4 Mózes 12
1 És beszélt Mirjám és Áron Mózes ellen, a kusita asszony miatt, akit elvett; mert kusita asszonyt vett el.
And Miriam and Aaron spoke against Moses because of the Ethiopian woman whom he had married: for he had married an Ethiopian woman.
2 És mondták: Vajon csak Mózessel beszélt-e az Örökkévaló, vajon nem beszélt-e velünk is? És az Örökkévaló meghallotta.
And they said, Has the LORD indeed spoken only by Moses? has he not spoken also by us? And the LORD heard it.
3 A férfiú Mózes pedig szerényebb volt mind az embereknél, kik a föld színén vannak.
(Now the man Moses was very meek, above all the men which were on the face of the earth.)
4 És mondta az Örökkévaló hirtelen Mózesnek, Áronnak és Mirjámnak: Menjetek ki ti hárman a gyülekezés sátorába; és kimentek mindhárman.
And the LORD spoke suddenly to Moses, and to Aaron, and to Miriam, Come out you three to the tabernacle of the congregation. And they three came out.
5 És leszállt az Örökkévaló felhőoszlopban és megállt a sátor bejáratánál, szólította Áront és Mirjámot, és kimentek ketten.
And the LORD came down in the pillar of the cloud, and stood in the door of the tabernacle, and called Aaron and Miriam: and they both came forth.
6 És mondta: Halljátok csak szavaimat! Ha lesz prófétátok, én az Örökkévaló, látomásban fogok neki megjelenni, álomban fogok vele beszélni.
And he said, Hear now my words: If there be a prophet among you, I the LORD will make myself known to him in a vision, and will speak to him in a dream.
7 Nem így az én szolgám, Mózes; egész házamban meghitt ő.
My servant Moses is not so, who is faithful in all my house.
8 Színről-színre beszélek vele, világosan és nem rejtélyekben, az Örökkévaló jelenését látja ő. Miért nem féltelek, hát beszélni szolgám, Mózes ellen?
With him will I speak mouth to mouth, even apparently, and not in dark speeches; and the similitude of the LORD shall he behold: why then were you not afraid to speak against my servant Moses?
9 És felgerjedt az Örökkévaló haragja ellenük és elment.
And the anger of the LORD was kindled against them; and he departed.
10 A felhő pedig eltávozott a sátor felől és íme Mirjám poklos, olyan mint a hó; odafordult Áron Mirjámhoz és íme, poklos volt.
And the cloud departed from off the tabernacle; and, behold, Miriam became leprous, white as snow: and Aaron looked on Miriam, and, behold, she was leprous.
11 És mondta Áron Mózesnek: Kérlek, uram ne ródd fel nekünk vétkeinket, amit oktalanul cselekedtünk és amit vétkeztünk!
And Aaron said to Moses, Alas, my lord, I beseech you, lay not the sin on us, wherein we have done foolishly, and wherein we have sinned.
12 Ne legyen kérlek olyan, mint a halott, mely midőn kijön anyja méhéből, már elenyészett fele húsa.
Let her not be as one dead, of whom the flesh is half consumed when he comes out of his mother’s womb.
13 És Mózes kiáltott az Örökkévalóhoz, mondván: Isten, kérlek, ó gyógyítsd meg őt!
And Moses cried to the LORD, saying, Heal her now, O God, I beseech you.
14 És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Ha az atyja köpött volna az arcába, nem-e szégyenlené magát hét napig? Zárassék el hét napra a táboron kívül, és azután vétessék föl.
And the LORD said to Moses, If her father had but spit in her face, should she not be ashamed seven days? let her be shut out from the camp seven days, and after that let her be received in again.
15 És elzáratott Mirjám a táboron kívül hét napra, a nép pedig nem indult el, míg nem fölvették Mirjámot.
And Miriam was shut out from the camp seven days: and the people journeyed not till Miriam was brought in again.
16 Azután elindult a nép Chácéroszból és táborozott Poron pusztájában.
And afterward the people removed from Hazeroth, and pitched in the wilderness of Paran.
