< 4 Mózes 12 >
1 És beszélt Mirjám és Áron Mózes ellen, a kusita asszony miatt, akit elvett; mert kusita asszonyt vett el.
Kalpasanna, nagsao da Miriam ken Aaron maibusor kenni Moises gapu iti maysa a Cusita nga inasawana.
2 És mondták: Vajon csak Mózessel beszélt-e az Örökkévaló, vajon nem beszélt-e velünk is? És az Örökkévaló meghallotta.
Kinunada, “Ni Moises laeng kadi ti kinasao ni Yahweh? Saan kadi a nakisao met isuna kadata?” Nangngeg ita ni Yahweh ti imbagada.
3 A férfiú Mózes pedig szerényebb volt mind az embereknél, kik a föld színén vannak.
Ita, ti tao a ni Moises ket napakumbaba unay, napakpakumbaba ngem iti siasinoman iti daga.
4 És mondta az Örökkévaló hirtelen Mózesnek, Áronnak és Mirjámnak: Menjetek ki ti hárman a gyülekezés sátorába; és kimentek mindhárman.
Kinasao a dagus ni Yahweh da Moises, Aaron ken Miriam: “Rummuarkayo, dakayo a tallo, inkayo iti tabernakulo.” Isu a rimmuarda a tallo.
5 És leszállt az Örökkévaló felhőoszlopban és megállt a sátor bejáratánál, szólította Áront és Mirjámot, és kimentek ketten.
Ket bimmaba ni Yahweh babaen iti kasla adigi ti ulep. Nagtakder isuna iti pagserkan ti tolda ket inayabanna da Aaron ken Miriam. Nagpasango dagiti dua.
6 És mondta: Halljátok csak szavaimat! Ha lesz prófétátok, én az Örökkévaló, látomásban fogok neki megjelenni, álomban fogok vele beszélni.
Kinuna ni Yahweh, “Ita denggenyo dagiti sasaok. No adda kadakayo ti propetak, agparangak kenkuana babaen kadagiti sirmata ken makisaritaak kenkuana babaen iti tagtagainep.
7 Nem így az én szolgám, Mózes; egész házamban meghitt ő.
Saan a kasta ti adipenko a ni Moises. Napudno isuna iti entero a balayko.
8 Színről-színre beszélek vele, világosan és nem rejtélyekben, az Örökkévaló jelenését látja ő. Miért nem féltelek, hát beszélni szolgám, Mózes ellen?
Makisarsaritaak kenkuana a sangon-sango, saan nga iti sirmata wenno burburtia. Makitkitana ti langak. Isu nga apay a saankayo a mabuteng nga agsao iti maibusor iti adipenko, maibusor kenni Moises?”
9 És felgerjedt az Örökkévaló haragja ellenük és elment.
Nakaunget unay ni Yahweh kadakuada, ken kalpasanna, pinanawanna ida.
10 A felhő pedig eltávozott a sátor felől és íme Mirjám poklos, olyan mint a hó; odafordult Áron Mirjámhoz és íme, poklos volt.
Nagpangato ti ulep manipud iti ngatoen ti tolda, ket dagus a nagketong ni Miriam—pimmurpuraw isuna a kas iti niebe. Idi simmango ni Aaron kenni Miriam, nakitana nga adda ketong ni Miriam.
11 És mondta Áron Mózesnek: Kérlek, uram ne ródd fel nekünk vétkeinket, amit oktalanul cselekedtünk és amit vétkeztünk!
Kinuna ni Aaron kenni Moises, “O, apok, pangaasim ta saanmo nga ibilang daytoy a basol a maibusor kadakami. Minamaag dagiti imbagbagami ket nakabasolkami.
12 Ne legyen kérlek olyan, mint a halott, mely midőn kijön anyja méhéből, már elenyészett fele húsa.
Pangaasim ta saanmo nga ipalubos nga agbalin isuna a kasla natay a maladaga a narunot ti kagudua ti bagina idi rimmuar iti aanakan ti inana.”
13 És Mózes kiáltott az Örökkévalóhoz, mondván: Isten, kérlek, ó gyógyítsd meg őt!
Isu nga immawag ni Moises kenni Yahweh. Kinunana, “Pangaasim ta paimbagem isuna, O Dios pangaasim.”
14 És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Ha az atyja köpött volna az arcába, nem-e szégyenlené magát hét napig? Zárassék el hét napra a táboron kívül, és azután vétessék föl.
Kinuna ni Yahweh kenni Moises, “No tinupraan ti amana ti rupana, maibabain isuna iti pito nga aldaw. Iserraanyo isuna iti ruar ti kampo iti pito nga aldaw. Kalpasan dayta, pastrekenyo manen isuna.”
15 És elzáratott Mirjám a táboron kívül hét napra, a nép pedig nem indult el, míg nem fölvették Mirjámot.
Isu a naserraan ni Miriam iti ruar ti kampo iti las-ud ti pito nga aldaw. Saan a nagdaliasat dagiti tattao agingga a nagsubli ni Miriam iti kampo.
16 Azután elindult a nép Chácéroszból és táborozott Poron pusztájában.
Kalpasan dayta, nagdaliasat dagiti tattao manipud Hazerot ket nagkampoda iti let-ang ti Paran.