< 4 Mózes 10 >
1 És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
2 Készíts magadnak két ezüst trombitát, vert munkával készítsd azokat, hogy legyenek neked a község egybehívására és a táborok elindítására.
3 Ha megfújják azokat, akkor gyülekezzék hozzád az egész község, a gyülekezés sátrának bejáratához.
4 Ha pedig csak egyet fújnak meg, akkor gyülekezzenek hozzád a fejedelmek, Izrael ezreinek fejei.
5 Ha pedig riadót fújtok, akkor induljanak a táborok, melyek keletre táboroznak.
6 Ha másodszor fújtok riadót, akkor induljanak a táborok, melyek délre táboroznak; riadót fújjanak indulásukra.
7 Midőn pedig egybegyűjtitek a gyülekezetet, akkor egyhuzamban fújjátok, de ne fújjatok riadót.
8 Áron fiai a papok fújják a trombitákat; ez legyen számotokra örök törvény nemzedékeiteken át.
9 És, ha háborúba mentek országotokban, az ellenség ellen, aki szorongat benneteket, akkor fújjatok riadót a trombitákkal, és emlékezetben lesztek az Örökkévaló, a ti Istenetek színe előtt és megszabadultok ellenségeitektől.
10 Örömnapjaitokon, ünnepeiteken és újholdjaitokon fújjátok meg a trombitákat égőáldozataitok és békeáldozataitok mellett, hogy legyenek emlékeztetőül a ti Istenetek színe előtt; én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek.
11 És volt a második évben: a második hónapban, a hónap húszadikán, felszállt a felhő a bizonyság hajlékáról.
12 És elvonultak Izrael fiai vonulásaik szerint, Szináj pusztájából; és leszállott a felhő Poron pusztájában.
13 És elvonultak elsőízben az Örökkévaló parancsa szerint Mózes által.
14 És vonult Júda fiai táborának zászlaja elsőnek, seregeik szerint; serege élén: Náchsón, Ámminodov fia.
15 Isszáchár fiai törzsének serege élén: Neszánél, Cúor fia.
16 Zebúlun fiai törzsének serege élén: Eliov, Chélon fia.
17 Azután lebontották a hajlékot és vonultak Gérson fiai és Merori fiai, a hajlék vivői.
18 Azután vonult Rúbén táborának zászlaja, seregeik szerint; seregei élén: Eliccúr, Sedéúr fia.
19 Simon fiai törzsének serege élén: Selúmiél, Cúrisáddoj fia.
20 Gád fiai törzsének serege élén: Eljoszof, Deúél fia.
21 Azután vonultak a Kehosziták, a szentély vivői és fölállították a hajlékot, míg azok odaértek.
22 Azután vonult Efráim fiai táborának zászlaja, seregeik szerint; serege élén: Elisomo, Ámmihúd fia.
23 Menásse fiai törzsének serege élén: Gámliél, Pedocúr fia.
24 Benjámin fiai törzsének serege élén: Ávidon, Gideóni fiai.
25 Azután vonult Dán fiai táborának zászlaja, bezárója mind a táboroknak, seregeik szerint; serege élén: Áchiezer, Ámmisádoj fia.
26 Ásér fia törzsének serege élén: Págiél, Ochron fia.
27 Náftáli fiai törzsének serege élén: Áchirá, Énon fia.
28 Ezek Izrael fiainak vonulásai seregeik szerint; így vonultak.
29 És szólt Mózes Chóvához, Reúél fiához, a midjánitához, aki Mózes apja volt: Mi vonulunk azok a hely felé, melyről az Örökkévaló mondta: Azt fogom nektek adni; jöjj velünk és mi jót teszünk veled, mert az Örökkévaló jót ígér Izraelnek.
30 És az mondta neki: Nem megyek; hanem országomba megyek.
31 De ő mondta: Ne hagyj el kérlek, bennünket, mert te ismered táborozásunkat a pusztában, azért légy nekünk szemekül.
32 És lesz, ha velünk jössz, akkor abból a jóból, amit az Örökkévaló tesz velünk, jót teszünk veled.
33 És vonultak az Örökkévaló hegyétől három napi útra; az Örökkévaló szövetségének ládája pedig vonult előttük három: napi útra, hogy kikémleljen számukra nyugvóhelyet.
34 Az Örökkévaló felhője pedig fölöttük volt nappal, mikor elvonultak a táborból.
35 És volt, mikor elindult a láda, így szólt Mózes: Fel, ó Örökkévaló, hogy elszéledjenek ellened és elmeneküljenek gyűlölőid előled.
36 Mikor pedig megnyugodott, mondta: Térj vissza Örökkévaló, Izrael ezreinek tízezrei közé.