Példabeszédek 1
1 Példabeszédei Salamonnak, Dávid fiának, Izraél királyának.
Притчи на Давидовия син Соломон, Израилев цар,
2 Hogy tudjunk bölcsességet és oktatást, hogy értsük az értelmesség mondásait;
Записани за да познае някой мъдрост и поука, За да разбере благоразумни думи,
3 hogy elfogadjunk belátásra való oktatást, igazságot, jogot és egyenességet;
За да приеме поука за мъдро постъпване, В правда, съдба и справедливост,
4 hogy adjanak az együgyűeknek okosságot, az ifjúnak tudást és meggondolást;
За да се даде остроумие на простите, знание и разсъждение на младежа,
5 hallja a bölcs s gyarapodjék tanulságban, s az értelmes útmutatást szerezzen;
За да слуша мъдрият и да стане по-мъдър И за да достигне разумният здрави начала,
6 hogy értsünk példázatot s ékes beszédet, bölcsek szavait és rejtvényeiket.
За да се разбират притча и иносказание, Изреченията на мъдрите и гатанките им.
7 Istenfélelem a tudás kezdete; bölcsességet és oktatást az oktalanok megvetnek.
Страх от Господа е начало на мъдростта; Но безумният презира мъдростта и поуката.
8 Halljad, fiam, atyád oktatását és el ne hagyjad anyád tanítását;
Сине мой, слушай поуката на баща си, И не отхвърляй наставлението на Майка си,
9 mert kecses füzér azok fejednek és díszláncz a te nyakadnak.
Защото те ще бъдат благодатен венец за главата ти, И огърлица около шията ти.
10 Fiam, ha téged vétkesek csábítanak, ne engedj!
Сине мой, ако грешните те прилъгват, Да се не съгласиш.
11 Ha azt mondják: jer velünk, leselkedjünk vérre, ólálkodjunk ártatlanra ok nélkül;
Ако рекат: Ела с нас, Нека поставим засада за кръвопролитие. Нека причакаме без причина невинния,
Както ада нека ги погълнем живи, Даже съвършените, като ония, които слизат в рова, (Sheol h7585)
13 mindenféle drága vagyont találunk, megtöltjük házainkat zsákmánnyal;
Ще намерим всякакъв скъпоценен имот, Ще напълним къщите си с користи,
14 sorsodat veted közöttünk, egy zacskónk lesz mindnyájunknak:
Ще хвърлим жребието си като един от нас, Една кесия ще имаме всички;
15 fiam, ne járj az úton velük, tartsd vissza lábadat ösvényüktől;
Сине мой, не ходи на пътя с тях, Въздържай ногата си от пътеката им,
16 mert lábaik rosszra futnak, és sietnek vért ontani.
Защото техните нозе тичат към злото, И бързат да проливат кръв.
17 Hisz hiába van kivetve a háló minden szárnyas szemei előtt.
Защото напразно се простира мрежа Пред очите на каква да било птица.
18 Ők pedig a maguk vérére leselkednek, a maguk lelkére ólálkodnak.
И тия поставят засада против своята си кръв, Причакват собствения си живот.
19 Ilyenek útjai mindenkinek, ki nyerészkedést űz: gazdájának lelkét veszi az el.
Такива са пътищата на всеки сребролюбец: Сребролюбието отнема живота на завладените от него.
20 Bölcsesség az utczán megszólal, a piaczokon hallatja hangját;
Превъзходната мъдрост възгласява по улиците, Издига гласа си по площадите,
21 zajongó utczák sarkán hirdet, kapuk bejáratain, a városban mondja el mondásait:
Вика по главните места на пазарите, При входовете на портите, възвестява из града думите си:
22 Meddig, együgyűek, szeretitek az együgyűséget, s kívánják meg a csúfolók a csúfolást, és gyűlölik a balgák a tudást?
Глупави, до кога ще обичате глупостта? Присмивачите до кога ще се наслаждавате на присмивките си, И безумните ще мразят знанието?
23 Fordulnátok feddésemre! Íme, ömleszteném nektek szellememet, tudatnám veletek szavaimat.
Обърнете се при изобличението ми. Ето, аз ще излея духа си на вас, Ще ви направя да разберете словата ми.
24 Mivel hívtalak, de ti vonakodtatok, kinyújtottam kezemet, de senki sem figyelt,
Понеже аз виках, а вие отказахте да слушате, Понеже простирах ръката си, а никой не внимаваше,
25 elvetettétek minden tanácsomat és feddésemnek nem engedtetek:
Но отхвърлихте съвета ми, И не приехте изобличението ми,
26 én is nevetek majd szerencsétlenségteken, gúnyolódom, mikor eljő rettegéstek,
То аз ще се смея на вашето бедствие, Ще се присмея, когато ви нападне страхът,
27 mikor eljő mint zivatar a ti rettegéstek és szerencsétlenségtek mint szélvész érkezik, mikor jő reátok szorultság és szükség.
Когато ви нападне страхът, като опустошителна буря, И бедствието ви се устреми като вихрушка, Когато скръб и мъки ви нападнат,
28 Akkor hívnak majd engem, de nem felelek, keresnek engem, de nem találnak meg;
Тогава те ще призоват, но аз няма да отговоря, Ревностно ще ме търсят, но няма да ме намерят.
29 mivelhogy gyűlölték a tudást a az istenfélelmet nem választották,
Понеже намразиха знанието, И не разбраха страха от Господа,
30 nem engedtek tanácsomnak, megvetették minden feddésemet.
Не приеха съвета ми, И презряха всичкото ми изобличение,
31 Egyenek hát az útjok gyümölcséből, s lakjanak jól a maguk tanácsaiból.
Затова, ще ядат от плодовете на своя си път, И ще се наситят от своите си измислици.
32 Mert az együgyűek megátalkodottsága megöli őket, s a balgák gondatlansága elveszti őket;
Защото глупавите ще бъдат умъртвени от своето си отстъпване, И безумните ще бъдат погубени от своето си безгрижие,
33 de a ki rám hallgat, bizton fog lakni s nyugodt lesz a veszedelem rettegésétől.
Но всеки, който ме слуша, ще живее в безопасност, И ще бъде спокоен без да се бои от зло.
