4 Mózes 16
1 Pártot ütött Kórách, Jíchor fiai, Kehosz fia, Lévi fia, meg Dátán és Ábirám, Eliov fia, meg Ón, Pelesz fia, Rúbénnek fiai,
Och Korah, Jizears son, Kehats sons, Levi sons, tog till sig Dathan och Abiram, Eliabs söner, och On, Peleths son, af Rubens söner.
2 és odaálltak Mózes elé, meg férfiak Izrael fiai közül kétszázötvenen, a község fejedelmei, a gyülekezet hivatottjai, neves emberek.
Och de hofvo sig upp emot Mose, med några män af Israels barn, tuhundrade och femtio myndige i menighetene, rådherrar och ärlige män.
3 Összegyülekeztek Mózes és Áron ellen és mondták nekik: Sok ez tőletek! Hiszen az egész község mindnyájan szentek és közöttük van az Örökkévaló; miért emelkedtek hát az Örökkévaló gyülekezete felé?
Och de församlade sig emot Mose och Aaron, och sade till dem: I gören allt för mycket; ty hela menigheten är helig, och Herren är ibland dem; hvi upphäfven I eder öfver Herrans menighet?
4 Mikor Mózes hallotta, leborult arcára.
Då Mose det hörde, föll han uppå sitt ansigte;
5 És szólt Kóráchoz, meg egész községéhez, mondván: Reggel majd tudtul adja az Örökkévaló, hogy ki az övé és ki a szent, hogy magához közeledni engedje; akit kiválaszt, azt engedi magához közeledni.
Och sade till Korah, och hans hela parti: I morgon varder Herren kungörandes, hvilka honom tillhöra, hvilken helig är, och honom offra skall; den han utväljer, han skall offra honom.
6 Ezt tegyétek: Vegyetek magatoknak serpenyőket, Kórách és egész községe;
Detta görer: Tager för eder rökopannor, Korah och hans hela parti;
7 tegyetek azokra tüzet és vessetek azokra füstölőszert az Örökkévaló színe előtt holnap, és lesz, a férfiú, akit kiválaszt az Örökkévaló, az a szent. Sok ez tőletek, Lévi fiai!
Och lägger der eld in, och kaster rökverk deruppå för Herranom i morgon. Hvilken som Herren utväljer, han vare helig; I göret allt för mycket, I Levi barn.
8 És mondta Mózes Kóráchnak: Halljátok csak Lévi fiai!
Och Mose sade till Korah: Käre, hörer dock, I Levi barn;
9 Vajon kevés-e nektek, hogy elválasztott benneteket Izrael Istene Izrael községétől, hogy közeledni engedjen benneteket magához, hogy végezzétek az Örökkévaló hajlékának szolgálatát és álljatok a község színe előtt, hogy szolgálatukat végezzétek?
Är det eder icke nog, att Israels Gud hafver afskiljt eder ifrå den meniga Israel, att I skolen offra honom, så att I skolen tjena honom i Herrans tabernakels ämbete, och träda fram för menighetena till att tjena henne?
10 Közeledni engedett magához téged és minden testvéreidet, Lévi fiait veled együtt, és a papságot is kívánjátok?
Han hafver tagit dig, och alla dina bröder, Levi barn, samt med dig till sig, och I faren nu ock efter Presterskapet.
11 Azért te és egész községed, kik összegyülekeztek, az Örökkévaló ellen (vagytok); Áron pedig mi ő, hogy zúgolódtok ellene?
Du och ditt hela parti gören uppror emot Herran: Hvad är Aaron, att I knorren emot honom?
12 És elküldött Mózes, hogy hívják Dátánt és Ábirámot, Eliov fiait; de azt mondták: Nem megyünk föl.
Och Mose sände bort och lät kalla Dathan och Abiram, Eliabs söner; men de sade: Vi komme intet ditupp.
13 Vajon kevés-e, hogy fölhoztál bennünket tejjel-mézzel folyó országból, hogy megölj bennünket a pusztában, hanem uralkodni is akarsz rajtunk?
Är det icke nog, att du hafver fört oss utu landet, der mjölk och hannog uti flyter, att du skulle dräpa oss i öknene; skall du ännu dertill vara herre öfver oss?
14 Bizony nem tejjel-mézzel folyó országba vittél bennünket, hogy adtál volna nekünk mező és szőlőbirtokot; vajon azoknak a férfiaknak a szemeit akarod-e kiszúrni? Nem megyünk föl!
Skönliga hafver du fört oss in uti det land, der mjölk och hannog uti flyter, och hafver gifvit oss åkrar och vingårdar till arfvedel; vill du ock stinga folke ögonen ut? Vi komme intet ditupp.
15 Ez nagyon bosszantotta Mózest és mondta az Örökkévalónak: Ne fordulj áldozatukhoz! Egynek a szamarát sem vettem el és nem bántottam egyet se közülük.
Då förgrymmade sig Mose ganska svårliga, och sade till Herran: Vänd dig icke till deras spisoffer; jag hafver icke tagit dem en åsna ifrå, och ingen af dem något gjort emot.
16 És mondta Mózes Kóráchnak: Te és egész községed legyetek az Örökkévaló színe előtt, te meg ők és Áron, holnap;
Och han sade till Korah: Du och ditt hela parti skolen i morgon vara för Herranom, du, de ock, och Aaron.
17 és vegyétek kiki az ő serpenyőjét, tegyetek azokra füstölőszert és vigyétek az Örökkévaló színe elé, kiki az ő serpenyőjét, kétszázötven serpenyőt, meg te és Áron, kiki az ő serpenyőjét.
Och hvar tage sina rökopanno, och lägge rökverk deruppå, och går fram för Herran, hvar med sine panno, det äro tuhundrade och femtio pannor.
18 És vette kiki az ő serpenyőjét, tettek rájuk tüzet, vetettek rájuk füstölőszert; és megálltak a gyülekezés sátorának bejáratánál, és Mózes meg Áron.
Och hvardera tog sina panno, och lade der eld in, och kastade rökverk deruppå, och gingo in för dörrena af vittnesbördsens tabernakel; och Mose och Aaron desslikes.
19 Kórách pedig összegyűjtötte ellenük az egész községet a gyülekezés sátorának bejáratához; és megjelent az Örökkévaló dicsősége az egész községnek.
Och Korah församlade emot dem hela menighetena, inför dörrena af vittnesbördsens tabernakel. Och Herrans härlighet syntes för hela menighetene.
20 És szólt az Örökkévaló Mózeshez meg Áronhoz, mondván:
Och Herren talade med Mose och Aaron, och sade:
21 Váljatok meg e községtől, hadd pusztítom el őket egy pillanat alatt!
Skiljer eder ifrå denna menighetene, att jag med hast må förgöra dem.
22 De ők arcukra borultak és mondták: Isten, minden test szellemének Istene, egy férfiú vétkezik és az egész községre haragszol?
Men de föllo på sitt ansigte, och sade: Ack Gud, allt kötts andas Gud! Om en man syndat hafver, vill du då hämnas öfver hela menighetena?
23 És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
Och Herren talade med Mose, och sade:
24 Szólj a községhez, mondván: Menjetek el köröskörül Kórách, Dátán és Ábirám hajlékától.
Tala till menighetena, och säg: Kommer upp ifrå Korahs, och Dathans, och Abirams tjäll.
25 Fölkerekedett Mózes és elment Dátán és Ábirámhoz; és utána mentek Izrael vénei.
Och Mose stod upp, och gick till Dathan och Abiram; och de äldste af Israel följde honom efter;
26 És szólt a községhez, mondván: Távozzatok el, kérlek, e gonosz férfiak sátraitól és ne nyúljatok semmihez, ami az övék, hogy el ne vesszetek minden vétkeik miatt.
Och talade till menighetena, och sade: Går ifrå dessa ogudaktiga menniskors tjäll, och kommer intet vid något det dem tillhörer, att I icke tilläfventyrs förgås uti någon deras synd.
27 És elmentek Kórách, Dátán és Ábirám hajlékától, köröskörül; Dátán és Ábirám pedig kimentek, megállván sátraik bejáratában, meg feleségeik, gyermekeik és kisdedeik.
Och de gingo upp ifrå Korahs, Dathans och Abirams tjäll; men Dathan och Abiram gingo ut, och trädde i dörrena af deras tjäll med deras hustrur, söner och barn.
28 És mondta Mózes: Ezáltal tudjátok meg, hogy az Örökkévaló küldött engem, hogy végezzem mind e cselekedeteket, hogy nem az én szívemből (eredtek):
Och Mose sade: Deruppå skolen I märka, att Herren mig sändt hafver, att jag alla dessa gerningar göra skulle; och icke af mino hjerta.
29 Ha mint minden ember meghal, úgy halnak meg ezek, és minden ember végzete végeztetik el rajtuk, akkor nem az Örökkévaló küldött engem.
Om de dö såsom alla menniskor, eller hemsökta varda, såsom alla menniskor hemsökta varda; så hafver Herren icke sändt mig.
30 De ha valami újat teremt az Örökkévaló, hogy felnyitja a föld száját és elnyeli őket és mindazt, ami az övék, és leszállnak elevenen a sírba, akkor megtudjátok, hogy ezek a férfiak megvetették az Örökkévalót. (Sheol h7585)
Men om Herren gör här något nytt, så att jorden öppnar sin mun, och uppslukar dem, med allt det de hafva, att de lefvande fara neder i helvetet; så skolen I förstå, att desse männerna hafva försmädat Herran. (Sheol h7585)
31 És történt, amint végzett azzal, hogy elmondja mind ezeket a szavakat, meghasadt a föld, mely alattuk volt;
Och som han all dessa orden uttalat hade, remnade jorden under dem;
32 megnyitotta a föld a száját és elnyelte őket és házaikat, meg minden embert, ki Kóráchhoz tartozott és mind a vagyont.
Och lät sin mun upp, och uppslukte dem med deras hus, med alla de menniskor, som när Korah voro, och med alla deras håfvor.
33 Leszálltak ők és mindaz, amijük volt, elevenen a sírba; és betakarta őket a föld és elvesztek a gyülekezet közepéből. (Sheol h7585)
Och de foro lefvande neder i helvetet, med allt det de hade; och jorden öfvertäckte dem; och de förgingos utu menighetene. (Sheol h7585)
34 Egész Izrael pedig, kik körülöttük voltak menekültek kiáltásukra, mert azt mondták: Nehogy elnyeljen bennünket a föld.
Och hela Israel, som omkring dem var, flydde för deras skris skull; ty de sade: Att jorden icke ock uppslukar oss.
35 És tűz jött ki az Örökkévaló színe elől és fölemésztette a kétszázötven férfiút, kik odavitték a füstölőszert.
Dertill for en eld ut ifrå Herranom, och upptärde de tuhundrade och femtio män, som det rökverket offrade.
36 És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
Och Herren talade med Mose, och sade:
37 Mondd Eleázárnak, Áron, a pap fiának, hogy szedje föl a serpenyőket a tűz közül, a tüzet pedig vesd el messzire, mert megszenteltettek;
Säg Eleazar, Prestens Aarons son, att han upptager rökopannorna utu brandenom, och förströr elden hit och dit;
38 serpenyőit ezeknek az életük ellen vétkezőknek, és készítsenek azokból vert lemezeket az oltár bevonására, mert odavitték az Örökkévaló színe elé és megszenteltettek; legyenek jelül Izrael fiainak.
Förty de syndares pannor äro helgade genom deras själar, att man må slå dem i skifvor, och hänga dem på altaret; ty de äro offrade för Herranom, och helgade, och skola vara Israels barnom ett tecken.
39 És vette Eleázár, a pap a rézserpenyőket, melyeket odavittek az elégettek, és kiverték azokat az oltár bevonására.
Och Eleazar Presten tog de kopparpannorna, som de uppbrände män uti offrat hade, och slog dem i skifvor, till att hänga vid altaret;
40 Emlékezetül Izrael fiainak, azért, hogy ne lépjen oda idegen férfi, ki nem Áron magzatából való, hogy füstölögtessen füstölőszert az Örökkévaló színe előtt, hogy úgy ne járjon, mint Kórách és mint az ő községe, amint szólt hozzá az Örökkévaló Mózes által.
Israels barnom till en åminnelse, att ingen främmande skulle gå fram, som icke är af Aarons säd, till att offra rökverk för Herranom; på det honom icke skall gå såsom Korah och hans parti, såsom Herren honom sagt hade genom Mose.
41 És zúgolódott Izrael fiainak egész községe másnap Mózes és Áron ellen, mondván: Ti ölitek meg az Örökkévaló népét!
Den andra morgonen knorrade hela menigheten af Israels barn emot Mose och Aaron, och sade: I hafven dräpit Herrans folk.
42 És történt, midőn a község összegyülekezett Mózes és Áron ellen, odafordultak a gyülekezés sátora felé és íme, befödte a felhő; és megjelent az Örökkévaló dicsősége.
Och då menigheten församlade sig emot Mose och Aaron, vände de sig till vittnesbördsens tabernakel; och si, molnskyn öfvertäckte det, och Herrans härlighet syntes.
43 És Mózes meg Áron odament a gyülekezés sátora elé.
Och Mose och Aaron gingo in för vittnesbördsens tabernakel.
44 És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
Och Herren talade med Mose, och sade:
45 Távozzatok el a község közepéből, hadd pusztítom el őket egy pillanat alatt; de ők arcukra borultak.
Går ut ifrå denna menighetene; jag vill med hast förgöra dem. Och de föllo uppå sitt ansigte.
46 És mondta Mózes Áronnak: Vedd a serpenyőt, tegyél rá tüzet az oltárról, vess rá füstölőszert és vidd gyorsan a községhez, hogy engesztelést szerezz értük, mert kitört a harag az Örökkévaló színe elől? elkezdődött a csapás.
Och Mose sade till Aaron: Tag rökopannona, och låt der eld in af altaret, och kasta rökverk deruppå, och gack snarliga till menighetena, och försona dem; förty vrede är utgången af Herranom, och plågan hafver begynt.
47 És Áron vette, amint Mózes szólt, a gyülekezet közé futott és íme, elkezdődött a csapás a nép között; rátette a füstölőszert és engesztelést szerzett a népért.
Och Aaron tog, såsom Mose sade honom, och lopp midt igenom menighetena; och si, plågan var uppågången ibland folket och han rökte, och försonade folket;
48 Megállott a holtak és az élők között, és megszűnt a csapás.
Och stod emellan de döda och de lefvande; då vardt plågan förtagen.
49 És voltak, akik meghaltak a csapás által: tizennégyezer és hétszázan, azokon kívül, akik meghaltak Kórách miatt.
Men de som af plågone döde voro, voro fjortontusend och sjuhundrad, undantagnom dem som förgingos uti Korahs uppror.
50 Áron pedig visszatért Mózeshez, a gyülekezés sátorának bejáratához, miután a csapás megszűnt.
Och Aaron kom igen till Mose för dörrena af vittnesbördsens tabernakel; och plågan var förtagen.
