Mikeás 3
1 De mondtam: Halljátok csak, Jákób fejei, és Izraél házának vezérei. Nemde nektek kellene ismerni a jogot!
Ngaijuvin, nangho Israel lamkaihon, nangho adihlouva kona adih hekhen ho.
2 Gyűlölői a jónak és szeretői a rossznak! ki bőrüket rabolják le róluk és húsukat csontjaikról.
Ahinlah nanghon thilpha nahouvin, thilphalou nangailuve, nanghon kamite ahing changin avun nalip doh pehun, aphe jouse jong agua konin naleodohpehun ahi.
3 S a kik emésztették népemnek húsát és bőrüket húzták le róluk, csontjaikat pedig összetörték, és szétszedik mint a fazékban valót, és mint húst az üstben.
Kamite aphe naneovin, avun jouse nalip dohuvin, agu nahebohpehuvin asa’u, sa kihonna belsunga sa hon bangin na kihonuvin ahi.
4 Akkor majd kiáltanak Örökkévalóhoz, de nem hallgatja meg őket, hanem elrejti arczát tőlük abban az időben, a szerint, a mint rosszat tettek cselekedeteikben.
Chutengleh nahahsat genthei niuleh Pakai hengah panpina ngaichan nathum kitun, na taonao na sanpeh diuva naginchat mongu hinam? Thilse tampi nabol jou keijuva, Pakai angsunga thil na thumuleh, amit kale changa jong navet louhel diu ahi.
5 Így szól az Örökkévaló ama prófétákról, kik megtévesztik népemet, kik, ha harapni valójuk van fogaik alá, békét hirdetnek – de a ki nem ad szájukba valót, az ellen háborút indítanak.
Hiche hi Pakaiyin asei ahi. “Nang ho, themgao lhem hon kamite napui mong tauve! Anneh ding napeteu henga kichamna thun na kiteppiuvin, ahinlah nehding napenomloute hengah gal nabol khumun ahi.
6 Azért éjjel rátok látomás nélkül, is besötétedik rátok jóslás nélkül! Lenyugszik a nap a próféták felett, és elborul felettök a nappal.
Tua hi nangho jan muthim tobanga naum diu, themgao thilmu banga namu lou diu, ahitai. Muthimin na umkimvellu ahitai, chuleh nahin nikhou achaina lam hiding ahitai.
7 Megszégyenülnek a látók, és elpirulnak: a jóslók, és bajuszig elburkolóznak: mindannyian, mert nincs felelet Istentől.
Chuteng gao thilmu neipa jong kijumso ding, chuleh mitva neipa jong kisih ding chuleh pon a na mai nakitom ding, ajeh chu Pathen’a kona donbutna namu tahlou jeh ahi.
8 Azonban én telve vagyok erővel az Örökkévaló szellemétől, joggal és bátorsággal, hogy megmondjam Jákóbnak az ő bűntettét, és Izraélnek az ő vétkét.
Ahivangin kei dingin vang katha ahat in, lhasam louvin Pakai Lhagao thahat nan kadim jing nai. Keima Pakai thutah leh ahatnan kadim jingnai Israel chonsetna hangsan tahin ka doudal jing’e.
9 Halljátok csak ezt, Jákób házának fejei, és Izraél házának vezérei, kik utálják a jogot és mindazt, ami egyenes, elgörbítik.
Kasei ngaijuvin, Israel lamkaiho! nang hon thu adiha kitan natheuvin, akitoha thilbol nahei monguvin ahi.
10 Cziónt vérontással építik és Jeruzsálemet jogtalansággal.
Nanghon Jerusalem jou leh nal chuleh thisan so pumin na sauvin ahi.
11 Fejei vesztegetésért ítélnek, papjai díjért tanítanak és prófétái pénzért jósolnak, de az Örökkévalóra támaszkodnak, mondván: nemde az Örökkévaló közepünkben van, nem jön ránk veszedelem!
Lamkaija panghon nehguh muna dingin thu natanuvin! Thempua panghon jong Pathen danbu sum lonan thu nahillun, Themgaova pang hon jong sum munana dingin gaothu aseijun, ahijeng vang'in Pakai jenga bou kingai in bou, naki seijuve. “Ema akhohpoi keiho heng lam ah hung un.” ajeh chu Pakai eiho laha aume natiuve.
12 Azért timiattatok Czión mezővé fog fölszántatni és Jeruzsálem romhalmazzá lészen és a Háznak hegye erdős magaslatokká.
Nangho jeh'a Zion lhang jong loulai kikai banga kikai ding, Jerusalem jong mangthah dinga kemsuh ding! Gammang soh tading, tule tua houin kisah namun khu.
