Mikeás 5
1 Most össze fogsz csődülni, csődülés leánya – sánczot helyeznek el ellenünk; vesszővel verik orczáján Izraél bíráját.
Mommoaboa mo asraafo ano, akofo kuropɔn, efisɛ atamfo atwa yɛn ho ahyia. Wɔde abaa bɛbɔ nea odi Israel so no wɔ nʼafono so.
2 Te pedig, Bét-Léchem Efráta, csekély arra, hogy Jehúda nemzetségei között légy, tőled származik nekem ki uralkodó legyen Izraélben, származása pedig hajdantól való, az őskor napjaiból!
“Nanso wo, Betlehem Efrata, ɛwɔ mu sɛ woyɛ ketewa wɔ Yuda mmusua mu de, nanso wo mu na obi befi ama me a obedi Israel so, na nʼase fi teteete.”
3 Azért odaadja őket azon időig, hogy gyermeket szült a szülőnő, megmaradt testvérei pedig visszatérnek Izraél fiaival együtt.
Enti wobɛto Israelfo paahwii, kosi sɛ ɔbea a awo aka no no bɛwo na ne nuanom mmarima nkae bɛsan akɔka Israelfo ho.
4 Ott áll és legelteti őket az Örökkévalónak hatalmában, az Örökkévalónak, az ő Istenének fenséges nevében, és bizton laknak, mert most nagy lesz a föld végéig.
Ɔbɛsɔre ahwɛ ne nguankuw wɔ Awurade ahoɔden mu, wɔ Awurade ne Nyankopɔn din kɛseyɛ mu. Na wɔbɛtena asomdwoe mu, na afei ne kɛseyɛ bedu asase awiei.
5 És ez lészen a béke: Assúr midőn bejön országunkba, és midőn megtapodja palotáinkat, fölállítunk ellene hét pásztort meg nyolcz fejedelmi embert;
Na ɔbɛyɛ wɔn asomdwoe. Sɛ Asiriafo bɛtow ahyɛ yɛn asase so, na wɔbɔ nsra fa yɛn aban mu a, yɛde nguanhwɛfo baason, mpo asahene baawɔtwe behyia wɔn.
6 és lelegeltetik Assúr országát karddal, és Nimród országát annak élével: ez majd megment Assúrtól, midőn bejön országunkba és megtapodja határunkat.
Wɔde afoa bedi Asiria asase so, wɔbɛtwe afoa de adi Nimrod asase so. Sɛ Asiriafo tow hyɛ yɛn so, bɔ nsra fa yɛn ahye so a, obegye yɛn afi wɔn nsam.
7 És lészen Jákób maradéka a sok nép közepette olyan mint a harmat az Örökkévalótól, mint a zápor a fűre, mely nem reménykedik emberben s nem várakozik ember fiaira.
Yakob asefo nkae no bɛfrafra nnipa bebree mu te sɛ obosu a efi Awurade, te sɛ osu a ɛpete gu sare so a ɛntwɛn ɔdesani, na ɔdesani biara rentumi nsiw ho kwan.
8 És lészen Jákób maradéka a nemzetek között, a sok nép közepette, olyan mint az oroszlán az erdő vadjai közt, mint oroszlán a juhok nyájai között, mely ha átvonul, tapos és szaggat s nincs ki mentene.
Wɔbɛkan Yakob asefo nkae no afra aman no mu, wɔbɛfrafra nnipa bebree mu te sɛ gyata a ɔfra mmoa mu wɔ kwae mu, te sɛ gyata ba a ɔfra nguankuw mu a ɔbobɔ wɔn tetew wɔn mu na obiara ntumi nnye wɔn.
9 Emelkedjék a kezed szorongatóid fölé, és mind az ellenségeid írtassanak ki!
Wɔbɛma wo nsa so sɛ woadi wʼatamfo so nkonim, na wɔbɛsɛe wʼatamfo nyinaa.
10 És lészen ama napon, úgymond az Örökkévaló, kiirtom lovaidat közepedből és elveszítem szekereidet;
“Saa da no,” sɛnea Awurade se ni, “Mɛsɛe apɔnkɔ a wowɔ na mabubu wo nteaseɛnam.
11 s kiirtom országod városait, s lerombolom mind az erősségeidet;
Mɛsɛe nkuropɔn a ɛwɔ wʼasase so na madwiriw wo bammɔ dennen nyinaa agu.
12 kiirtom a boszorkányságot kezedből, és kuruzslóid nem lesznek;
Mɛsɛe wʼabayisɛm na wo ntafowayi to betwa.
13 kiirtom faragott képeidet és oszlopaidat közepedből, és nem borulsz le többé kezeid műve előtt;
Mɛsɛe nsɛsode a wode wo nsa ayɛ ne abo ahoni a wowɔ no, na worenkotow nsɔre wo nsa ano adwuma bio.
14 kiszakítom szent fáidat közepedből és megsemmisítem városaidat.
Metutu Asera abosomnnua no afi wo mu na masɛe wo nkuropɔn.
15 És majd végzek haraggal és hévvel bosszút azon nemzetekkel, melyek nem hallgatnak rám.
Aman a wɔantie mʼasɛm no nyinaa, mede abufuw ne abufuwhyew bɛtɔ wɔn so were.”
