Mikeás 2
1 Oh azok kik jogtalanságot gondolnak ki és rosszat cselekesznek fekvőhelyeiken; a reggel virradtakor megcselekszik, mert van rá mód a kezükben.
Ac mau fuka upaiya nu selos su oan na ngetnget ke fong, ac akoo in oru ma koluk. Toang na ke lotutang tok ah, elos orala ma koluk se elos akoo in oru fin mwesas nu selos.
2 Megkívánnak mezőket és elrabolják, házakat, és elveszik; kifosztják a férfit és házát, embert és birtokát.
Elos fin mwel ima se, na elos sruokya. Ac elos fin mwet lohm se, elos eisla pac. Wangin acn lun mwet, ku mwe usru lun sou se, ac oan okak.
3 Azért így szól az Örökkévaló: Íme én kigondolok a nemzetség ellen veszedelmet, a honnan nem mozdíthatjátok el a nyakatokat, és nem járhattok magasan, mert gonosz idő az.
Na pa LEUM GOD El Fahk, “Nga akola in use ongoiya nu fowos, ac kowos fah tia ku in kaingkunla. Kowos ac sun ongoiya, na kowos fah tia sifil farengreng.
4 Ama napon példázatot hangoztatnak rólatok: és jajgatnak jajgató jajgatással, mondván: Pusztítva pusztíttattunk el, népemnek osztályrészét másnak adja – mint mozdít el engem! – a hódítónak, ki mezőnket felosztja.
Ke pacl sac, mwet uh ac mau sramsramkin kowos oana sie pupulyuk ke mwe ongoiya lulap, ac elos fah yuk on soko inge ke ma upa ma kowos sun uh: Kut arulana musalla! LEUM GOD El eisla acn sesr liki kut Ac sang nu selos su uskutla nu in sruoh.”
5 Azért nem lesz neked, ki mérőkötelet vet a sors útján az Örökkévalónak gyülekezetében!
Ouinge, ke pacl se acn uh folokyang nu sin mwet lun LEUM GOD, ac fah wangin acn lun kutena suwos.
6 Ne szónokoljatok! – szónokolják; ne szónokoljanak ezeknek, nem szűnik meg a gyalázkodás!
Mwet uh kaskas nu sik ac fahk, “Nimet luti nu sesr. Nimet fahk ma ingan nufon. God El ac tia aklusrongtenye kut.
7 Mily mondás, oh Jákób háza, vajon kifogyott-e az Örökkévaló türeleme, avagy ilyenek-e az ő cselekedetei? Nemde jót tesznek szavaim az egyenesen járóval.
Ya kom nunku mu mwet Israel uh selngawiyuki? Ya wanginla mongfisrasr lun LEUM GOD? Ya pwaye El ac oru kain ouiya ingan? Ya El tia kaskas kulang nu sin mwet ma oru ma suwohs uh?”
8 De népem ellenében ellenségül támadnak: felül a ruhán lehúzzátok a köpenyt azokról, kik bizton vonulnak, harczból visszatérve.
A LEUM GOD El topuk ac fahk, “Kowos sroang orek anwuk nu sin mwet luk oana elos in mwet lokoalok lowos. Mukul su foloko liki mweun elos nunku mu elos wo ouiya sun lohm selos — elos tiana etu lah kowos muta soanelos in tuh pisrala nuknuk elos nukum uh.
9 Népemnek asszonyait kiűzitek gyönyörködésük házából, kisdedeikről leszeditek az én ékességemet mindétig!
Kowos lusla mutan inmasrlon mwet luk liki acn selos su elos nunku yohk, ac kowos oru tuh tulik natulos in tia sifil eis mwe insewowo sik mwe tok.
10 Keljetek föl s menjetek, mert nem ez a nyugalom, a rontó tisztátalanság, az iszonyú romlás miatt.
Tuyak ac fahla liki acn inge. Wanginla nien molela yenu. Orekma koluk lowos arulana akfohkfokyela acn uh, pwanang ac fah sikiyukla.
11 Ha valaki, ki széllel és hamissággal jár, azt hazudja szónokolok neked borról és részegítő italról, az lenne a népnek szónokklója.
“Mwet inge lungkin kain mwet palu su foroht forma, sessesla ke kikiap ac kutasrik, ac fahk, ‘Nga palye mu ac fah arulana yohk wain ac mwe nim ku nimowos.’
12 Gyűjtve gyűjtelek, Jákób, egészen, összehozva összehozom Izraél maradékát, egyaránt ollyá teszem, mint az akol juhait, mint nyáj a legelőjén, zajongni fognak embertől.
“Tuh nga fah eiskowoseni nu sie, kowos mwet Israel nukewa su lula. Nga fah uskowoseni oana sheep su foloko nu in kalkal lalos uh. Acn suwos ac fah sifilpa sessesla ke mwet puspis, oana sie insroan mah su nwanala ke sheep.”
13 Haladt az úttörő előttük, áttörnek és elvonulnak, a kapun mentek ki; előttük vonult királyuk, az Örökkévaló élükön!
God El fah ikasla sie inkanek nu selos ac kololosla liki sruoh. Elos ac fah fokolla mutunpot ke siti uh ac sukosokla. LEUM GOD sifacna, su tokosra lalos, fah kololosla.
