Példabeszédek 1
1 Példabeszédei Salamonnak, Dávid fiának, Izraél királyának.
Proverbios de Salomão, filho de David, rei d'Israel;
2 Hogy tudjunk bölcsességet és oktatást, hogy értsük az értelmesség mondásait;
Para se conhecer a sabedoria e a instrucção; para se entenderem as palavras da prudencia;
3 hogy elfogadjunk belátásra való oktatást, igazságot, jogot és egyenességet;
Para se receber a instrucção do entendimento, a justiça, o juizo, e a equidade;
4 hogy adjanak az együgyűeknek okosságot, az ifjúnak tudást és meggondolást;
Para dar aos simplice prudencia, e aos moços conhecimento e bom siso;
5 hallja a bölcs s gyarapodjék tanulságban, s az értelmes útmutatást szerezzen;
Para o sabio ouvir e crescer em doutrina, e o entendido adquirir sabios conselhos;
6 hogy értsünk példázatot s ékes beszédet, bölcsek szavait és rejtvényeiket.
Para entender proverbios e a sua declaração: como tambem as palavras dos sabios, e as suas adivinhações.
7 Istenfélelem a tudás kezdete; bölcsességet és oktatást az oktalanok megvetnek.
O temor do Senhor é o principio da sciencia: os loucos desprezam a sabedoria e a instrucção.
8 Halljad, fiam, atyád oktatását és el ne hagyjad anyád tanítását;
Filho meu, ouve a instrucção de teu pae, e não deixes a doutrina de tua mãe.
9 mert kecses füzér azok fejednek és díszláncz a te nyakadnak.
Porque diadema de graça serão para a tua cabeça, e colares para o teu pescoço.
10 Fiam, ha téged vétkesek csábítanak, ne engedj!
Filho meu, se os peccadores te attrahirem com afagos, não consintas.
11 Ha azt mondják: jer velünk, leselkedjünk vérre, ólálkodjunk ártatlanra ok nélkül;
Se disserem: Vem comnosco; espiemos o sangue; espreitemos o innocente sem razão;
Traguemol-os vivos, como a sepultura; e inteiros, como os que descem á cova; (Sheol h7585)
13 mindenféle drága vagyont találunk, megtöltjük házainkat zsákmánnyal;
Acharemos toda a sorte de fazenda preciosa; encheremos as nossas casas de despojos;
14 sorsodat veted közöttünk, egy zacskónk lesz mindnyájunknak:
Lança a tua sorte entre nós; teremos todos uma só bolsa.
15 fiam, ne járj az úton velük, tartsd vissza lábadat ösvényüktől;
Filho meu, não te ponhas a caminho com elles: desvia o pé das suas veredas;
16 mert lábaik rosszra futnak, és sietnek vért ontani.
Porque os seus pés correm para o mal, e se apressam a derramar sangue.
17 Hisz hiába van kivetve a háló minden szárnyas szemei előtt.
Na verdade debalde se estende a rede perante os olhos de toda a sorte d'aves.
18 Ők pedig a maguk vérére leselkednek, a maguk lelkére ólálkodnak.
E estes armam ciladas contra o seu proprio sangue; e as suas proprias vidas espreitam.
19 Ilyenek útjai mindenkinek, ki nyerészkedést űz: gazdájának lelkét veszi az el.
Assim são as veredas de todo aquelle que usa d'avareza: ella prenderá a alma de seus amos.
20 Bölcsesség az utczán megszólal, a piaczokon hallatja hangját;
A suprema sabedoria altamente clama de fóra: pelas ruas levanta a sua voz.
21 zajongó utczák sarkán hirdet, kapuk bejáratain, a városban mondja el mondásait:
Nas encruzilhadas, em que ha tumultos, clama: ás entradas das portas, na cidade profere as suas palavras.
22 Meddig, együgyűek, szeretitek az együgyűséget, s kívánják meg a csúfolók a csúfolást, és gyűlölik a balgák a tudást?
Até quando, ó simplices, amareis a simplicidade? e vós, escarnecedores, desejareis o escarneo? e vós, loucos, aborrecereis o conhecimento?
23 Fordulnátok feddésemre! Íme, ömleszteném nektek szellememet, tudatnám veletek szavaimat.
Tornae-vos á minha reprehensão: eis que abundantemente vos derramarei de meu espirito e vos farei saber as minhas palavras.
24 Mivel hívtalak, de ti vonakodtatok, kinyújtottam kezemet, de senki sem figyelt,
Porquanto clamei, e vós recusastes; estendi a minha mão, e não houve quem désse attenção;
25 elvetettétek minden tanácsomat és feddésemnek nem engedtetek:
Mas rejeitastes todo o meu conselho, e não quizestes a minha reprehensão.
26 én is nevetek majd szerencsétlenségteken, gúnyolódom, mikor eljő rettegéstek,
Tambem eu me rirei na vossa perdição, e zombarei, vindo o vosso temor;
27 mikor eljő mint zivatar a ti rettegéstek és szerencsétlenségtek mint szélvész érkezik, mikor jő reátok szorultság és szükség.
Vindo como a assolação o vosso temor, e vindo a vossa perdição como uma tormenta, sobrevindo-vos aperto e angustia.
28 Akkor hívnak majd engem, de nem felelek, keresnek engem, de nem találnak meg;
Então a mim clamarão, porém eu não responderei; de madrugada me buscarão, porém não me acharão.
29 mivelhogy gyűlölték a tudást a az istenfélelmet nem választották,
Porquanto aborreceram o conhecimento; e não elegeram o temor do Senhor;
30 nem engedtek tanácsomnak, megvetették minden feddésemet.
Não consentiram ao meu conselho e desprezaram toda a minha reprehensão.
31 Egyenek hát az útjok gyümölcséből, s lakjanak jól a maguk tanácsaiból.
Assim que comerão do fructo do seu caminho, e fartar-se-hão dos seus proprios conselhos.
32 Mert az együgyűek megátalkodottsága megöli őket, s a balgák gondatlansága elveszti őket;
Porque o desvio dos simplices os matará, e a prosperidade dos loucos os destruirá.
33 de a ki rám hallgat, bizton fog lakni s nyugodt lesz a veszedelem rettegésétől.
Porém o que me der ouvidos habitará seguramente, e estará descançado do temor do mal
