Példabeszédek 1
1 Példabeszédei Salamonnak, Dávid fiának, Izraél királyának.
Detta är Salomos Ordspråk, Davids sons, Israels Konungs;
2 Hogy tudjunk bölcsességet és oktatást, hogy értsük az értelmesség mondásait;
Till att deraf lära vishet och tukt;
3 hogy elfogadjunk belátásra való oktatást, igazságot, jogot és egyenességet;
Förstånd, klokhet, rättfärdighet, dom och fromhet;
4 hogy adjanak az együgyűeknek okosságot, az ifjúnak tudást és meggondolást;
Att de fåkunnige måga varda vise, och de ynglingar förnuftige och försigtige.
5 hallja a bölcs s gyarapodjék tanulságban, s az értelmes útmutatást szerezzen;
Den der vis är, han hörer till, och förbättrar sig; och den der förståndig är, han tager vid råd;
6 hogy értsünk példázatot s ékes beszédet, bölcsek szavait és rejtvényeiket.
Att han skall förstå ordspråk, och deras uttydelse; de visas läro, och deras gåtor.
7 Istenfélelem a tudás kezdete; bölcsességet és oktatást az oktalanok megvetnek.
Herrans fruktan är begynnelsen till att lära; de galna förakta vishet och tuktan.
8 Halljad, fiam, atyád oktatását és el ne hagyjad anyád tanítását;
Min son, hör dins faders tuktan, och förlåt icke dine moders bud;
9 mert kecses füzér azok fejednek és díszláncz a te nyakadnak.
Ty detta är dino hufvude en skön prydning, och en kedja om din hals.
10 Fiam, ha téged vétkesek csábítanak, ne engedj!
Min son, om skalkar locka dig, så följ icke;
11 Ha azt mondják: jer velünk, leselkedjünk vérre, ólálkodjunk ártatlanra ok nélkül;
Om de säga: Gack med oss, vi vilje vakta efter blod, och gildra för den oskyldiga utan sak;
Vi vilje dem uppsluka lefvande, såsom helvetet; och de fromma, såsom dem der neder i grafvena fara; (Sheol h7585)
13 mindenféle drága vagyont találunk, megtöltjük házainkat zsákmánnyal;
Vi vilje finna stora ägodelar; vi vilje fylla vår hus med rof;
14 sorsodat veted közöttünk, egy zacskónk lesz mindnyájunknak:
Vågat med oss; en pung skall vara allas våras.
15 fiam, ne járj az úton velük, tartsd vissza lábadat ösvényüktől;
Min son, vandra intet den vägen med dem; vakta din fot för deras stig.
16 mert lábaik rosszra futnak, és sietnek vért ontani.
Ty deras fötter löpa till det ondt är, och skynda sig till att utgjuta blod.
17 Hisz hiába van kivetve a háló minden szárnyas szemei előtt.
Ty det är fåfängt utkasta nät för foglarnas ögon;
18 Ők pedig a maguk vérére leselkednek, a maguk lelkére ólálkodnak.
Och vakta de sjelfve efter hvarsannars blod; och den ene står efter den andras lif.
19 Ilyenek útjai mindenkinek, ki nyerészkedést űz: gazdájának lelkét veszi az el.
Alltså göra alle girige, att den ene tager dem andra lifvet bort.
20 Bölcsesség az utczán megszólal, a piaczokon hallatja hangját;
Visheten klagar ute, och låter höra sig på gatomen.
21 zajongó utczák sarkán hirdet, kapuk bejáratain, a városban mondja el mondásait:
Hon ropar i partomen ut för folket; hon talar sin ord i stadenom:
22 Meddig, együgyűek, szeretitek az együgyűséget, s kívánják meg a csúfolók a csúfolást, és gyűlölik a balgák a tudást?
Huru länge viljen I, fåkunnige, fåkunnige vara; och de bespottare lust hafva till gabberi, och de galne hata lärdom?
23 Fordulnátok feddésemre! Íme, ömleszteném nektek szellememet, tudatnám veletek szavaimat.
Vänder eder till mitt straff; si, jag vill utsäga eder min anda, och göra eder min ord kunnig.
24 Mivel hívtalak, de ti vonakodtatok, kinyújtottam kezemet, de senki sem figyelt,
Efter jag nu kallar, och I neken det; jag räcker mina hand ut, och ingen aktar dertill;
25 elvetettétek minden tanácsomat és feddésemnek nem engedtetek:
Och I låten fara all min råd, och viljen icke mitt straff;
26 én is nevetek majd szerencsétlenségteken, gúnyolódom, mikor eljő rettegéstek,
Så vill jag ock le åt edro ofärd, och begabba eder, när det kommer som I frukten;
27 mikor eljő mint zivatar a ti rettegéstek és szerencsétlenségtek mint szélvész érkezik, mikor jő reátok szorultság és szükség.
När öfver eder kommer, såsom en storm, det I frukten, och edor ofärd såsom ett väder; när öfver eder kommer ångest och nöd.
28 Akkor hívnak majd engem, de nem felelek, keresnek engem, de nem találnak meg;
Då skola de åkalla mig, men jag skall intet svara; de skola bittida söka mig, och intet finna;
29 mivelhogy gyűlölték a tudást a az istenfélelmet nem választották,
Derföre, att de hatade lärdom, och ville icke hafva Herrans fruktan;
30 nem engedtek tanácsomnak, megvetették minden feddésemet.
Ville icke mitt råd, och lastade all min straff.
31 Egyenek hát az útjok gyümölcséből, s lakjanak jól a maguk tanácsaiból.
Så skola de äta af sins väsendes frukt, och af sin råd mätte varda;
32 Mert az együgyűek megátalkodottsága megöli őket, s a balgák gondatlansága elveszti őket;
Att de fåkunnigas luste dräper dem, och de galnas lycka förgör dem.
33 de a ki rám hallgat, bizton fog lakni s nyugodt lesz a veszedelem rettegésétől.
Men den mig hörer, han skall säker blifva, och nog hafva, och för intet ondt frukta.
