Abdiás 1
1 Óbadja látomása. Így szól az Úr, az Örökkévaló, Edomról! Hírt hallottunk az Örökkévalótól és követ küldetett a nemzetek közé: Keljetek föl, hadd keljünk ellene harczra?
The vision of Obdias. Thus saith the Lord God to Idumea; I have heard a report from the Lord, and he has sent forth a message to the nations.
2 Íme, kicsinnyé teszlek a nemzetek között, megvetve vagy nagyon.
Arise ye, and let us rise up against her to war.
3 Szíved kevélysége ámított el téged, a ki lakozik sziklahasadékokban, magas székhelyén, a ki ezt mondja szívében: ki dönt le földre engem?
Behold, I have made thee small among the Gentiles: thou art greatly dishonoured. The pride of thine heart has elated thee, dwelling [as thou dost] in the holes of the rocks, [as one that] exalts his habitation, saying in his heart, Who will bring me down to the ground?
4 Ha magasra mint a sas, ha a csillagok közé rakod is fészkedet, onnan dönt le úgymond az Örökkévaló.
If thou shouldest mount up as the eagle, and if thou shouldest make thy nest among the stars, thence will I bring thee down, saith the Lord.
5 Ha tolvajok jönnek hozzád, ha éjjeli pusztítók – mint semmisültél meg! – nemde lopnak, a mennyi elég nekik; ha szüretelők jönnek hozzád, nemde hagynak böngészni valót?
If thieves came in to thee, or robbers by night, where wouldest thou have been cast away? would they not have stolen [just] enough for themselves? and if grape-gatherers went in to thee, would they not leave a gleaning?
6 Mint kutattatott át Ézsau; mint bolygattattak fel rejtekei!
How has Esau been searched out, and [how] have his hidden things been detected?
7 A határig elkísértek téged mind a szövetséges embereid; elámítottak, legyőztek téged meghitt embereid, kenyered evői hálót tesznek alád – nincs ő benne értelem.
They sent thee to thy coasts: all the men of thy covenant have withstood thee; thine allies have prevailed against thee, they have set snares under thee: they have no understanding.
8 Nemde ama napon, úgymond az Örökkévaló, elveszítettem a bölcseket Edomból s az értelmet Ézsau hegyéről.
In that day, saith the Lord, I will destroy the wise men out of Idumea, and understanding out of the mount of Esau.
9 És megrettennek a te vitézeid, Témán, csak hogy kiírtassék a férfiú Ézsau hegyéről, az öldökléstől.
And thy warriors from Thaeman shall be dismayed, to the end that man may be cut off from the mount of Esau.
10 Jákób testvéreden tett erőszak miatt szégyen borít téged és kiírtatol örökre.
Because of the slaughter and the sin [committed against] thy brother Jacob, shame shall cover thee, and thou shalt be cut off for ever.
11 Amely napon ott álltál átellenben, amely napon fogságba vitték idegenek a vagyonát, és külföldiek bejöttek kapuiba és Jeruzsálem felett sorsot vetettek te is olyan voltál, mint egy közülük.
From the day that thou stoodest in opposition [to him], in the days when foreigners were taking captive his forces, and strangers entered into his gates, and cast lots on Jerusalem, thou also wast as one of them.
12 Nem kellett volna nézned testvérednek napját balsorsának napján, sem örvendened Jehúda fiain vesztük napján: sem nagyra nyitnod szádat a szorongatás napján;
And thou shouldest not have looked on the day of thy brother in the day of strangers; nor shouldest thou have rejoiced against the children of Juda in the day of their destruction; neither shouldest thou have boasted in the day of [their] affliction.
13 sem bemenned népe kapujába szerencsétlensége napján; sem látnod neked is veszedelmét szerencsétlensége napján; sem kezed kinyújtanod vagyonára szerencsétlensége napján;
Neither shouldest thou have gone into the gates of the people in the day of their troubles; nor yet shouldest thou have looked upon their gathering in the day of their destruction, nor shouldest thou have attacked their host in the day of their perishing.
14 sem ott állnod a válóúton, hogy kiirtsa elmenekülőit, sem kiszolgáltatnod maradottjait a szorongatás napján.
Neither shouldest thou have stood at the opening of their passages, to destroy utterly those of them that were escaping; neither shouldest thou have shut up his fugitives in the day of affliction.
15 Mert közel van az Örökkévaló napja, mind a nemzetek ellen; a mint tettél, úgy tétetik veled, tetted vissza száll fejedre.
For the day of the Lord is near upon all the Gentiles: as thou have done, so shall it be [done] to thee: thy recompense shall be returned on thine [own] head.
16 Mert amint ittatok szent hegyemen, isznak majd mind a nemzetek mindig szüntelenül; isznak, és szörpölnek, és lesznek, mintha nem lettek volna.
For as thou hast drunk upon my holy mountain, [so] shall all the nations drink wine; they shall drink, and go down, and be as if they were not.
17 Czión. hegyén pedig lesz menedék és szentté lesz, s birtokba veszik a Jákób házabeliek birtokaikat.
But on mount Sion there shall be deliverance, and there shall be a sanctuary; and the house of Jacob shall take for an inheritance those that took them for an inheritance.
18 És lészen Jákób háza tűzzé és József háza lánggá, Ézsau háza pedig tarlóvá: felgyújtják őket és megemésztik, s nem lesz maradottja Ézsau házának; mert az Örökkévaló beszélt.
And the house of Jacob shall be fire, and the house of Joseph a flame, and the house of Esau [shall be] for stubble; and [Israel] shall flame forth against them, and shall devour them, and there shall not be a corn-field [left] to the house of Esau; because the Lord has spoken.
19 Majd birtokba veszik a Délvidék Ézsau hegyét s az alföld a filiszteusokat, birtokba veszik Efraim mezőségét és Sómrón mezőségét, Benjamin pedig Gileádot.
And they [that dwell] in the south shall inherit the mount of Esau, and they in the plain the Philistines: and they shall inherit the mount of Ephraim, and the plain of Samaria, and Benjamin, and the land of Galaad.
20 És ezen várnak számkivetettsége Izraél fiai közül, mely a kanaániak közt van Czárefátig, meg Jeruzsálem számkivetettsége, mely Szefárádban van, birtokba veszik a Délvidék városait.
And this [shall be] the domain of the captivity of the children of Israel, the land of the Chananites as far as Sarepta; and the captives of Jerusalem [shall inherit] as far as Ephratha; they shall inherit the cities of the south.
21 És felvonulnak segítők a Czión hegyére, hogy ítéljék Ézsau hegyét; s az Örökkévalóé lészen a királyság.
And they that escape shall come up from mount Sion, to take vengeance on the mount of Esau; and the kingdom shall be the Lord's.
