Mikeás 2
1 Oh azok kik jogtalanságot gondolnak ki és rosszat cselekesznek fekvőhelyeiken; a reggel virradtakor megcselekszik, mert van rá mód a kezükben.
A UWE ka poe e noonoo ana i ka ino, a e imi aua i ka hewa, maluna o ko lakou wahi moe! I ka malamalama o ke ao, hana lakou ia mea, no ka mea, ma ka ikaika o ko lakou lima e hiki ai ia.
2 Megkívánnak mezőket és elrabolják, házakat, és elveszik; kifosztják a férfit és házát, embert és birtokát.
A kuko aku lakou i na mahinaai, i kaili wale, a me na hale, a lawe hoi ia mau mea: A alunu lakou i ka ke kanaka, a me kona hale, i ka ke kanaka a me kona aina hooili.
3 Azért így szól az Örökkévaló: Íme én kigondolok a nemzetség ellen veszedelmet, a honnan nem mozdíthatjátok el a nyakatokat, és nem járhattok magasan, mert gonosz idő az.
No ia mea, peneia i olelo mai ai o Iehova; Aia hoi, ke manao nei au i ka hewa no keia ohana, Aole oukou e hiki ke hoonee aku i ko oukou mau a-i mai ia mea aku; Aole hoi oukou e hele hookiekie, no ka mea, he manawa ino keia.
4 Ama napon példázatot hangoztatnak rólatok: és jajgatnak jajgató jajgatással, mondván: Pusztítva pusztíttattunk el, népemnek osztályrészét másnak adja – mint mozdít el engem! – a hódítónak, ki mezőnket felosztja.
Ia la e lawe kekahi i mele no oukou, A e kanikau i ke kanikau nui, i ka i ana ae, I ka luku ana ua lukuia kakou; Ua hoololiia ka hooilina o kuu poe kanaka; Nani ka laweia'ku ia mai o'u la! A no ka mea hoihoi, ua puunaueia ko kakou mau mahinaai;
5 Azért nem lesz neked, ki mérőkötelet vet a sors útján az Örökkévalónak gyülekezetében!
Nolaila, aohe ou mea nana e hoolei ke kaula ma ka hailona, iloko o ka ahakanaka o Iehova.
6 Ne szónokoljatok! – szónokolják; ne szónokoljanak ezeknek, nem szűnik meg a gyalázkodás!
Mai hai aku i ka wanana; aole lakou e wanana ia lakou, aole e lawe i ka hilahila.
7 Mily mondás, oh Jákób háza, vajon kifogyott-e az Örökkévaló türeleme, avagy ilyenek-e az ő cselekedetei? Nemde jót tesznek szavaim az egyenesen járóval.
E ka mea i kapaia o ka hale o Iakoba, ua pauaho anei ka uhane o Iehova? O keia anei kana mau hana? aole anei he maikai ka'u mau olelo i ka mea e hele pono ana?
8 De népem ellenében ellenségül támadnak: felül a ruhán lehúzzátok a köpenyt azokról, kik bizton vonulnak, harczból visszatérve.
Ano iho nei ua ku e mai kuu poe kanaka me he enemi la: Ke kaili nei oukou i ka aahu, a me ka lole komo o ka poe e hele maluhia ana, me he poe la e hoi ana, mai ke kaua mai.
9 Népemnek asszonyait kiűzitek gyönyörködésük házából, kisdedeikről leszeditek az én ékességemet mindétig!
Ua hookuke aku oukou i na wahine o kuu poe kanaka, mai ko lakou hale maikai aku; Ua lawe loa aku oukou i kuu nani mai ka lakou poe keiki aku.
10 Keljetek föl s menjetek, mert nem ez a nyugalom, a rontó tisztátalanság, az iszonyú romlás miatt.
E ku mai oukou, a hele aku, no ka mea, aohe keia ko oukou wahi maha; No ka mea, ua haumia ia, e luku aku ia ia oukou me ka luku nui.
11 Ha valaki, ki széllel és hamissággal jár, azt hazudja szónokolok neked borról és részegítő italról, az lenne a népnek szónokklója.
Ina e hele ke kanaka ma ka makani, a ma ka hoopunipuni, a wahahee oia, i ka i ana ae, E wanana aku au ia oe no ka waina, a me ka mea inu awaawa; Oia no ke kaula o keia poe kanaka.
12 Gyűjtve gyűjtelek, Jákób, egészen, összehozva összehozom Izraél maradékát, egyaránt ollyá teszem, mint az akol juhait, mint nyáj a legelőjén, zajongni fognak embertől.
E hoakoakoa io ana au i kau a pau, e Iakoba; E houluulu io ana au i ke koena o ka Iseraela: E hui pu aku au ia lakou e like me na hipa a Bozera, E like me ka poe hipa iwaenakonu o ko lakou pahipa; E pioloke nui lakou no ka nui o na kanaka.
13 Haladt az úttörő előttük, áttörnek és elvonulnak, a kapun mentek ki; előttük vonult királyuk, az Örökkévaló élükön!
Ua pii ae ka mea wawahi imua o lakou; Ua wawahi iho lakou, a ua komo lakou ma ka pukapa, a ua hele aku malaila; A e hele ko lakou alii imua o lakou, o Iehova ma ko lakou poo.
