< Példabeszédek 1 >
1 Példabeszédei Salamonnak, Dávid fiának, Izraél királyának.
Los proverbios de Salomón, hijo de David, rey de Israel:
2 Hogy tudjunk bölcsességet és oktatást, hogy értsük az értelmesség mondásait;
para conocer la sabiduría y la instrucción; para discernir las palabras del entendimiento;
3 hogy elfogadjunk belátásra való oktatást, igazságot, jogot és egyenességet;
para recibir instrucción en el trato sabio, en la rectitud, la justicia y la equidad;
4 hogy adjanak az együgyűeknek okosságot, az ifjúnak tudást és meggondolást;
para dar prudencia a los simples, conocimiento y discreción al joven —
5 hallja a bölcs s gyarapodjék tanulságban, s az értelmes útmutatást szerezzen;
para que el sabio escuche y aumente su aprendizaje; para que el hombre de entendimiento alcance el sano consejo;
6 hogy értsünk példázatot s ékes beszédet, bölcsek szavait és rejtvényeiket.
para entender un proverbio y parábolas, las palabras y acertijos de los sabios.
7 Istenfélelem a tudás kezdete; bölcsességet és oktatást az oktalanok megvetnek.
El temor a Yahvé es el principio del conocimiento, pero los necios desprecian la sabiduría y la instrucción.
8 Halljad, fiam, atyád oktatását és el ne hagyjad anyád tanítását;
Hijo mío, escucha la instrucción de tu padre, y no abandones las enseñanzas de tu madre;
9 mert kecses füzér azok fejednek és díszláncz a te nyakadnak.
pues serán una guirnalda que adornará tu cabeza, y cadenas alrededor del cuello.
10 Fiam, ha téged vétkesek csábítanak, ne engedj!
Hijo mío, si los pecadores te atraen no lo consienten.
11 Ha azt mondják: jer velünk, leselkedjünk vérre, ólálkodjunk ártatlanra ok nélkül;
Si dicen: “Ven con nosotros. Acechemos la sangre. Acechemos en secreto a los inocentes sin causa.
12 nyeljük el őket elevenen, mint az alvilág és egészen, mint a verembe szállókat; (Sheol )
Que se los trague vivos como el Seol, y entero, como los que bajan a la fosa. (Sheol )
13 mindenféle drága vagyont találunk, megtöltjük házainkat zsákmánnyal;
Encontraremos toda la riqueza valiosa. Llenaremos nuestras casas con el botín.
14 sorsodat veted közöttünk, egy zacskónk lesz mindnyájunknak:
Echarán su suerte entre nosotros. Todos tendremos un bolso”—
15 fiam, ne járj az úton velük, tartsd vissza lábadat ösvényüktől;
hijo mío, no camines por el camino con ellos. Mantén tu pie fuera de su camino,
16 mert lábaik rosszra futnak, és sietnek vért ontani.
porque sus pies corren hacia el mal. Se apresuran a derramar sangre.
17 Hisz hiába van kivetve a háló minden szárnyas szemei előtt.
Porque la red se tiende en vano a la vista de cualquier ave;
18 Ők pedig a maguk vérére leselkednek, a maguk lelkére ólálkodnak.
pero estos acechan su propia sangre. Acechan en secreto por sus propias vidas.
19 Ilyenek útjai mindenkinek, ki nyerészkedést űz: gazdájának lelkét veszi az el.
Así son los caminos de todo aquel que tiene afán de lucro. Le quita la vida a sus dueños.
20 Bölcsesség az utczán megszólal, a piaczokon hallatja hangját;
La sabiduría llama en voz alta en la calle. Ella pronuncia su voz en las plazas públicas.
21 zajongó utczák sarkán hirdet, kapuk bejáratain, a városban mondja el mondásait:
Llama a la cabeza de los lugares ruidosos. A la entrada de las puertas de la ciudad, pronuncia sus palabras:
22 Meddig, együgyűek, szeretitek az együgyűséget, s kívánják meg a csúfolók a csúfolást, és gyűlölik a balgák a tudást?
“¿Hasta cuándo, simples, amaréis la sencillez? Cuánto tiempo se deleitarán los burladores en la burla, ¿y los tontos odian el conocimiento?
23 Fordulnátok feddésemre! Íme, ömleszteném nektek szellememet, tudatnám veletek szavaimat.
Vuélvete ante mi reprimenda. Mira, derramaré mi espíritu sobre ti. Te daré a conocer mis palabras.
24 Mivel hívtalak, de ti vonakodtatok, kinyújtottam kezemet, de senki sem figyelt,
Porque te he llamado y te has negado; He extendido mi mano y nadie me ha hecho caso;
25 elvetettétek minden tanácsomat és feddésemnek nem engedtetek:
pero has ignorado todos mis consejos, y no quería ninguna de mis reprimendas;
26 én is nevetek majd szerencsétlenségteken, gúnyolódom, mikor eljő rettegéstek,
Yo también me reiré de tu desastre. Me burlaré cuando la calamidad te alcance,
27 mikor eljő mint zivatar a ti rettegéstek és szerencsétlenségtek mint szélvész érkezik, mikor jő reátok szorultság és szükség.
cuando la calamidad te alcanza como una tormenta, cuando tu desastre llega como un torbellino, cuando la angustia y la angustia se apoderan de ti.
28 Akkor hívnak majd engem, de nem felelek, keresnek engem, de nem találnak meg;
Entonces me llamarán, pero no responderé. Me buscarán con ahínco, pero no me encontrarán,
29 mivelhogy gyűlölték a tudást a az istenfélelmet nem választották,
porque odiaban el conocimiento, y no eligió el temor a Yahvé.
30 nem engedtek tanácsomnak, megvetették minden feddésemet.
No querían ningún consejo mío. Despreciaron toda mi reprimenda.
31 Egyenek hát az útjok gyümölcséből, s lakjanak jól a maguk tanácsaiból.
Por eso comerán del fruto de su propio camino, y se llenan de sus propios esquemas.
32 Mert az együgyűek megátalkodottsága megöli őket, s a balgák gondatlansága elveszti őket;
Porque la reincidencia de los simples los matará. La despreocupación de los tontos los destruirá.
33 de a ki rám hallgat, bizton fog lakni s nyugodt lesz a veszedelem rettegésétől.
Pero el que me escuche habitará con seguridad, y estarán tranquilos, sin temor a sufrir daños”.