Példabeszédek 1
1 Példabeszédei Salamonnak, Dávid fiának, Izraél királyának.
Přísloví Šalomouna syna Davidova, krále Izraelského,
2 Hogy tudjunk bölcsességet és oktatást, hogy értsük az értelmesség mondásait;
Ku poznání moudrosti a cvičení, k vyrozumívání řečem rozumnosti,
3 hogy elfogadjunk belátásra való oktatást, igazságot, jogot és egyenességet;
K dosažení vycvičení v opatrnosti, spravedlnosti, soudu a toho, což pravého jest,
4 hogy adjanak az együgyűeknek okosságot, az ifjúnak tudást és meggondolást;
Aby dána byla hloupým důmyslnost, mládenečku umění a prozřetelnost.
5 hallja a bölcs s gyarapodjék tanulságban, s az értelmes útmutatást szerezzen;
Když poslouchati bude moudrý, přibude mu umění, a rozumný bude vtipnější,
6 hogy értsünk példázatot s ékes beszédet, bölcsek szavait és rejtvényeiket.
K srozumění podobenství, a výmluvnosti řeči moudrých a pohádkám jejich.
7 Istenfélelem a tudás kezdete; bölcsességet és oktatást az oktalanok megvetnek.
Bázeň Hospodinova jest počátek umění, moudrostí a cvičením pohrdají blázni.
8 Halljad, fiam, atyád oktatását és el ne hagyjad anyád tanítását;
Poslouchej, synu můj, cvičení otce svého, a neopouštěj naučení matky své.
9 mert kecses füzér azok fejednek és díszláncz a te nyakadnak.
Neboť to přidá příjemnosti hlavě tvé, a bude zlatým řetězem hrdlu tvému.
10 Fiam, ha téged vétkesek csábítanak, ne engedj!
Synu můj, jestliže by tě namlouvali hříšníci, nepřivoluj.
11 Ha azt mondják: jer velünk, leselkedjünk vérre, ólálkodjunk ártatlanra ok nélkül;
Jestliže by řekli: Poď s námi, úklady čiňme krvi, skryjeme se proti nevinnému bez ostýchání se;
Sehltíme je jako hrob za živa, a v cele jako ty, jenž sstupují do jámy; (Sheol h7585)
13 mindenféle drága vagyont találunk, megtöltjük házainkat zsákmánnyal;
Všelijakého drahého zboží dosáhneme, naplníme domy své loupeží;
14 sorsodat veted közöttünk, egy zacskónk lesz mindnyájunknak:
Vrz los svůj mezi nás, měšec jeden budeme míti všickni:
15 fiam, ne járj az úton velük, tartsd vissza lábadat ösvényüktől;
Synu můj, nevycházej na cestu s nimi, zdrž nohu svou od stezky jejich;
16 mert lábaik rosszra futnak, és sietnek vért ontani.
Nebo nohy jejich ke zlému běží, a pospíchají k vylévání krve.
17 Hisz hiába van kivetve a háló minden szárnyas szemei előtt.
Jistě, že jakož nadarmo roztažena bývá sít před očima jakéhokoli ptactva,
18 Ők pedig a maguk vérére leselkednek, a maguk lelkére ólálkodnak.
Tak tito proti krvi své ukládají, skrývají se proti dušem svým.
19 Ilyenek útjai mindenkinek, ki nyerészkedést űz: gazdájának lelkét veszi az el.
Takovéť jsou cesty každého dychtícího po zisku, duši pána svého uchvacuje.
20 Bölcsesség az utczán megszólal, a piaczokon hallatja hangját;
Moudrost vně volá, na ulicech vydává hlas svůj.
21 zajongó utczák sarkán hirdet, kapuk bejáratain, a városban mondja el mondásait:
V největším hluku volá, u vrat brány, v městě, a výmluvnosti své vypravuje, řka:
22 Meddig, együgyűek, szeretitek az együgyűséget, s kívánják meg a csúfolók a csúfolást, és gyűlölik a balgák a tudást?
Až dokud hloupí milovati budete hloupost, a posměvači posměch sobě libovati, a blázni nenáviděti umění?
23 Fordulnátok feddésemre! Íme, ömleszteném nektek szellememet, tudatnám veletek szavaimat.
Obraťtež se k domlouvání mému. Hle, vynáším vám ducha svého, a v známost vám uvodím slova svá.
24 Mivel hívtalak, de ti vonakodtatok, kinyújtottam kezemet, de senki sem figyelt,
Poněvadž jsem volala, a odpírali jste; vztahovala jsem ruku svou, a nebyl, kdo by pozoroval,
25 elvetettétek minden tanácsomat és feddésemnek nem engedtetek:
Anobrž strhli jste se všeliké rady mé, a trestání mého jste neoblíbili:
26 én is nevetek majd szerencsétlenségteken, gúnyolódom, mikor eljő rettegéstek,
Pročež i já v bídě vaší smáti se budu, posmívati se budu, když přijde to, čehož se bojíte,
27 mikor eljő mint zivatar a ti rettegéstek és szerencsétlenségtek mint szélvész érkezik, mikor jő reátok szorultság és szükség.
Když přijde jako hrozné zpuštění to, čehož se bojíte, a bída vaše jako bouře nastane, když přijde na vás trápení a ssoužení.
28 Akkor hívnak majd engem, de nem felelek, keresnek engem, de nem találnak meg;
Tehdy volati budou ke mně, a nevyslyším; ráno hledati mne budou, a nenaleznou mne.
29 mivelhogy gyűlölték a tudást a az istenfélelmet nem választották,
Proto že nenáviděli umění, a bázně Hospodinovy nevyvolili,
30 nem engedtek tanácsomnak, megvetették minden feddésemet.
Aniž povolili radě mé, ale pohrdali všelikým domlouváním mým.
31 Egyenek hát az útjok gyümölcséből, s lakjanak jól a maguk tanácsaiból.
Protož jísti budou ovoce skutků svých, a radami svými nasyceni budou.
32 Mert az együgyűek megátalkodottsága megöli őket, s a balgák gondatlansága elveszti őket;
Nebo pokoj hloupých zmorduje je, a štěstí bláznů zahubí je.
33 de a ki rám hallgat, bizton fog lakni s nyugodt lesz a veszedelem rettegésétől.
Ale kdož mne poslouchá, bydliti bude bezpečně, pokoj maje před strachem zlých věcí.
