< Példabeszédek 11 >
1 Csalárd mérleg utálata az Örökkévalónak, de teljes súlykő kedvére van.
Väärä vaaka on Herralle kauhistus, mutta oikia puntari on hänelle otollinen.
2 Jött a kevélység és jött a szégyen is; de a szerényeknél bölcsesség van.
Kussa ylpeys on, siinä on myös ylönkatse; mutta viisaus on nöyräin tykönä.
3 Az egyenesek gáncstalansága vezeti őket, de a hűtlenkedők ferdesége elpusztítja őket.
Viattomuus johdattaa siviät, vaan pahuus kukistaa pilkkaajat.
4 Nem használ a vagyon a haragnak napján, de az igazság megment a haláltól.
Ei rakkaus auta vihan päivänä, mutta vanhurskaus vapahtaa kuolemasta.
5 A gáncstalannak igazsága egyenessé teszi útját, de gonoszsága által elesik a gonosz.
Viattoman vanhurskaus tekee hänen tiensä tasaiseksi, mutta jumalatoin lankee jumalattomassa menossansa.
6 Az egyenesek igazsága megmenti őket, de vágyuk által megfogatnak a hűtlenkedők.
Jumalisten vanhurskaus pelastaa heitä, vaan väärintekiät käsitetään viekkaudessansa.
7 Gonosz ember halálával elvész a remény, s a jogtalanság várakozása elveszett.
Kuin jumalatoin ihminen kuolee, niin ei ole yhtään toivoa: ja jota väärintekiät odottavat, se tulee tyhjäksi.
8 Az igaz kiszabadult a szorongatásból, és jött helyébe a gonosz.
Vanhurskas vapahdetaan vaivasta, ja jumalatoin tuleehänen siaansa.
9 Szájjal rontja meg felebarátját az istentelen, de tudás által kiszabadulnak az igazak.
Ulkokullatun ihmisen suun kautta petetään hänen lähimmäisensä; vaan vanhurskaat ymmärtävät sen, ja pelastetaan.
10 Mikor jó dolguk van az igazaknak, vigad a város, s mikor elvesznek a gonoszok, ujjongás van.
Kaupunki iloitsee, koska vanhurskaan hyvin käy, ja riemuitsee, koska jumalatoin hukkuu.
11 Az egyenesek áldása által emelkedik a város, de a gonoszok szája által leromboltatik.
Vanhurskasten siunauksen kautta kaupunki korotetaan, vaan jumalattoman suun kautta kukistetaan.
12 Gúnyolódik felebarátján az esztelen, de az értelmes ember hallgat.
Joka lähimmäistänsä häpäisee, se on hullu, mutta toimellinen mies on vaiti.
13 Ki mint rágalmazó jár, feltárja a titkot, de a hűséges szellemű eltakarja a dolgot.
Panettelia ilmoittaa salaisuuden, vaan jolla on uskollinen sydän, hän salaa sen.
14 Útmutatások nélkül elesik a nép, de a tanácsosok sokaságában győzelem van.
Jossa ei neuvoa ole, siinä kansa hukkuu; vaan jossa monta neuvonantajaa on, siinä hyvin käy.
15 Nagyon rosszul jár, ha ki idegenért kezeskedett, de a ki gyűlöli a kézcsapást, az bizton van.
Joka toisen takaa, hän tulee vahinkoon; vaan joka siitä itsensä pitää pois, hän on murheetoin.
16 Kedves asszony megtartja a tiszteletet, és az erősek megtartják a gazdagságot.
Vaimo, joka otollinen on, pitää kunnian; vaan väkevät pitävät rikkauden.
17 Saját lelkével tesz jót a kegyes ember, de saját testét megzavarja a kegyetlen.
Armias mies tekee ruumiillensa hyvää; vaan se, joka julma on, saattaa lihansa murheelliseksi.
18 gonosz hazug munkabért szerez, de a ki igazságot vet, igaz jutalmat.
Jumalattoman työ on turha, vaan joka vanhurskautta kylvää, sillä on hyvä palkka.
19 Igazságos becsületesség életre visz, de ki a rosszat hajhássza, halálára teszi.
Sillä vanhurskaus saattaa elämän, vaan joka pahaa pyytää, hän saattaa kuoleman.
20 Az Örökkévaló utálata az álnok szívűek, de kedvére vannak a gáncstalan útuak.
Petollinen sydän on kauhistus Herralle, Vaan viattoman tie on hänelle otollinen.
21 Kezet kézre! Nem marad büntetlenül a rossz, de az igazak magzatja megmenekül.
Ei jumalattoimia auta, vaikka kaikki kätensä yhteen pistäisivät, mutta vanhurskaan siemen pelastetaan.
22 Arany gyűrű sertésnek orrában, szép asszony, de ész híján.
Kaunis vaimo ilman taidota on niinkuin sika, jolla olis kultainen käädy kuonossa.
23 Az igazak kívánsága csupán a jó, a gonoszok reménye – harag.
Vanhurskasten himo on ainoastaan hyvä, vaan jumalattomain odotus on kiukku.
24 Van, a ki szór és még gyarapszik, de a ki megvon attól, a mi illő – csak szűkölködésre teszi.
Muutama jakaa omastansa, ja saa enemmän; toinen säästää, jossa ei pitäisi, ja tulee köyhemmäksi.
25 Áldásos lélek bőségben részesül, s a ki telít, maga is telíttetik.
Sielu, joka siunaa, tulee rikkaaksi: ja joka juottaa, se myös juotetaan.
26 A ki visszatartja a gabonát, azt megátkozza a nép, de áldás száll a gabonaeladónak fejére.
Joka jyvät salaa, häntä kansa kiroilee; mutta joka myy, hänelle tulee siunaus.
27 A ki jóra igyekszik, kedvességet keres, de a ki rossz után tör, ő reá jön az.
Joka varhain hyvää etsii, hänelle hyvin menestyy; mutta joka pahaa noudattaa, hänelle pahoin tapahtuu.
28 A ki gazdagságában bízik, az el fog esni, de mint a falevél virulnak az igazak.
Joka rikkauteensa luottaa, hän hukkuu, vaan vanhurskaat viheriöitsevät niinkuin lehti.
29 A ki megzavarja házát, szelet kap birtokul, és szolgája lesz az oktalan a bölcsszívűnek.
Joka huoneensa murheelliseksi tekee, hän saa tuulen perinnöksi: ja hullun täytyy viisasta palvella.
30 Az igaznak gyümölcse életnek fája, és lelkeket nyer meg a bölcs.
Vanhurskaan hedelmä on elämän puu: joka viisas on, hän kääntää sielut.
31 Lám az igaznak a földön fizetnek, hát még a gonosznak és vétkezőnek.
Koska vanhurskas paljon kärsii, kuinka paljoa enemmin jumalatoin ja syntinen?