Mikeás 7
1 Jaj nekem, mert olyan lettem, mint begyűjtéskor a gyümölcsszedés után, mint böngészéskor a szüret után: nincs szőlőfürt evésre, korai fügét kívánt lelkem.
Ya-oe kai aih he, khohal cangah bang maila, misurbit loh a yoep hnukah, a su aka om pawt bangla ka om. Thaihloe caak hamla ka hinglu loh a ngaidam.
2 Elveszett a jámbor az országból, és becsületes az emberek között nincsen; mindannyian vérontásra leselkednek, kiki hálóval vadász testvérére.
Khohmuen lamkah hlangcim he milh coeng tih hlang lakli ah aka thuem khaw tal coeng. A pum la thii te a rhongngol thil uh tih hlang loh a manuca te yaehtaboeih la a mae uh.
3 A rossznál két kéz is van, hogy jól elvégezzék, a vezér kér s a ki bíró, fizetésért az, s a ki nagy, lelkének vágya szerint beszélt, s így összekuszálják.
A kut rhoi tah boethae dongah lohna coeng. Mangpa loh lai sahnah ham a bih tih lai a tloek. A hinglu loh talnah thui hamla haam tih amah neh tingtong uh.
4 Legjobbikuk olyan, mint a tövisbokor, a becsületes rosszabb tüskés sövénynél őreidnek napja a te büntetésed bekövetkezett, most meglesz a zavarodásuk!
Amih kah a then te hling banghui ni. Aka thuem khaw vonghling lakah nah. Khohnin he nang aka tawt tih nang aka ngoldoelh hamla pai coeng. Amih kah tingtongnah khaw om coeng.
5 Ne higyjetek barátban, ne bízzatok társban: a nőtől, ki öledben fekszik, őrizd szájad ajtóit!
Na hui te tangnah uh boel lamtah khoboei dongah khaw pangtung uh boeh. Na rhang dongkah aka yalh taengah khaw na ka thohka te tuem.
6 Mert fiú meggyalázza atyját, leány támad anyja ellen, meny a napa ellen; a férfi ellenségei házának emberei.
Capa loh a napa a hoo tih a canu loh a manu taengah, a langa loh a mani taengah tlai. Hlang loh a imkhui kah hlang rhoek te a thunkha nah.
7 Én pedig az Örökkévalóban hadd reménykedem, hadd várakozom üdvöm Istenére; hallgat reám az én Istenem.
Tedae kai tah BOEIPA te ka dawn tih kamah kah khangnah Pathen te ka lamtawn dongah ka ol he ka Pathen loh a hnatun ni.
8 Ne örülj rajtam, ellenségem! Mert bár elestem, fölkelek; bár sötétségben ülök, az Örökkévaló világosság nekem.
Ka thunkha loh kai soah na kohoe boeh. Ka cungku cakhaw ka thoo pueng ni. Hmaisuep ah ka ngol cakhaw BOEIPA tah kai ham vangnah la om.
9 Az Örökkévaló haragját viselem, mert vétkeztem ellene míg nem ügyemet viszi és igazamat szerzi, kivisz engem a világosságra, nézni fogom igazságát.
Amah taengah ka tholh coeng dongah BOEIPA kah thintoek he ka phueih mai bitni. Ka tuituknah a oelh tih ka tiktamnah a saii. Kai he vangnah khuila kai n'khuen vetih a duengnah te ka hmuh pueng ni.
10 Hadd lássa ellenségem és borítsa szégyen, ő, a ki így szólt hozzám: hol van az Örökkévaló, a te Istened? Szemeim majd nézik őt, majd taposássá lesz, mint az utczák sara.
Kai taengah, “Na Pathen BOEIPA te melae?,” aka ti ka thunkha rhoek loh a hmuh vaengah yah loh anih a thing bitni. Anih te ka mik loh a hmuh vaengah tol kah tangnong bangla cawtkoi ham om pawn ni.
11 Azon napon, hogy fölépítik falaidat – ama napnak távol van a határa-
Na vongtung thoh hamla khohnin pai vetih te khohnin ah tah khotlueh a suem ni.
12 azon napon hozzád jönnek el egészen Assúrból és Egyiptom városából, és Egyiptomtól egészen a folyamig, tengertől tengerig, hegységtől hegységig.
Te khohnin vaengah tah Assyria neh Egypt khopuei lamkah khaw, Egypt neh tuiva, tuitunli lamkah khaw, tuitunli neh tlang, tlang lamkah khaw nang taengla ham pha ni.
13 És pusztulássá lesz a föld az ő lakói miatt, cselekedeteik gyümölcsétől.
Amih khoboe thaihtae lamloh amah khosa rhoek kongah diklai khaw khopong la poeh ni.
14 Legeltesd népedet vessződdel, birtokod nyáját, mely külön lakik, erdőben a termőfölded közepette; legeljenek Básánban és Gileádban, mint az őskor napjaiban.
Na pilnam te na caitueng neh luem puei laeh. Na rho boiva he duup bueng ah ni kho a sak. Khosuen tue kah bangla Bashan neh Gilead kah cangphil cangngol lakli ah khaw luem uh saeh.
15 Mint Egyiptomból való kijöttödnek napjaiban – láttatok majd vele csodálatos dolgokat.
Egypt kho lamkah na sunglat tue vaengkah bangla khobaerhambae te kan tueng ni.
16 Látják nemzetek én megszégyenülnek minden hatalmuk mellett; kezet szájra tesznek, füleik megsiketülnek.
Namtom loh a hmuh uh vetih amamih kah thayung thamal boeih te a yah uh puei ni. A kut te a ka dongah a puei uh vetih a hna paang uh ni.
17 Port nyalnak mint a kígyó, mint a földön csúszók, reszketve jönnek elő zárt helyeikből; az Örökkévalóhoz, Istenünkhöz remegve sietnek és félni fognak tőled!
Rhul bangla laipi a laeh uh ni. Diklai kah aka kawl uh bangla a puep lamloh tlai uh ni. Mamih kah Pathen BOEIPA taengah birhih uh vetih nang te n'rhih uh ni.
18 Ki van Isten olyan mint te, a ki megbocsátja a bűnt, és elnézi a bűntettet az ő birtoka maradékának; nem mindétig tartja meg haragját, mert ő kegyelmet kedvel.
Pathen namah bangla thaesainah aka phuei tih a rho a meet ham boekoeknah aka hmil he unim aka om? A thintoek te a yoeyah la pom pawt vetih a sitlohnah ni a omtoem eh.
19 Újra fog nekünk irgalmazni, lenyomja bűneinket – és bedobod a tenger mélységébe mind a vétkeiteket.
Mael vetih mamih n'haidam ni. Mamih kathaesainah khaw a khoh ni. Amih kah tholhnah cungkuem te tuitunli kah laedil la na voeih bitni.
20 Hűséget adsz Jákóbnak, szeretetet Ábrahámnak, ahogy megesküdtél őseinknek a hajdankor napjaitól fogva.
Hlamat kum lamloh a pa rhoek taengah na toemngam bangla oltak he Jakob taengah, sitlohnah he Abraham taengah na paek ni.
