4 Mózes 23
1 És mondta Bileám Báláknak: Építs nekem itt oltárt, és készíts nekem ide hét tulkot és hét kost.
Balaam Balaqqa: — Sili mushu yerge manga yette qurban’gah yasitip bersile, mushu yerge yene yette buqa bilen yette qoshqarmu hazirlap bersile, — dédi.
2 Bálák úgy cselekedett, amint Bileám mondta; és áldozott Bálák meg Bileám tulkot és kost az oltáron.
Balaq Balaamning déginidek qilip berdi; Balaq bilen Balaam ikkisi herbir qurban’gahqa qurbanliq qilishqa birdin buqa bilen birdin qoshqar sundi.
3 És mondta Bileám Báláknak: Állj oda égőáldozatodhoz, én pedig hadd menjek el, talán elém jön az Örökkévaló; amit látnom enged, azt tudtodra adom. És elment a hegycsúcsra.
Balaam Balaqqa: — Sili öz köydürme qurbanliqlirining yénida tursila, men aldigha barimen, Perwerdigar méning bilen körüshüshke kélemdikin? U manga néme dep körsetme berse, men özlirige shuni dep bérimen, — dédi we bir döngge chiqti.
4 És Isten eléje tűnt Bileámnak és ő mondta Neki: A hét oltárt elrendeztem és áldoztam tulkot és kost mindegyik oltáron.
Xuda Balaam bilen körüshti; Balaam Xudagha: — Men yette qurban’gah hazirlattim, herbir qurban’gahqa qurbanliq süpitide birdin buqa bilen birdin qoshqar sundum, — dédi.
5 És az Örökkévaló tett igét Bileám szájába és mondta: Térj vissza Bálákhoz és így szólj.
Perwerdigar Balaamning aghzigha bir sözni sélip: — Balaqning yénigha qaytip bérip uninggha mundaq, mundaq dégin, — dédi.
6 Ő visszatért ahhoz és íme, az állt az ő égőáldozatánál, ő és Móáb minden fejedelmei.
Shuning bilen u Balaqning yénigha qaytip bardi. Mana, u we Moabning barliq emirliri uning köydürme qurbanliqining yénida turatti.
7 És elkezdte (Bileám) példázatát és mondta: Árámból hozatott engem Bálák, Móáb királya a kelet hegyeiről; jöjj átkozd el értem Jákobot, jöjj, szidalmazd Izraelt!
Balaam kalam sözini aghzigha élip mundaq dédi: — Balaq méni Aram dégen yurttin, Moab shahi Balaq méni meshriq taghliridin élip kélip, Mundaq dédi: — Kel, méning üchün Yaqupni qarghighin. Kel, Israilni rasa bir söküp eyibligin.
8 Mit átkozzam én, kit Isten nem átkoz és mit szidalmazzam én, kit az Örökkévaló nem szidalmaz?
Tengri Özi qarghimighan birawni men qandaq qarghay? Perwerdigar Özi söküp eyiblimigen birawni men qandaq söküp eyibley?
9 Mert a szirt fokáról látom őt, a dombokról szemlélem; íme, olyan nép, mely egyedül lakik és a nemzetek közé nem számítja magát.
Men qoram tashlarning choqqilirida turup uni körmektimen, Dönglerde turup uninggha nezer salmaqtimen; Mana, ular yekke yashaydighan bir qowm, Ular bashqa qowmlarning qatarida sanalmaydu.
10 Ki olvassa meg Jákob porát és szám szerint Izrael ivadékát? Haljon meg lelkem az igazak halálával és legyen a végem olyan, mint az övé!
Yaqupning topilirini kim hésablap chiqalaydu? Hetta Israilning töttin birinimu kim sanap chiqalaydu? Méning jénim heqqaniyning ölümidek ölsun, Méning axirim uningkidek bolghay!
11 És mondta Bálák Bileámnak: Mit tettél velem? Hogy elátkozd elleneimet, azért hoztalak, és íme, megáldottad.
Balaq Balaamgha qarap: — Sen manga néme qiliwatisen?! Men séni düshmenlirimni qarghap bérishke chaqiritqan tursam, mana sen eksiche pütünley ulargha amet tiliding! — dédi.
12 Ő pedig felelt és mondta: Nemde, amit az Örökkévaló tesz a számba, azt őrzöm meg, hogy elmondjam?
— Perwerdigarning aghzimgha salghinini yetküzüshke köngül qoymisam bolamti? — dep jawap berdi Balaam.
13 És mondta neki Bálák: Jöjj csak velem egy másik helyre, ahonnan láthatod őt; csak egy részét fogod látni, de az egészet nem látod, átkozd el értem onnan.
Balaq Balaamgha: — Méning bilen bille bashqa bir yerge barsila, ularni shu yerdin köreleyla; biraq ularning hemmisini emes, ularning chégridiki bir qisminila köreleyla; sili shu yerde turup ularni men üchün qarghap bersile, — dédi.
14 És elvitte az őrök mezejére, a Piszga tetejére; és épített hét oltárt és áldozott tulkot, meg kost az oltáron.
Shuning bilen Balaq Balaamni «Zofimning dalasi»gha, Pisgah téghining choqqisigha bashlap bérip, shu yerde yette qurban’gah saldurup, herbir qurban’gahqa qurbanliq süpitide birdin buqa, birdin qoshqar sundi.
15 És mondta Báláknak: Állj itt égőáldozatodnál, én pedig a jelenés elébe megyek itt.
Balaam Balaqqa: — Sili mushu yerde özlirining köydürme qurbanliqlirining yénida turup tursila, men awu yaqqa bérip körüshüp kéley, — dédi.
16 És az Örökkévaló Bileám elé jött, és tett igét a szájába és mondta: Térj vissza Bálákhoz és így szólj.
Perwerdigar Balaam bilen körüshüp, uning aghzigha bir sözni sélip: — Sen Balaqning yénigha qaytip uninggha mundaq, mundaq dégin, — dédi.
17 Odament ahhoz és íme, az állt égőáldozata mellett, meg Móáb fejedelmei vele; és mondta neki Bálák: Mit szólt az Örökkévaló?
Balaam Balaqning yénigha qaytip kelgende, mana, u we Moabning barliq emirliri uning köydürme qurbanliqining yénida turatti. — Perwerdigar néme dédi? — dep soridi Balaq.
18 Ő pedig elkezdte példázatát és mondta: Föl Bálák és halljad, figyelj rám Cippór fia!
Balaam kalam sözini aghzigha élip mundaq dédi: — «Hey Balaq, sen qopup anglighin, Ah, Zipporning oghli, manga qulaq salghin.
19 Nem ember az Isten, hogy hazudjék, sem emberfia, hogy meggondolja magát; mond-e Ő valamit és nem teszi meg, szólt-e és nem teljesíti?
Tengri insan emestur, U yalghan éytmaydu, Yaki adem balisimu emestur, U pushayman qilmaydu. U dégeniken, ishqa ashurmay qalamdu? U söz qilghaniken, wujudqa chiqarmay qalamdu?
20 Íme, áldó igét vettem: ő áldott és én nem fordíthatom el.
Mana, manga «beriketle» dep tapshuruldi, U beriketligeniken, buni men yanduralmaymen.
21 Nem szemlélt jogtalanságot Jákobban, nem látott bajt Izraelben; az Örökkévaló, az ő Istene vele van és királyi rivalgás közepette.
U Yaqupta héch gunah körmigen, Israilda naheqliqni uchratmighan. Xudasi Perwerdigar uning bilen bille, Padishahning tentene awazi uning arisididur.
22 Isten, ki kivezette őket Egyiptomból, mint a Reém hatalma ő neki.
Tengri uni Misirdin élip chiqqan; Uningda yawa kaliningkidek küch bardur.
23 Mert nincs jóslás Jákobban és nincs varázslás Izraelben; idejében megmondják Jákobnak és Izraelnek, mit cselekedett Isten.
Chünki Yaquplargha epsun kargha kelmeydu, Israillarghimu pal kargha kelmeydu. Waqti-saiti kelgende, Yaqup bilen Israil toghrisida: — «Tengri neqeder karamet ish qilip bergen-he!» Dep jakarlanmay qalmaydu!
24 Íme ez a nép, mint nőstény oroszlán kel fel, mint az oroszlán emelkedik; nem fekszik le, míg zsákmányt nem eszik és megöltek vérét nem issza.
Mana, bu qowm chishi shirdek qopidu, Erkek shirdek qeddini ruslaydu; Özi owlighan owni yémigüche, Öltürgenlerning qénini ichmigüche, Hergiz yatmaydu!».
25 És mondta Bálák Bileámnak: Se ne átkozd, se ne áldd őt.
Balaq Balaamgha: — Boldi, sili ularni azraqmu qarghimisila, ulargha ametmu tilimisile! — dédi.
26 És felelt Bileám és mondta Báláknak: Nem-e szóltam hozzád, mondván: Mindent, amit az Örökkévaló mondani fog, azt cselekszem?
Balaam Balaqqa jawab qilip: — Men silige: — «Perwerdigarning manga éytqanlirining hemmisige emel qilmisam bolmaydu» dégen emesmidim? — dédi.
27 És mondta Bálák Bileámnak: Jöjj csak, elviszlek egy másik helyre, talán helyesnek látszik Isten szemeiben, és átkozd el értem onnan.
Balaq Balaamgha: — Kelsile, men silini bashqa bir yerge apiray, Xudaning neziride sili shu yerde turup ularni qarghashliri muwapiq tépilarmikin? — dédi.
28 És elvitte Bálák Bileámot a Peór tetejére, mely letekint a sivatagra.
Shuning bilen Balaq Balaamni bashlap, chöl-bayawan’gha qaraydighan Péor téghining choqqisigha keldi.
29 És mondta Bileám Báláknak: Építs itt nekem hét oltárt és készíts nekem ide hét tulkot, meg hét kost.
Balaam Balaqqa: — Sili bu yerde manga yette qurban’gah saldurup bersile, yette buqa bilen yette qoshqarmu teyyarlap bersile, — dédi.
30 Bálák úgy cselekedett, amint Bileám mondta és áldozott tulkot, meg kost az oltáron.
Balaq Balaamning déginidek qildi, herbir qurban’gahqa birdin buqa bilen birdin qochqar sundi.
