várakozása elveszett.

Wakati mtu mwovu anapokufa, matumaini yake hutoweka; yote aliyoyatazamia kutokana na nguvu zake huwa si kitu.

8 Az igaz kiszabadult a szorongatásból, és jött helyébe a gonosz.

Mtu mwenye haki huokolewa kutoka taabu, naye mtu mwovu huingia humo badala yake.

9 Szájjal rontja meg felebarátját az istentelen, de tudás által kiszabadulnak az igazak.

Kwa kinywa chake mtu asiyemwamini Mungu humwangamiza jirani yake, bali kwa maarifa mwenye haki huokolewa.

10 Mikor jó dolguk van az igazaknak, vigad a város, s mikor elvesznek a gonoszok, ujjongás van.

Wakati mwenye haki anapofanikiwa, mji hufurahi; mwovu atowekapo, kuna kelele za furaha.

11 Az egyenesek áldása által emelkedik a város, de a gonoszok szája által leromboltatik.

Kutokana na baraka ya mtu mnyofu mji hukwezwa, bali kwa kinywa cha mwovu mji huharibiwa.

12 Gúnyolódik felebarátján az esztelen, de az értelmes ember hallgat.

Mtu asiye na akili humdharau jirani yake, bali mtu mwenye ufahamu huuzuia ulimi wake.

13 Ki mint rágalmazó jár, feltárja a titkot, de a hűséges szellemű eltakarja a dolgot.

Masengenyo husaliti tumaini, bali mtu mwaminifu hutunza siri.

14 Útmutatások nélkül elesik a nép, de a tanácsosok sokaságában győzelem van.

Pasipo ushauri wa hekima taifa huanguka, bali washauri wengi hufanya ushindi uwe wa hakika.

15 Nagyon rosszul jár, ha ki idegenért kezeskedett, de a ki gyűlöli a kézcsapást, az bizton van.

Yeye amdhaminiye mgeni hakika atateseka, bali yeyote akataaye kuunga mkono dhamana ni salama.

16 Kedves asszony megtartja a tiszteletet, és az erősek megtartják a gazdagságot.

Mwanamke mwenye moyo wa huruma hupata heshima, bali wanaume wakorofi hupata mali tu.

17 Saját lelkével tesz jót a kegyes ember, de saját testét megzavarja a kegyetlen.

Mwenye huruma hujinufaisha mwenyewe, bali mkatili hujiletea taabu mwenyewe.

18 gonosz hazug munkabért szerez, de a ki igazságot vet, igaz jutalmat.

Mtu mwovu hupata ujira wa udanganyifu, bali yeye apandaye haki huvuna tuzo ya uhakika.

19 Igazságos becsületesség életre visz, de ki a rosszat hajhássza, halálára teszi.

Mtu mwenye haki kweli kweli hupata uzima, bali yeye afuatiliaye ubaya huendea kifo chake.

20 Az Örökkévaló utálata az álnok szívűek, de kedvére vannak a gáncstalan útuak.

Bwana huwachukia sana watu wenye moyo wa upotovu, bali hupendezwa na wale ambao njia zao hazina lawama.

21 Kezet kézre! Nem marad büntetlenül a rossz, de az igazak magzatja megmenekül.

Uwe na hakika na hili: Waovu hawataepuka kuadhibiwa, bali wenye haki watakuwa huru.

22 Arany gyűrű sertésnek orrában, szép asszony, de ész híján.

Kama pete ya dhahabu katika pua ya nguruwe ndivyo alivyo mwanamke mzuri ambaye hana busara.

23 Az igazak kívánsága csupán a jó, a gonoszok reménye – harag.

Shauku ya mwenye haki huishia tu kwenye mema, bali tumaini la mwovu huishia tu kwenye ghadhabu.

24 Van, a ki szór és még gyarapszik, de a ki megvon attól, a mi illő – csak szűkölködésre teszi.

Kuna mtu atoaye kwa ukarimu, hata hivyo hupata zaidi, mwingine huzuia, lakini huwa maskini.

25 Áldásos lélek bőségben részesül, s a ki telít, maga is telíttetik.

Mtu mkarimu atastawi; yeye awaburudishaye wengine ataburudishwa mwenyewe.

26 A ki visszatartja a gabonát, azt megátkozza a nép, de áldás száll a gabonaeladónak fejére.

Watu humlaani mtu awanyimae watu nafaka, bali baraka itamkalia kichwani kama taji yeye aliye radhi kuiuza.

27 A ki jóra igyekszik, kedvességet keres, de a ki rossz után tör, ő reá jön az.

Yeye atafutaye mema hupata ukarimu, bali ubaya huja kwake yeye autafutaye.

28 A ki gazdagságában bízik, az el fog esni, de mint a falevél virulnak az igazak.

Yeyote ategemeaye utajiri wake ataanguka, bali mwenye haki atastawi kama jani bichi.

29 A ki megzavarja házát, szelet kap birtokul, és szolgája lesz az oktalan a bölcsszívűnek.

Yeye aletaye taabu kwa jamaa yake atarithi tu upepo, naye mpumbavu atakuwa mtumishi wa wenye hekima.

30 Az igaznak gyümölcse életnek fája, és lelkeket nyer meg a bölcs.

Tunda la mwenye haki ni mti wa uzima, naye mwenye hekima huvuta roho za watu.

31 Lám az igaznak a földön fizetnek, hát még a gonosznak és vétkezőnek.

Kama wenye haki watapokea ujira wao duniani, si zaidi sana yule asiyemcha Mungu na mwenye dhambi?