Nehemiás 9

1 És e hónap huszonnegyedik napján egybegyűltek Izraél fiai böjt mellett és zsákokban és földdel fejükön.

Katika siku ya ishirini na nne ya mwezi ule ule, Waisraeli walikusanyika pamoja, wakifunga na kuvaa nguo za gunia na kujitia mavumbi vichwani mwao.

2 És elkülönödtek az Izraél magzatjából valók mind az idegenektől és felálltak és bevallották vétkeiket és őseik bűneit.

Wale wa uzao wa Israeli walijitenga na wageni wote. Wakasimama mahali pao, na kuungama dhambi zao na uovu wa baba zao.

3 És megmaradtak álltukban, és felolvastak az Örökkévalónak, Istenüknek tana könyvéből a napnak egy negyedén át, és egy negyeden át vallomást tettek és leborultak az Örökkévaló, az ő Istenük előtt.

Wakasimama pale walipokuwa, wakasoma kutoka kwenye kile Kitabu cha Sheria ya Bwana Mungu wao kwa muda wa robo siku, na wakatumia robo nyingine kwa kuungama dhambi na kumwabudu Bwana Mungu wao.

4 És álltak a levitáknak emelt helyén Jésua és Báni, Kadmíél, Sebanja, Bunní, Sérébja, Báni, Kenání; és kiáltottak fennhangon az Örökkévalóhoz, az ő Istenükhöz.

Walawi wafuatao walikuwa wamesimama kwenye ngazi: Yeshua, Bani, Kadmieli, Shebania, Buni, Sherebia, Bani na Kenani. Hawa walimlilia Bwana Mungu wao kwa sauti kubwa.

5 És mondták a leviták, Jésúa és Kadmiél, Báni, Chasabneja, Sérébja, Hódija, Sebanja, Petachja: Keljetek fel, áldjátok az Örökkévalót, a ti Istenteket, öröktől fogva örökké! És áldják a te dicsőséges nevedet, a mely magasztos minden áldás és dicséret fölött!

Nao Walawi Yeshua, Kadmieli, Bani, Hashabnea, Sherebia, Hodia, Shebania na Pethahia wakasema: “Simameni mkamsifu Bwana Mungu wenu, yeye ambaye ni Mungu tangu milele hata milele. “Libarikiwe jina lake tukufu, litukuzwe juu ya baraka zote na sifa.

6 Te vagy, oh Örökkévaló, egyedül, te alkottad az egeket, az egek egeit és minden seregüket, a földet és mindent, a mi rajta van, a tengereket és mindent, a mi bennük van, és te életben tartod mindnyájukat; s az egek serege leborul előtted.

Wewe peke yako ndiwe Bwana. Uliziumba mbingu, hata mbingu za mbingu na jeshi lote la mbinguni, dunia na vyote vilivyo ndani yake, na pia bahari na vyote vilivyomo ndani yake. Huvipa vitu vyote uhai, nalo jeshi la mbinguni linakuabudu wewe.

7 Te vagy, oh Örökkévaló, az Isten, a ki kiválasztottad Ábrámot és kivezetted őt Úr-Kaszdimból és megtetted nevét Ábrahámnak;

“Wewe ni Bwana Mungu uliyemchagua Abramu na kumtoa kutoka Uru ya Wakaldayo, nawe ukamwita Abrahamu.

8 és szívét hűségesnek találtad előtted, és megkötötted vele a szövetséget, hogy adjad a kánaáni, a chitti, az emóri, a perizzi, a jebúszi és a girgási országát, hogy adjad az ő magzatjának; és fenntartottad szavaidat, mert te igazságos vagy.

Uliona kuwa moyo wake ni mwaminifu kwako, nawe ukafanya Agano naye kuwapa wazao wake nchi ya Wakanaani, Wahiti, Waamori, Waperizi, Wayebusi na Wagirgashi. Umetimiza ahadi yako kwa sababu wewe ni mwenye haki.

9 És láttad őseink nyomorát Egyiptomban, és jajkiáltásukat hallottad a nádastengernél.

“Uliona mateso ya baba zetu huko Misri, ukasikia kilio chao huko Bahari ya Shamu.

10 Akkor adtál jeleket és csodákat Fáraó ellen s mind a szolgái ellen és országának egész népe ellen, mert tudtad, hogy kevélykedtek rajtuk, és szereztél magadnak nevet, a mint van e mai napon.

Ulituma ishara za miujiza na maajabu dhidi ya Farao, dhidi ya maafisa wake wote na watu wote wa nchi yake, kwa kuwa ulifahamu jinsi Wamisri walivyowafanyia ufidhuli. Ukajifanyia jina linalodumu hadi leo.

11 És a tengert meghasítottad előttük és átvonultak a tenger közepén szárazon; üldözőiket pedig bedobtad a hullámokba, mint követ hatalmas vizekbe.

Ukagawa bahari mbele yao, ili waweze kupita katikati yake penye nchi kavu, lakini uliwatupa Wamisri waliowafuatilia katika vilindi, kama jiwe kwenye maji mengi.

12 És felhőoszlopban vezetted őket nappal s tűzoszlopban éjjel megvilágítva nekik az utat, a melyen járjanak.

Mchana uliwaongoza kwa nguzo ya wingu, na usiku kwa nguzo ya moto kuwamulikia njia iliyowapasa kuiendea.

13 És a Színaj hegyére szálltál le és beszéltél velük az égből, és adtál nekik egyenes rendeleteket és igaz tanokat és jó törvényeket és parancsolatokat.

“Ulishuka katika Mlima Sinai, ukanena nao kutoka mbinguni. Uliwapa masharti na sheria zile ambazo ni za kweli na haki, pia amri na maagizo mazuri.

14 És a te szent szombatodat tudattad vélük és parancsolatokat, törvényeket és tant parancsoltál nekik szolgád Mózes által.

Uliwafahamisha Sabato yako takatifu na ukawapa amri, maagizo na sheria kupitia mtumishi wako Mose.

15 És kenyeret az égből adtál nekik éhségükre és vizet a sziklából hoztál elő nekik szomjasságukra, és mondtad nekik, hogy menjenek be elfoglalni az országot, a melyről fölemelted kezedet hogy nekik adod.

Katika njaa yao uliwapa mkate kutoka mbinguni, na katika kiu yao uliwatolea maji kutoka kwenye mwamba. Uliwaambia waingie na kuimiliki nchi ambayo ulikuwa umeapa kuwapa kwa mkono ulioinuliwa.

16 De ők és őseink kevélykedtek és megkeményítették nyakukat, és nem hallgattak a te parancsolataidra;

“Lakini wao, baba zetu, wakawa na kiburi na shingo ngumu, nao hawakutii maagizo yako.

17 és vonakodtak ráhallgatni és meg nem emlékeztek csodatetteidről, melyeket velük cselekedtél, hanem megkeményítették nyakukat és vezért választottak, hogy engedetlenségükben visszatérjenek szolgaságukba, de te a bűnbocsánatnak Istene vagy, kegyelmes és irgalmas, hosszantűrő és bőséges a szeretetben és el nem hagytad őket.

Wakakataa kusikiliza na kushindwa kukumbuka miujiza uliyoifanya miongoni mwao. Wakawa na shingo ngumu, na katika uasi wao wakamchagua kiongozi ili warudi kwenye utumwa wao. Lakini wewe ni Mungu mwenye kusamehe, mwenye neema na mwingi wa huruma, si mwepesi wa hasira, ni mwingi wa upendo. Kwa hiyo hukuwaacha,

18 Sőt midőn öntött borjút készítettek maguknak és mondták: ez a te istened, ki fölhozott téged Egyiptomból, és nagy káromlásokat követtek el,

hata wakati walijitengenezea sanamu ya ndama ya kusubu na kusema, ‘Huyu ni mungu wenu, aliyewapandisha kutoka nchi ya Misri,’ au walipofanya makufuru makubwa.

19 akkor te nagy irgalmadban el nem hagytad őket a pusztában; a felhőoszlop nem távozott tőlük nappal, hogy vezesse őket az úton, sem a tűzoszlop éjjel, hogy megvilágítsa nekik az utat, melyen járjanak.

“Kwa sababu ya huruma zako kuu hukuwaacha jangwani. Wakati wa mchana ile nguzo ya wingu haikukoma kuwaongoza katika njia yao, wala nguzo ya moto haikuacha kuwamulikia usiku njia iliyowapasa kuiendea.

20 És jó szellemedet adtad, oktatva őket, a te mannádat nem vontad meg szájuktól és vizet adtál nekik szomjasságukra.

Uliwapa Roho wako mwema ili kuwafundisha. Hukuwanyima mana yako vinywani mwao, nawe ukawapa maji kwa ajili ya kiu yao.

21 És negyven éven át eltartottad őket a pusztában, nem volt hiányuk; ruháik le nem koptak és lábaik meg nem dagadtak.

Kwa miaka arobaini uliwatunza jangwani. Hawakukosa chochote, na nguo zao hazikuchakaa wala miguu yao haikuvimba.

22 És adtál nekik királyságokat s népeket és elosztottad azokat határ szerint; és elfoglalták Szíchón országát – Chesbón királyának országát – és Ógnak, Básán királyának országát.

“Uliwapa falme na mataifa, ukiwagawia hata mipaka ya mbali. Wakaimiliki nchi ya Sihoni mfalme wa Heshboni, na nchi ya Ogu mfalme wa Bashani.

23 És fiaikat megsokasítottad, mint az égnek csillagait; és bevitted őket abba az országba, melyről mondtad őseiknek, hogy bemenjenek azt elfoglalni.

Uliwafanya wana wao kuwa wengi kama nyota za angani, nawe ukawaleta katika nchi ambayo uliwaambia baba zao kuingia na kuimiliki.

24 És eljöttek a fiak és elfoglalták az országot és te megaláztad előttük az ország lakóit, a kánaániakat és adtad őket kezükbe: királyaikat és az ország népeit, hogy tegyenek velük akaratjuk szerint.

Wana wao wakaingia na kuimiliki nchi. Uliwatiisha Wakanaani mbele yao, walioishi katika nchi, ukawatia Wakanaani mikononi mwao, pamoja na wafalme wao na watu wa nchi, wawafanyie kama wapendavyo.

25 És bevettek erősített városokat és kövér földet és elfoglaltak házakat, telve minden jóval, kivájt kutakat, szőllőket és olajfákat és gyümölcsfát, számosat; és ettek és jóllaktak és meghíztak és gyönyörködtek a te nagy jóságodban.

Wakateka miji yenye ngome na nchi yenye rutuba, wakamiliki nyumba zilizojazwa na vitu vizuri vya kila aina, visima vilivyochimbwa tayari, mashamba ya mizabibu, mashamba ya mizeituni na miti yenye matunda kwa wingi. Wakala, wakashiba nao wakanawiri sana, wakajifurahisha katika wema wako mwingi.

26 De engedetlenkedtek és föllázadtak ellened és hátuk mögé dobták tanodat, prófétáidat pedig megölték, a kik megintették őket, hogy visszatérítsék hozzád; de ők nagy káromlásokat követtek el.

“Lakini hawakukutii nao wakaasi dhidi yako, wakatupa sheria zako nyuma yao. Wakawaua manabii wako, waliowaonya ili wakurudie, na wakafanya makufuru makubwa.

27 Ekkor szorongatóik kezébe adtad őket, a kik őket szorongatták; és szorultságuk idején kiáltanak hozzád, és te az égből meghallod és nagy irgalmadban adsz nekik segítőket, hogy megsegítsék szorongatóik kezéből.

Hivyo ukawatia mikononi mwa adui zao, ambao waliwatesa. Lakini walipoteswa, wakakulilia wewe. Kutoka mbinguni uliwasikia, nawe kwa huruma zako kuu ukawapa waokozi, waliowaokoa kutoka mikononi mwa adui zao.

28 És a mint nyugtuk lett, újra rosszat tesznek előtted, és te átengeded őket ellenségeik kezébe, hogy uralkodjanak rajtuk, és újra kiáltanak téged; és te az égből meghallod s megmented őket irgalmadban sok ízben.

“Lakini mara walipokuwa na raha, wakafanya maovu tena machoni pako. Kisha ukawaacha mikononi mwa adui zao, nao wakawatawala. Walipokulilia tena, ukasikia kutoka mbinguni, na kwa huruma zako ukawaokoa kila mara.

29 És megintetted őket, hogy visszatérítsd tanodhoz, de ők kevélykedtek s nem hallgattak parancsolataidra és rendeleteid ellen vétkeztek, melyeket megtesz az ember és él általuk, és makacs vállat mutattak és nyakukat megkeményítették és nem hallgattak rád.

“Ukawaonya warudi katika sheria yako, lakini wakawa na kiburi na hawakutii amri zako. Wakatenda dhambi dhidi ya maagizo yako ambayo kwayo mtu ataishi kama akiyatii. Kwa ukaidi wakakugeuzia kisogo, wakawa na shingo ngumu na wakakataa kusikiliza.

30 És elmúlni engedtél rajtuk sok esztendőt és megintetted őket szellemeddel prófétáid által, de nem figyeltek, és adtad őket az országok népeinek kezébe.

Kwa miaka mingi ulikuwa mvumilivu kwao. Kwa njia ya Roho wako ukawaonya kupitia manabii wako. Hata hivyo hawakujali, basi ukawatia mikononi mwa mataifa jirani.

31 De nagy irgalmadban nem tettél velük végpusztítást és el nem hagytad őket, mert kegyelmes és irgalmas Isten vagy.

Lakini kwa rehema zako kuu hukuwakomesha wala kuwaacha, kwa kuwa wewe ni Mungu mwenye neema na rehema.

32 Most tehát, oh Istenünk, a nagy, hatalmas és félelmetes Isten, a ki megőrzi a szövetséget és a szeretetet, ne legyen csekély előtted mind az a fáradalom, a mely ért minket, királyainkat, nagyjainkat, papjainkat, prófétáinkat és atyáinkat, és egész népedet Assúr királyainak napjaitól fogva egészen a mai napig.

“Basi sasa, Ee Mungu wetu, uliye mkuu, mwenye nguvu na Mungu wa kuogofya, mwenye kushika agano lake la upendo, usiache taabu hizi zote zionekane kuwa kitu kidogo mbele za macho yako, taabu hizi zilizotupata, juu ya wafalme wetu na viongozi, juu ya makuhani wetu na manabii, juu ya baba zetu na watu wako wote, tangu siku za wafalme wa Ashuru hadi leo.

33 De te igazságos vagy mind a mellett, a mi reánk jött, mert igazat cselekedtél, mi pedig gonoszok voltunk.

Katika hayo yote yaliyotupata, umekuwa mwenye haki, na umetenda kwa uaminifu, wakati sisi tumetenda mabaya.

34 És a mi királyaink, nagyjaink, papjaink és atyáink nem tették meg tanodat s nem figyeltek parancsolataidra és bizonyságaidra, melyekkel megintetted őket.

Wafalme wetu, viongozi wetu, makuhani wetu na baba zetu hawakufuata sheria yako. Hawakuzingatia amri zako wala maonyo uliyowapa.

35 Hisz ők az ő királyságukban és a bőséges javad mellett, a melyet adtál nekik s abban a tágas és kövér országban, a melyet eléjük adtál, nem szolgáltak téged s nem tértek meg rossz cselekedeteiktől.

Hata walipokuwa wangali katika ufalme wao, wakiufurahia wema wako mkuu katika nchi kubwa na yenye rutuba uliyowapa, hawakukutumikia wala kugeuka kutoka njia zao mbaya.

36 Íme mi ma szolgák vagyunk, az ország pedig, melyet őseinknek adtál, hogy egyék gyümölcsét s javát, íme mi szolgák vagyunk rajta;

“Lakini tazama, sisi ni watumwa leo, watumwa katika nchi uliyowapa baba zetu ili wapate kula matunda yake na vitu vingine vizuri inayozalisha.

37 és termését szaporítja a királyok számára, a kiket fölénk tettél vétkeink miatt; s a testeink fölött uralkodnak és barmunk fölött tetszésük szerint és nagy szorultságban vagyunk mi

Kwa sababu ya dhambi zetu, mavuno yake mengi huenda kwa wafalme uliowaweka watutawale. Wanatawala juu ya miili yetu na mifugo yetu kama wapendavyo. Tuko katika dhiki kuu.

38 S mindezért szilárd szövetséget kötünk és azt megírjuk; a lepecsételt iraton legyenek nagyjaink, levitáink, papjaink.

“Kwa sababu ya haya yote, tunajifunga katika mapatano, na kuyaandika, nao viongozi wetu, Walawi wetu na makuhani wetu wanatia mihuri yao.”