< Mikeás 1 >

1 Az Örökkévaló igéje, mely lett a Mórésetbeli Míkhához Jótám, Ácház, Jechizkíja Jehúda királyainak napjaiban, a mit látott Sómrón és Jeruzsálem felől.
A word of Jehovah that hath been unto Micah the Morashite in the days of Jotham, Ahaz, Hezekiah, kings of Judah, that he hath seen concerning Samaria and Jerusalem:
2 Halljátok ti népek mind, figyelj föld meg teljessége! És legyen az Úr, az Örökkévaló tanúul ellenetek, az Úr az ő szent templomából.
Hear, O peoples, all of them! Attend, O earth, and its fulness, And the Lord Jehovah is against you for a witness, The Lord from His holy temple.
3 Mert íme, az Örökkévaló kivonul helyéről és leszáll és lépdel a föld magaslatain;
For lo, Jehovah is going out from His place, And He hath come down, And hath trodden on high places of earth.
4 elolvadnak a hegyek ő alatta és a völgyek széthasadnak, mint a viasz a tűz elől, mint lejtőn leomló vizek.
Melted have been the mountains under Him, And the valleys do rend themselves, As wax from the presence of fire, As waters cast down by a slope.
5 Jákób bűntetteért mind ez, és Izraél házának vétkeiért! Mi Jákób bűntette? Nemde Sómrón! És mik Jehúda magaslata? Nemde Jeruzsálem!
For the transgression of Jacob [is] all this, And for the sins of the house of Israel. What [is] the transgression of Jacob? Is it not Samaria? And what the high places of Judah? Is it not Jerusalem?
6 Teszem tehát Sómrónt rommá a mezőn, szőlőültetvényekké, leomlasztom a völgybe köveit, és alapjait föltárom.
And I have set Samaria for a heap of the field, For plantations of a vineyard, And poured out into a valley her stones, And her foundations I uncover.
7 Mind a faragott képei összetöretnek, s mind az ajándokai tűzben égettetnek el, és mind a bálványait pusztulássá teszem, mert parázna-ajándokból gyűjtötte össze, és ismét parázna-ajándokká vállnak.
And all her graven images are beaten down, And all her gifts are burnt with fire, And all her idols I make a desolation, For, from the hire of a harlot she gathered, and unto the hire of a harlot they return.
8 E miatt hadd tartok gyászt s hadd jajgatok, hadd járok mezítláb és meztelenül; teszek oly siralmat, mint a sakálok, gyászt mint a struczmadarak.
For this I lament and howl, I go spoiled and naked, I make a lamentation like dragons, And a mourning like daughters of an ostrich.
9 Mert végzetes a csapása, mert eljutott Jehúdáig, odaért népem kapujához, Jeruzsálemhez!
For mortal [are] her wounds, For it hath come unto Judah, It hath come to a gate of My people — to Jerusalem.
10 Gátban ne jelentsétek, sírni ne sírjatok, Bét-Afrában porban fetrengj!
In Gath tell ye not — in Acco weep not, In Beth-Aphrah, in dust roll thyself.
11 Költözzél el, Sáfír lakója, szégyenre meztelenítve! Nem vonult ki Czáanán lakója, Bét-Éczel siralma elveszi tőletek az állomását.
Pass over for thee, O inhabitant of Shaphir, Naked one of shame. Not gone out hath the inhabitant of Zaanan, The lamentation of Beth-Ezel doth take from you its standing.
12 Mert remegett a jóért Márót lakója, mert baj szállt alá az Örökkévalótól Jeruzsálem kapujára.
For stayed for good hath the inhabitant of Maroth, For evil hath come down from Jehovah to the gate of Jerusalem.
13 Fogd be a szekérbe az állatot, Lákhís lakója – vétek elseje az Czión leányának- mert benned találtattak Izraél bűntettei.
Bind the chariot to a swift beast, O inhabitant of Lachish, The beginning of sin [is] she to the daughter of Zion, For in thee have been found the transgressions of Israel.
14 Azért hozzá adsz kísérő ajándékot Móréset-Gáthoz; Akhzíb házai csalókává lesznek Izraél királyainak.
Therefore thou givest presents to Moresheth-Gath, The houses of Achzib become a lying thing to the kings of Israel.
15 Még hozom reád az elfoglalót, Márésa lakója! Egész Adullámig jutni fog Izraél dicsősége.
Yet the possessor I do bring in to thee, O inhabitant of Mareshah, To Adullam come in doth the honour of Israel.
16 Kopaszd és nyírd magadat gyönyörűséges gyermekeid miatt, tágítsd kopaszságodat mint a sas, mert számkivetésbe mentek tőled.
Make bald and shave, for thy delightful sons, Enlarge thy baldness as an eagle, For they have removed from thee!

< Mikeás 1 >