Mikeás 6
1 Halljátok csak azt, amit az Örökkévaló mond: Fel, pörölj a hegyekkel és hallják meg a halmok hangodat.
Mou fanongo mai ki he meʻa ʻoku folofola ki ai ʻa Sihova; “Tuʻu hake, pea ke fai ʻi he ʻao ʻoe ngaahi moʻunga, pea ke fanongo ʻae ngaahi tafungofunga ki ho leʻo.
2 Halljátok, hegyek, az Örökkévaló pörét és ti szilárdak, földnek alapjai, mert pöre van az Örökkévalónak az ő népével, és pörre száll Izraéllel.
Fanongo ʻakimoutolu ʻae ngaahi moʻunga ki he fakamaau ʻae ʻEiki, mo kimoutolu ʻae ngaahi tuʻunga mālohi ʻo māmani; he ʻoku ai ʻae fakamaau ʻae ʻEiki mo hono kakai, pea te ne fakamatala mo ʻIsileli.
3 Népem, mit tettem neked s mivel fárasztottalak? Vallj ellenem!
ʻE hoku kakai, Ko e hā kuo u fai kiate koe? Pea kuo u fakafiuʻi ko e ʻi he hā? Fakamatala mai!
4 Mert felhoztalak Egyiptom országából és a rabszolgák házából kiváltottalak, és küldtem előtted Mózest, Árónt és Mirjámot.
He ne u ʻomi koe mei he fonua ko ʻIsipite, pea ne u huhuʻi koe mei he fale ʻoe kau tamaioʻeiki, pea ne u fekau ʻa Mōsese, mo ʻElone, mo Miliami ke ʻalu ʻi ho ʻao.
5 Népem, emlékezzél csak, mi tanácsot kért Bálák, Móáb királya, s mit felelt neki Bileám, Beór fia – Sittímtól Gilgálig – hogy megismerjed az Örökkévalónak igaz tetteid.
ʻE hoku kakai, manatu eni ki he meʻa naʻe fakakaukau ki ai ʻe Pelaki, ko e tuʻi ʻo Moape, pea mo ia naʻe tali ʻaki ʻe Pelami ko e foha ʻo Peoli, mei Sitimi, ʻo aʻu ki Kilikali; koeʻuhi ke mou ʻilo ʻae māʻoniʻoni ʻa Sihova.”
6 Mivel járuljak eléje az Örökkévalónak, hajoljak meg a magasság Istene előtt? Járuljak-e eléje égőáldozatokkal, egyéves borjakkal?
Te u ʻunuʻunu atu mo e ha kia Sihova, mo fakatōmapeʻe au ʻi he ʻao ʻoe ʻOtua Māʻolunga? Te u ʻalu ki hono ʻao mo e ngaahi feilaulau tutu, mo e fanga ʻuhiki pulu ʻoku taha taʻu?
7 Kedvét találja-e az Örökkévaló kosok ezreiben, olajpatakok tízezreiben? Oda adjam-e elsőszülöttemet bűntettemért, testem gyümölcsét lelkem vétkéért?
ʻE fiemālie ʻa Sihova ʻi he ngaahi toko afe ʻoe sipitangata, pe ʻi he ngaahi vaitafe lolo ʻe taha mano? ʻE ʻatu ʻeku ʻuluaki, koeʻuhi ko ʻeku ngaahi hia; ʻae fua ʻo hoku sino, koeʻuhi ko e angahala ʻa hoku laumālie?
8 Megmondta neked, ember, mi a jó s mit kíván az Örökkévaló tőled, ha csak nem azt, hogy jogot cselekedjél és szeretetet kedvelj és alázatosan járj Isteneddel!
Kuo ne fakahā kiate koe, ʻe tangata ʻaia ʻoku lelei; pea ko e hā ʻoku ʻamanaki ʻe Sihova ʻiate koe, ka koeʻuhi ke ke fai totonu mo ke loto ki he ʻofa, mo ke ʻaʻeva mo ho ʻOtua ʻi he angavaivai?
9 Hangja az Örökkévalónak, a városhoz szól – s az üdv azé, ki tekint nevedre – halljátok a vesszőt és azt, hogy ki rendelte!
Ko e leʻo ʻo Sihova ʻoku ui ki he kolo, pea ʻe mamata ki ho huafa [ʻe he tangata ]poto: “Fanongo ʻakimoutolu ki he meʻa tā, pea mo ia kuo ne tuʻutuʻuni ia.
10 Még vannak-e a gonosznak házában gonoszság kincsei s a soványság átkozott éfája?
ʻOku kei ʻi he fale ʻoe angahala ʻae koloa ʻoe angahala, mo e meʻa fua nounou ʻaia ʻoku fakalielia?
11 Igazulhatok-e a gonoszság serpenyőivel s a csalárd súlykövek zacskójával?
Te u lau ʻakinautolu ko e maʻa ka ʻoku ʻi ai ʻae ngaahi meʻa fakamamafa kākā, pea mo e kato meʻa fakamamafa kākā?
12 Amelynek gazdagai erőszakkal telvék, lakói hazugságot beszéltek, nyelvük pedig csalárdság a szájukban.
He ʻoku pito ʻi he fakamālohi ʻae kau tangata koloaʻia ʻi ai, pea kuo lea loi ʻae kakai ʻo ia; pea ʻoku kākā ʻa honau ʻelelo ʻi honau ngutu.
13 Ám én is betegre vertelek, pusztítva téged vétkeidért.
Ko ia foki te u fakamamahiʻi koe ʻi ho faʻa taaʻi, ʻi he ngaohi koe ke lala, koeʻuhi ko hoʻo ngaahi angahala.
14 Eszel te, de nem lakol jól s éhességed benned van; félre teszel, de nem mented meg, s a mit megmentesz, a kardnak adom.
Te ke kai, ka ʻe ʻikai te ke mākona, pea ʻe ʻi ho lotolotonga ʻa hoʻo fakahifo ki lalo; pea te ke puke ka ʻe ʻikai te ke fakahaofi; pea ko ia ʻoku ke fakahaofi, te u tukuange ki he heletā.
15 Vetni fogsz te, de nem fogsz aratni, sajtolni fogsz te olajbogyót, de nem kened magadat olajjal, mustot is, de nem iszol bort.
Te ke tūtuuʻi ka ʻe ʻikai te ke tuʻusi; te ke malaki ʻae ʻolive, ka ʻe ʻikai te ke takai koe ʻaki ʻae lolo; pea mo e uaine melie, ka ʻe ʻikai te ke inu uaine.
16 Megőrzik maguknak Omri törvényeit meg Acháb házának minden cselekvésmódját, és jártatok az ő tanácsaik szerint; azért hogy pusztasággá tegyelek, lakóit pedig piszegéssé, és népek gyalázatát viseljétek.
He kuo maʻu pe ʻae ngaahi fono ʻa ʻOmili, pea mo e ngaahi ngāue ʻae fale ʻo ʻEhapi, pea ʻoku mou ʻeveʻeva ʻi heʻenau ngaahi fakakaukau; koeʻuhi ke u ngaohi kimoutolu ke lala, pea mo e kakai ʻo ia ko e fakaʻiseʻisa: ko ia te mou fua ai ʻae manuki ʻa hoku kakai.”
