< Nehemiás 9 >
1 És e hónap huszonnegyedik napján egybegyűltek Izraél fiai böjt mellett és zsákokban és földdel fejükön.
Chuche lha nisomni le ni li nin, mipi akikhom kit’un, tuchung hin an angol’un khaodip pon asil’un, aluchunguva vut akinu’uvin ahi.
2 És elkülönödtek az Izraél magzatjából valók mind az idegenektől és felálltak és bevallották vétkeiket és őseik bűneit.
Israel chilhah ho jouse gamchom miho a konin akidal se uvin chule amaho chonset nale apu apateu chonset na aphongdoh tauvin ahi.
3 És megmaradtak álltukban, és felolvastak az Örökkévalónak, Istenüknek tana könyvéből a napnak egy negyedén át, és egy negyeden át vallomást tettek és leborultak az Örökkévaló, az ő Istenük előtt.
Pakai Pathen danbu a kona akisim phong tengleh, nidan thum sungin adinnau munah ading chahkheh jiuvin ahi. Chujou tengleh nidan thum ma achonset nau phondoh nale Pakai a Pathen’u chibai bohnan amangun ahi.
4 És álltak a levitáknak emelt helyén Jésua és Báni, Kadmíél, Sebanja, Bunní, Sérébja, Báni, Kenání; és kiáltottak fennhangon az Örökkévalóhoz, az ő Istenükhöz.
Levite - Jeshua, Bani, Kadmiel, Shebaniah, Bunni, Sherebiah, Bani, chuleh Kenani- hichenghi Levite kalbia adingun Pakai a Pathen u kom’ah othong sangtah in asamun apentho jengun ahi.
5 És mondták a leviták, Jésúa és Kadmiél, Báni, Chasabneja, Sérébja, Hódija, Sebanja, Petachja: Keljetek fel, áldjátok az Örökkévalót, a ti Istenteket, öröktől fogva örökké! És áldják a te dicsőséges nevedet, a mely magasztos minden áldás és dicséret fölött!
Chujouchun Levite lamkaiho chu: Joshua, Kadmiel, Bani, Hashabneiah, Sherebiah, Hodiah, Shebaniah, chule Pethahiah chun mipi ho chu ahin sam in, hiti hin ajah uvah ahinsei taove: “Dingdoh uvin lang Pakai na Pathen’u thangvah un, ajeh chu ama tonsot tonsotna hingjing jeng ahi,” atiuve. Hijouchun amaho ataovun, “Namin loupi hi vahchoiyin umhen! Phatthei bohna le thangvahna ho jouse chunga choisangin umhen!” atiuve.
6 Te vagy, oh Örökkévaló, egyedül, te alkottad az egeket, az egek egeit és minden seregüket, a földet és mindent, a mi rajta van, a tengereket és mindent, a mi bennük van, és te életben tartod mindnyájukat; s az egek serege leborul előtted.
“Nangma changseh bou Pakai nahi. Nangin vanho leh vanthamjol chuleh ahsi jouse nasem ahi. Nangin leiset le twikhanglen chuleh asunga umho jouse nasem ahi. Nangin aboncha hi nahoibit ahin vanna vantilte jousen chibai naboh un ahi.”
7 Te vagy, oh Örökkévaló, az Isten, a ki kiválasztottad Ábrámot és kivezetted őt Úr-Kaszdimból és megtetted nevét Ábrahámnak;
“Nangma hi Pakai Pathen nahin Ur gam'a um Chaldea mite lah a kona Abram nana lhendoh a nahin puidoh a, amin jong Abraham a nakhel peh ahi.”
8 és szívét hűségesnek találtad előtted, és megkötötted vele a szövetséget, hogy adjad a kánaáni, a chitti, az emóri, a perizzi, a jebúszi és a girgási országát, hogy adjad az ő magzatjának; és fenntartottad szavaidat, mert te igazságos vagy.
“Aman kitah na ana subulhit jeh'in Canaan mite, Hit mite, Amon mite, Periz mite, Jebus mite, chule Gargash mite, gamhi amaleh achilhahte peh dingin kitepna nana neipi in ahi. Chuleh nangin nakitepna bangin nana tongdoh in ahi. Ajehchu nangma hi aseidohsa thuchenga kitah jing jenga nahi.”
9 És láttad őseink nyomorát Egyiptomban, és jajkiáltásukat hallottad a nádastengernél.
“Nangin kapu kapateu Egypt gam'a aum laiyuva agenthei nau nana mupeh in, chuleh twikhanglen panga akanao nangaipeh in ahi.”
10 Akkor adtál jeleket és csodákat Fáraó ellen s mind a szolgái ellen és országának egész népe ellen, mert tudtad, hogy kevélykedtek rajtuk, és szereztél magadnak nevet, a mint van e mai napon.
“Hitichun kapu kapateu anabol genthei jeh’un nangman Pharaoh leh avaihomho chuleh amipite dounan melchihna thilkidang tah tah nana boldoh in ahi.”
11 És a tengert meghasítottad előttük és átvonultak a tenger közepén szárazon; üldözőiket pedig bedobtad a hullámokba, mint követ hatalmas vizekbe.
“Nangman twikhanglen chu nana homkhen in namite tolgo’a lam nana jotsah in ahi. Chule nangman agalmiteu chu twikhanglen sunga nana lehlut’in ahi. Chujongle amaho chu twipi noilanga song bangin analhum mang jengun ahi.”
12 És felhőoszlopban vezetted őket nappal s tűzoszlopban éjjel megvilágítva nekik az utat, a melyen járjanak.
“Nangman kapu kapateu chu sun tengleh meilom in nana puiyin, jan tengleh meikong lomin nana puiyin, alampi diu nana musah jingin ahi.”
13 És a Színaj hegyére szálltál le és beszéltél velük az égből, és adtál nekik egyenes rendeleteket és igaz tanokat és jó törvényeket és parancsolatokat.
“Chule nangma Sinai molsang chunga nahung kumlhan chuleh vanna konin nahin seiyin ahi, che na daan le thuhil dihtah tah nanapen chuleh thupeh leh thugahna hoitah tah nana pen ahi.”
14 És a te szent szombatodat tudattad vélük és parancsolatokat, törvényeket és tant parancsoltál nekik szolgád Mózes által.
“Chule nangman nachol ngah nitheng chungchang hilchet na jong nana pen chule nangman nalhachapa Mose mangchan nathupeh ho le nathu gah na chuleh nathuhil ho anit diuvin nana seipeh in ahi.”
15 És kenyeret az égből adtál nekik éhségükre és vizet a sziklából hoztál elő nekik szomjasságukra, és mondtad nekik, hogy menjenek be elfoglalni az országot, a melyről fölemelted kezedet hogy nekik adod.
“Chuti chun amaho agil’u akel tengleh van'a konin changlhah nana pen; adangchah tengule songpia konin twi napen ahi; Nangin peh dinga nana tep peh gamho alokhum diuvin thupeh jong nana pen ahi.”
16 De ők és őseink kevélykedtek és megkeményítették nyakukat, és nem hallgattak a te parancsolataidra;
“Ahinlah kapu kapateu chu ana kiletsah’un chuleh ana louchal’un ahi, chuleh nathupeh chu ana nahsah pouvin ahi.”
17 és vonakodtak ráhallgatni és meg nem emlékeztek csodatetteidről, melyeket velük cselekedtél, hanem megkeményítették nyakukat és vezért választottak, hogy engedetlenségükben visszatérjenek szolgaságukba, de te a bűnbocsánatnak Istene vagy, kegyelmes és irgalmas, hosszantűrő és bőséges a szeretetben és el nem hagytad őket.
“Amaho nathua nun ding ana nom pouvin, chuleh amaho dinga thilkidang nana bolpeh ho ana geldoh jitapouvin ahi. Chusangin alouchal’un Egypt’a asoh channa languva le puikit dingin lamkai ana kilhen doh’un ahi! Ahiyeng vang'in nangma hi mi ngaidam hat, milungset them le mikhoto them, lunghang vah lou chuleh ngailut na dimset Pathen nahi.”
18 Sőt midőn öntött borjút készítettek maguknak és mondták: ez a te istened, ki fölhozott téged Egyiptomból, és nagy káromlásokat követtek el,
“Amahon bongnou tobang milim semthu ana kisem doh’uva chuleh hitia ana seiyuva, hiche hi na Pathen’u Egypt a kona nahin puidoh pao chu ahi anatiuvin, hitobang tah hin Pathen taitom na chu ana neitaovin ahi.”
19 akkor te nagy irgalmadban el nem hagytad őket a pusztában; a felhőoszlop nem távozott tőlük nappal, hogy vezesse őket az úton, sem a tűzoszlop éjjel, hogy megvilágítsa nekik az utat, melyen járjanak.
“Ahiyeng vang'in na mikhoto na alet jeh in nangin gamthip gam'a chun nana dalha pon ahi. Suntengleh meilom in napuiyin, jantengleh mei kongin napui jing nalaiyin ahi.”
20 És jó szellemedet adtad, oktatva őket, a te mannádat nem vontad meg szájuktól és vizet adtál nekik szomjasságukra.
“Naphat na Lhagao chu mangchan nana hiljing nalaiyin, agilkel tengule aneh diuvin vanna konin Manna napen adangchah tengule adon diu twi nape jingin ahi.
21 És negyven éven át eltartottad őket a pusztában, nem volt hiányuk; ruháik le nem koptak és lábaik meg nem dagadtak.
“Kum somli sungin gamthip noiya nana khoukhah in, chuleh imacha lhahsam na anatoh khapouvin ahi. Aponsil’u jong asepon chuleh akengu jong ana napon ahi.”
22 És adtál nekik királyságokat s népeket és elosztottad azokat határ szerint; és elfoglalták Szíchón országát – Chesbón királyának országát – és Ógnak, Básán királyának országát.
“Chutengleh nangin kapu kapateu chu lenggam hole namdang ho chunga galjona nanapen chuleh namite hi gamsung ningkoi jousea nana koiyin ahi. Amahon Heshbon lengpa Sihon toh Bashan lengpa Og gam jong anala uvin ahi.”
23 És fiaikat megsokasítottad, mint az égnek csillagait; és bevitted őket abba az országba, melyről mondtad őseiknek, hogy bemenjenek azt elfoglalni.
“Nangman achilhahteu chu ahsi jat naphah sahin apu apateu nana teppeh agama chun napui lutin ahi.”
24 És eljöttek a fiak és elfoglalták az országot és te megaláztad előttük az ország lakóit, a kánaániakat és adtad őket kezükbe: királyaikat és az ország népeit, hogy tegyenek velük akaratjuk szerint.
“Amaho analut’un agamu analah peh’un ahi; chule nangman nam pumpi amasanguva nana sunem in ahi. Chule gamsunga ana cheng Canaan mite jeng jong thaneilou bangin nana lhan ahi! Hitichun namiten hiche nam ho hi aleng teu pumin anop nop ana lotauvin ahi.”
25 És bevettek erősített városokat és kövér földet és elfoglaltak házakat, telve minden jóval, kivájt kutakat, szőllőket és olajfákat és gyümölcsfát, számosat; és ettek és jóllaktak és meghíztak és gyönyörködtek a te nagy jóságodban.
“Kapu kapateuvin, kulpi kigen khum akhopi ho ahin, agam phalai jouseu ahin, analah peh’un ahi. Chule thil le lo phatah tah dimset in ho jong atou phauvin, twikul kigeihomsa hole lengpilei chuleh OIive thinglei le theiphung tamtah alahpeh’un ahi. Hitichun amahon lung nachim set’in athaodoh tokah seuvin aneuvin naphatthei bohna lhingset’a ana kivah’un ahi.”
26 De engedetlenkedtek és föllázadtak ellened és hátuk mögé dobták tanodat, prófétáidat pedig megölték, a kik megintették őket, hogy visszatérítsék hozzád; de ők nagy káromlásokat követtek el.
“Ahiyeng vang'in amaho ana louchal’un, chuleh nangma dounan ana kiphin nalaiyuvin ahi; chule nadanthu ana nungsun’un, nathemgao ten na-henga hung kile dinga ana gihsal jeh un ana that gam’un, chule nangma dounan thet um tahtah thil anabol tauvin ahi.”
27 Ekkor szorongatóik kezébe adtad őket, a kik őket szorongatták; és szorultságuk idején kiáltanak hozzád, és te az égből meghallod és nagy irgalmadban adsz nekik segítőket, hogy megsegítsék szorongatóik kezéből.
“Hijeh chun nangman agalmiteu koma nana pedohjin, amahon ana sugenthei jiuvin ahi. Ahivangin amahon athoh gimuva nakoma ahung tao tengule nangman vanna konin ataonao nangai peh kit jin; chule nami khoto na jal’in nangin ahuhdoh diu nasolpeh kityin, amahon agal miuva konin aga huhdoh juivin ahi.”
28 És a mint nyugtuk lett, újra rosszat tesznek előtted, és te átengeded őket ellenségeik kezébe, hogy uralkodjanak rajtuk, és újra kiáltanak téged; és te az égből meghallod s megmented őket irgalmadban sok ízben.
“Ahinlah amahon olna ahin muphat phat’ule avelin nangma mitmun thilse ahin bol kit jiuvin; chuleh nangin agal mihou noiyah nasunem kit jin ahi. Ahiyeng vang'in amahon kap pum puma panpi ngaicha a nangma kom ahinbel tengule vana konin ataonao nahin sanpeh kitjin ahi. Chuti chun nami khoto na kidangtah jal'in nangin avel vel in nahuhdoh kit jin ahi.”
29 És megintetted őket, hogy visszatérítsd tanodhoz, de ők kevélykedtek s nem hallgattak parancsolataidra és rendeleteid ellen vétkeztek, melyeket megtesz az ember és él általuk, és makacs vállat mutattak és nyakukat megkeményítették és nem hallgattak rád.
“Nangman na danthua ahung kilehei kitna diuvin nagih saljin ahinla amaho akiletsah un, alouchal’un, nathupeh anah sahmo jiuvin ahi. Chule na danthu ho hi ajuiju leh ahindoh jeng theina diu jong ajui nom pouvin ahi; amaho alouchal’un nangma nanung ngat’un nathu angai nom pouvin ahi.”
30 És elmúlni engedtél rajtuk sok esztendőt és megintetted őket szellemeddel prófétáid által, de nem figyeltek, és adtad őket az országok népeinek kezébe.
“Na mingailut na jal’in kum hijat pi hi nahin khongaiyin ahi; chule nangman na Lhagao Theng nahin sol in, aman themgao ho mangchan agihsal sahjin ahi. Ahinla amahon anahsah deh jipouve! Hijeh chun nangman agamsung miho khutna gal nalel sahjin ahi.”
31 De nagy irgalmadban nem tettél velük végpusztítást és el nem hagytad őket, mert kegyelmes és irgalmas Isten vagy.
Ahinlah na mikhoto na anat sat jeh in amaho chu nasu mangpai deh pon chule nadonda deh pon ahi. Itobanga lungset them leh khoto them nahi hitam?”
32 Most tehát, oh Istenünk, a nagy, hatalmas és félelmetes Isten, a ki megőrzi a szövetséget és a szeretetet, ne legyen csekély előtted mind az a fáradalom, a mely ért minket, királyainkat, nagyjainkat, papjainkat, prófétáinkat és atyáinkat, és egész népedet Assúr királyainak napjaitól fogva egészen a mai napig.
“Tun vang ka Pathen’u loupi tah leh thahattah chuleh gimneitah ami ngailut na longlou puma akitepna nit jing Pathen, kathoh gimnao hi nahsah mon neikoi peh hihbeh’un; ajeh chu Assyria lengten eichotpha uva pat tuni geihin keiho le ka lengteu, kalamkai teu, ka themputeu, le kapu kapateu, namite ho jouse chunga hin hahsat na nasatah achutan ahi.”
33 De te igazságos vagy mind a mellett, a mi reánk jött, mert igazat cselekedtél, mi pedig gonoszok voltunk.
“Nei-engbol chan’un nangma hi nadih jinge, chule keiho kachonset val jeh uvin nangman kachan diuva kilom bep neipeh jiu ahi.”
34 És a mi királyaink, nagyjaink, papjaink és atyáink nem tették meg tanodat s nem figyeltek parancsolataidra és bizonyságaidra, melyekkel megintetted őket.
“Kaleng teu, ka lamkaiteu, ka themputeu, kapu kapate uvin na daan anit pouvin, na daan thupeh leh nagihsal na jong anahsah pouvin ahi.”
35 Hisz ők az ő királyságukban és a bőséges javad mellett, a melyet adtál nekik s abban a tágas és kövér országban, a melyet eléjük adtál, nem szolgáltak téged s nem tértek meg rossz cselekedeteiktől.
“Amahon lenggam tum aneiyun, nangman naphat naho nabuhlhah khum vangun amahon nangma najen pouve; chule nangman gampha tah leh gam lentah napen ahinlah amahon athilse bolnauva konin ahung kilehei nom deh pouve.”
36 Íme mi ma szolgák vagyunk, az ország pedig, melyet őseinknek adtál, hogy egyék gyümölcsét s javát, íme mi szolgák vagyunk rajta;
“Hijeh chun tuni kho hin, nangin kapu kapa teuvin nengtah le lungmong tah a anehdiu gampha tah napeh na muna hin sohchangin kaum tauve! Hiche gampha lai tah a hin kasoh changtauve.”
37 és termését szaporítja a királyok számára, a kiket fölénk tettél vétkeink miatt; s a testeink fölött uralkodnak és barmunk fölött tetszésük szerint és nagy szorultságban vagyunk mi
“Kachonset jeh’uvin hiche gamsung sohdoh ga phatah tah ho hi nangin keiho chunga vaihom dinga na tun lengho khut nah achugam tan ahi; chule amahon keiho chungleh kagancha hou chunga tha aneitauve. Chujongle amahon adei deiyin eimangchauvin keiho kagenthei lheh jengtauve,” atiuvin ahi.
38 S mindezért szilárd szövetséget kötünk és azt megírjuk; a lepecsételt iraton legyenek nagyjaink, levitáink, papjaink.
Hichun mipihon adonbut’un, “Hiche chung changa hin keihon kitepna giltah kaneiyun, hichu kajih lut’un ahi. Hiche mohor kinam khum thulhuhna lekha chunga hin ka lamkaiteu, Levite, chuleh kathempuhou min achongin ahi,” atiuvin ahi.