4 Mózes 21
1 Meghallotta a Kánaáni, Árod királya, aki délen lakott, hogy eljött Izrael a kémek útján, és harcolt Izrael ellen és foglyokat ejtett közüle.
The Canaanite [Descendant of Humbled], the king of Arad, who lived in the South, sh'ma ·heard obeyed· that Israel [God prevails] came by the way of Atharim. He fought against Israel [God prevails], and took some of them captive.
2 Ekkor fogadalmat tett Izrael az Örökkévalónak és mondta: Ha kezembe adod ezt a népet, akkor átokként kiirtom az ő városaikat.
Israel [God prevails] vowed a vow to Adonai, and said, “If you will indeed deliver this people into my hand, then I will utterly destroy their cities.”
3 Az Örökkévaló meghallgatta Izrael szavát és kezébe adta a Kánaánit és átokként kiirtotta azokat és városaikat és elnevezte a helyet Chormonak.
Adonai sh'ma ·heard obeyed· the voice of Israel [God prevails], and delivered up the Canaanites [Descendants of Humbled]; and they utterly destroyed them and their cities. The name of the place was called Hormah.
4 És elvonultak Hór hegyétől a nádastenger felé, hogy megkerüljék Edom országát; és elcsüggedt a nép az úton.
They traveled from Mount Hor by the way to the Sea of Suf [Reed Sea], to go around the land of Edom [Red] The soul of the people was very discouraged because of the journey.
5 És beszélt a nép Isten ellen és Mózes ellen. Miért hoztatok ide fel bennünket Egyiptomból, hogy meghaljunk a pusztában, mert nincs kenyér és nincs víz; lelkünk pedig undorodik a nyomorult kenyértől.
The people spoke against God, and against Moses [Drawn out], “Why have you brought us up out of Egypt [Abode of slavery] to die in the wilderness? For there is no bread, and there is no water; and our soul loathes this light bread.”
6 Erre rábocsátotta az Örökkévaló a népre mérges kígyókat és megmarták a népet; és elhalt sok nép Izraelből.
Adonai sent fiery serpents among the people, and they bit the people. Many people of Israel [God prevails] died.
7 És eljött a nép Mózeshez, és mondták: Vétkeztünk, mert beszéltünk az Örökkévaló ellen és ellened, imádkozz az Örökkévalóhoz, hogy távolítsa el tőlünk a kígyókat. És Mózes imádkozott a népért.
The people came to Moses [Drawn out], and said, “We have sinned, because we have spoken against Adonai, and against you. Pray to Adonai, that he take away the serpents from us.” Moses [Drawn out] prayed for the people.
8 És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Készíts magadnak egy kígyót és tedd azt póznára; és lesz minden megmart, ha arra néz, életben marad.
Adonai said to Moses [Drawn out], “Make a fiery serpent, and set it up on a pole. It shall happen, that everyone who is bitten, when he sees it, shall live.”
9 Mózes készített egy rézkígyót és rátette a póznára; és volt, ha megmart a kígyó valakit és az tekintett a rézkígyóra, akkor életben maradt.
Moses [Drawn out] made a serpent of bronze, and set it on the pole. If a serpent had bitten any man, when he looked at the serpent of bronze, he lived.
10 És elvonultak Izrael fiai és táboroztak Óvószban.
The children of Israel [God prevails] traveled, and encamped in Oboth.
11 Elvonultak Óvószból és táboroztak Ijjé-haávorimban a pusztában, mely Móáb előtt van napkelet felől.
They traveled from Oboth, and encamped at Iyeabarim, in the wilderness which is before Moab [From father], toward the sunrise.
12 Onnan elvonultak és táboroztak Zered völgyében.
From there they traveled, and encamped in the valley of Zered.
13 Onnan elvonultak és táboroztak az Árnónon túl, mely a pusztában van, mely jön az Emóri határából; mert az Árnon Móáb határa, Móáb és az Emóri között.
From there they traveled, and encamped on the other side of the Arnon, which is in the wilderness, that comes out of the border of the Amorites [Descendants of Talkers]: for the Arnon is the border of Moab [From father], between Moab [From father] and the Amorites [Descendants of Talkers].
14 Azért mondják az Örökkévaló harcainak könyvében: Váhebet Szúfoban és a patakokat, az Árnónt;
Therefore it is said in the book of the Wars of Adonai, “Vaheb in Suphah, the valleys of the Arnon,
15 és a patakok lejtőjét, amely hajlik Or helye felé és támaszkodik Móáb határára.
the slope of the valleys that incline toward the dwelling of Ar, leans on the border of Moab [From father].”
16 Onnan a Kúthoz; ez a kút, melynél az Örökkévaló mondta Mózesnek: Gyűjtsd egybe a népet, hadd adjak nekik vizet.
From there they traveled to Beer; that is the well of which Adonai said to Moses [Drawn out], “Gather the people together, and I will give them water.”
17 Akkor énekelte Izrael ezt az éneket: Buzogj föl kút, énekeljetek neki!
Then Israel [God prevails] sang this song: “Spring up, well! Sing to it,
18 A kút, melyet fejedelmek ástak, a nép nemesei vájtak törvényhozó pálcájukkal! A pusztából (vonultak) Máttonoba;
the well, which the princes dug, which the nobles of the people dug, with the scepter, and with their poles.” From the wilderness they traveled to Mattanah;
19 Máttonóból Nácháliélbe, Nácháliélből Bómószra;
and from Mattanah to Nahaliel; and from Nahaliel to Bamoth;
20 Bomószról a völgybe, mely Móáb mezején van, a Piszga csúcsánál és a sivatag felé tekint.
and from Bamoth to the valley that is in the field of Moab [From father], to the top of Pisgah, which looks down on the desert.
21 És Izrael követeket küldött Szichónhoz, Emóri királyához, mondván:
Israel [God prevails] sent messengers to Sihon king of the Amorites [Descendants of Talkers], saying,
22 Hadd vonuljak át országodon, nem térünk le a mezőre és szőlőbe, nem iszunk a kút vizéből, az országúton fogunk menni, amíg átvonulunk határodon.
“Let me pass through your land. We will not turn aside into field, or into vineyard. We will not drink of the water of the wells. We will go by the king’s highway, until we have passed your border.”
23 De Szichón nem engedte Izraelnek, hogy átvonuljon a határán; összegyűjtötte Szichón az ő egész népét és kiment Izrael ellen a pusztába, elérkezett Jóhcóig és harcolt Izrael ellen.
Sihon would not allow Israel [God prevails] to pass through his border, but Sihon gathered all his people together, and went out against Israel [God prevails] into the wilderness, and came to Jahaz. He fought against Israel [God prevails].
24 De Izrael megverte őt a kard élével, és elfoglalta az országát az Árnóntól Jábbókig, Ámmón fiáig, mert erős volt Ámmón fiainak határa.
Israel [God prevails] struck him with the edge of the sword, and possessed his land from the Arnon to the Jabbok, even to the children of Ammon [Tribal people]; for the border of the children of Ammon [Tribal people] was strong.
25 És elvette Izrael mindezeket a városokat és lakott Izrael az Emóri minden városaiban, Chesbonban és mind a leányvárosaiban.
Israel [God prevails] took all these cities. Israel [God prevails] lived in all the cities of the Amorites [Descendants of Talkers], in Heshbon, and in all its villages.
26 Mert Chesbón Szichónnak, Emóri királyának városa volt, ő harcolt Móáb első királya ellen és elvette az egész országát annak kezéből az Árnónig.
For Heshbon was the city of Sihon the king of the Amorites [Descendants of Talkers], who had fought against the former king of Moab [From father], and taken all his land out of his hand, even to the Arnon.
27 Azért mondják a költők: Menjetek Chesbónba, építtessék föl és szilárdittassék meg Szichón városa.
Therefore those who speak in proverbs say, “Come to Heshbon. Let the city of Sihon be built and established;
28 Mert tűz ment ki Chesbónból, láng Szichón városából, megemésztette Ór-Móábot, az Árnón magaslatainak urait.
for a fire has gone out of Heshbon, a flame from the city of Sihon. It has devoured Ar of Moab [From father], The lords of the high places of the Arnon.
29 Jaj neked, Móáb! Elvesztél Kemós népe! Odaengedte fiait menekülőknek, leányait fogságba Szichón, Emóri királyához.
Woe to you, Moab [From father]! You are undone, people of Chemosh! He has given his sons as fugitives, and his daughters into captivity, to Sihon king of the Amorites [Descendants of Talkers].
30 Leterítettük őket, elveszett Chesbón Divónig, elpusztítottuk azokat Nófáchig, mely Médvóig terjed.
We have shot at them. Heshbon has perished even to Dibon. We have laid waste even to Nophah, Which reaches to Medeba.”
31 És Izrael lakott az Emóri országában.
Thus Israel [God prevails] lived in the land of the Amorites [Descendants of Talkers].
32 És elküldött Mózes, hogy kikémleljék Jázért, elfoglalták leányvárosaikat és elűzte az Emórit, aki ott volt.
Moses [Drawn out] sent to spy out Jazer. They took its villages, and drove out the Amorites [Descendants of Talkers] who were there.
33 Azután megfordultak és fölmentek Boson útján; Óg, Boson királya pedig kiment ellenük, ő és egész népe harcra, Edreibe.
They turned and went up by the way of Bashan. Og the king of Bashan went out against them, he and all his people, to battle at Edrei.
34 És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Ne félj tőle, mert kezedbe adom őt és egész népét, meg országát; tegyél vele úgy, amint tettél Szichónnal, Emóri királyával, aki Chesbónban lakott.
Adonai said to Moses [Drawn out], “Don’t fear him, for I have delivered him into your hand, with all his people, and his land. You shall do to him as you did to Sihon king of the Amorites [Descendants of Talkers], who lived at Heshbon.”
35 És megverték őt, meg fiait és egész népét, hogy nem hagytak neki maradékot; országát pedig elfoglalták.
So they struck him, with his sons and all his people, until there were no survivors; and they possessed his land.
