< Példabeszédek 1 >
1 Példabeszédei Salamonnak, Dávid fiának, Izraél királyának.
The proverbs of Solomon the son of David, the king of Israel:
2 Hogy tudjunk bölcsességet és oktatást, hogy értsük az értelmesség mondásait;
To know wisdom and instruction; to comprehend the sayings of understanding;
3 hogy elfogadjunk belátásra való oktatást, igazságot, jogot és egyenességet;
To accept the instruction of intelligence, righteousness, and justice, and equity;
4 hogy adjanak az együgyűeknek okosságot, az ifjúnak tudást és meggondolást;
To give to the simple prudence, to the youth knowledge and discretion.
5 hallja a bölcs s gyarapodjék tanulságban, s az értelmes útmutatást szerezzen;
The wise will hear, and will increase [his] information; and the man of understanding will obtain wise counsels:
6 hogy értsünk példázatot s ékes beszédet, bölcsek szavait és rejtvényeiket.
To understand a proverb, and a sage sentence; the words of the wise, and their riddles.
7 Istenfélelem a tudás kezdete; bölcsességet és oktatást az oktalanok megvetnek.
The fear of the Lord is the beginning of knowledge: wisdom and instruction fools [alone] despise.
8 Halljad, fiam, atyád oktatását és el ne hagyjad anyád tanítását;
Hear, my son, the instruction of thy father, and cast not off the teaching of thy mother;
9 mert kecses füzér azok fejednek és díszláncz a te nyakadnak.
For a wreath of grace are they unto thy head, and chains for thy throat.
10 Fiam, ha téged vétkesek csábítanak, ne engedj!
My son, if sinners wish to entice thee, consent thou not.
11 Ha azt mondják: jer velünk, leselkedjünk vérre, ólálkodjunk ártatlanra ok nélkül;
If they should say, Come with us, let us lie in wait for blood, let us watch in concealment for the uselessly innocent;
12 nyeljük el őket elevenen, mint az alvilág és egészen, mint a verembe szállókat; (Sheol )
We will swallow them up like the grave alive; and the men of integrity, as those that go down into the pit; (Sheol )
13 mindenféle drága vagyont találunk, megtöltjük házainkat zsákmánnyal;
We shall find all [kinds of] precious wealth, we will fill our houses with booty;
14 sorsodat veted közöttünk, egy zacskónk lesz mindnyájunknak:
Thy lot must thou cast in our midst; one purse shall be for us all:
15 fiam, ne járj az úton velük, tartsd vissza lábadat ösvényüktől;
My son, walk not thou on the way with them; withhold thy foot from their path;
16 mert lábaik rosszra futnak, és sietnek vért ontani.
For their feet run after evil, and they make haste to shed blood.
17 Hisz hiába van kivetve a háló minden szárnyas szemei előtt.
For uselessly is the net spread out before the eyes of every winged bird:
18 Ők pedig a maguk vérére leselkednek, a maguk lelkére ólálkodnak.
While they lie in wait for their [own] blood; they watch in concealment for their [own] lives.
19 Ilyenek útjai mindenkinek, ki nyerészkedést űz: gazdájának lelkét veszi az el.
So are the paths of every one that is greedy after [unlawful] gain; it taketh away the life of those that own it.
20 Bölcsesség az utczán megszólal, a piaczokon hallatja hangját;
Wisdom crieth loudly without; in the public places she uttereth her voice;
21 zajongó utczák sarkán hirdet, kapuk bejáratain, a városban mondja el mondásait:
At the corner of noisy streets she calleth, at the entrances of gates; in the city she sayeth her speeches:
22 Meddig, együgyűek, szeretitek az együgyűséget, s kívánják meg a csúfolók a csúfolást, és gyűlölik a balgák a tudást?
How long, ye simple ones, will ye love simplicity? and the scorners take their delight in scorning, and fools hate knowledge?
23 Fordulnátok feddésemre! Íme, ömleszteném nektek szellememet, tudatnám veletek szavaimat.
Turn back to my admonition: behold, I will pour out my spirit unto you, I will make known my words unto you.
24 Mivel hívtalak, de ti vonakodtatok, kinyújtottam kezemet, de senki sem figyelt,
Whereas I called, and ye refused; I stretched out my hand, and no man was attentive;
25 elvetettétek minden tanácsomat és feddésemnek nem engedtetek:
And ye have set at nought all my counsel, and would not accept my admonition:
26 én is nevetek majd szerencsétlenségteken, gúnyolódom, mikor eljő rettegéstek,
[Therefore] I also will truly laugh at your calamity; I will deride [you] when your terror cometh;
27 mikor eljő mint zivatar a ti rettegéstek és szerencsétlenségtek mint szélvész érkezik, mikor jő reátok szorultság és szükség.
When your terror cometh like the tempest-cloud, and your calamity hasteneth like a whirlwind; when there come upon you distress and affliction.
28 Akkor hívnak majd engem, de nem felelek, keresnek engem, de nem találnak meg;
Then will they call me, but I will not answer; they will seek me earnestly, but they shall not find me;
29 mivelhogy gyűlölték a tudást a az istenfélelmet nem választották,
For the reason that they hated knowledge, and the fear of the Lord they did not choose;
30 nem engedtek tanácsomnak, megvetették minden feddésemet.
[That] they would not attend to my counsel: [that] they rejected all my admonition.
31 Egyenek hát az útjok gyümölcséből, s lakjanak jól a maguk tanácsaiból.
Therefore shall they eat of the fruit of their own way, and from their own counsels shall they be satisfied.
32 Mert az együgyűek megátalkodottsága megöli őket, s a balgák gondatlansága elveszti őket;
For the defection of the simple will slay them, and the prosperity of fools will cause them to be lost.
33 de a ki rám hallgat, bizton fog lakni s nyugodt lesz a veszedelem rettegésétől.
But he that hearkeneth unto me shall dwell safely, and shall be at rest from the dread of evil.