< Jeremiás sir 3 >
1 Én vagyok a férfi, ki látta a nyomort indulatának vesszéjével.
(Alef) Men uning ghezep tayiqini yep jebir-zulum körgen ademdurmen.
2 Engem hajtott és elvitt sötétségben és nem világosságban.
Méni U heydiwetti, Nurgha emes, belki qarangghuluqqa mangdurdi;
3 Bizony ellenem újra meg újra fordítja kezét egész nap.
Berheq, U kün boyi qolini manga qayta-qayta hujum qildurdi;
4 Elenyésztette húsomat és bőrömet, összetörte csontjaimat.
(Bet) Etlirimni we térilirimni qaqshal qiliwetti, Söngeklirimni sunduruwetti.
5 Épített ellenem és közrefogott méreggel és fáradalommal.
U manga muhasire qurdi, Öt süyi we japa bilen méni qapsiwaldi.
6 Sötét helyeken lakoztatott, mint őskornak holtjait.
U méni ölgili uzun bolghanlardek qapqarangghu jaylarda turushqa mejbur qildi.
7 Körülfalazott engem, s nem mehetek ki, súlyosította bilincsemet.
(Gimel) U méni chiqalmaydighan qilip chitlap qorshiwaldi; Zenjirimni éghir qildi.
8 Ha kiáltok is és fohászkodom, elrekeszti imámat.
Men warqirap nida qilsammu, U duayimni héch ishtimidi.
9 Elfalazta útjaimat faragott kővel, elgörbítette ösvényeimet.
U yollirimni jipsilashqan tash tam bilen tosuwaldi, Chighir yollirimni egri-toqay qiliwetti.
10 Leselkedő medve ő nekem, oroszlán a rejtekben.
(Dalet) U manga paylap yatqan éyiqtek, Pistirmida yatqan shirdektur.
11 Útjaimat eltérítette, szétvagdalt engem, pusztává tett.
Méni yollirimdin burap tétma-titma qildi; Méni tügeshtürdi.
12 Megfeszítette íjját s odaállított engem mint czélt a nyilnak.
U oqyasini kérip, Méni oqining qarisi qildi.
13 Bevitte veséimbe tegzének fiait.
(Xé) Oqdénidiki oqlarni böreklirimge sanjitquzdi.
14 Nevetsége lettem egész népemnek, gúny daluk egész nap.
Men öz xelqimge reswa obyékti, Kün boyi ularning mesxire naxshisining nishani boldum.
15 Jóllakatott engem keserűségekkel, megittasított ürömmel.
U manga zerdabni toyghuche yutquzup, Kekre süyini toyghuche ichküzdi.
16 Megzúzta kaviccsal fogaimat, leszorított a hamuba.
(Waw) U chishlirimni shéghil tashlar bilen chéqiwetti, Méni küllerde tügüldürdi;
17 Letett a békéről lelkem, elfelejtettem a jólétet.
Jénim tinch-xatirjemliktin yiraqlashturuldi; Arambexshning néme ikenlikini untup kettim.
18 S mondtam: Elveszett az életerőm és várakozásom az Örökkévalótól.
Men: «Dermanim qalmidi, Perwerdigardin ümidim qalmidi» — dédim.
19 Gondolj nyomoromra éa hontalanságomra; üröm és méreg!
(Zain) Méning xar qilin’ghanlirimni, sergedan bolghanlirimni, Emen we öt süyini [yep-ichkinimni] ésingge keltürgeysen!
20 Gondolva gondol rá és meggörnyed bennem a lelkem.
Jénim bularni herdaim eslewatidu, Yerge kirip ketküdek bolmaqta.
21 Ezt veszem szivemre, azért várakozom.
Lékin shuni könglümge keltürüp esleymenki, Shuning bilen ümid qaytidin yanidu, —
22 Az Örökkévaló kegyei bizony nem fogytak el, bizony nem lett vége irgalmának.
(Xet) Mana, Perwerdigarning özgermes méhribanliqliri! Shunga biz tügeshmiduq; Chünki Uning rehimdilliqlirining ayighi yoqtur;
23 Újak reggelenként, nagy a te hűséged!
Ular her seherde yéngilinidu; Séning heqiqet-sadiqliqing tolimu moldur!
24 Osztályrészem az Örökkévaló, mondta lelkem, azért várakozom reá.
Öz-özümge: «Perwerdigar méning nésiwemdur; Shunga men Uninggha ümid baghlaymen» — deymen.
25 Jóságos az Örökkévaló az őt remélőkhez, a lélekhez, mely őt keresi.
(Tet) Perwerdigar Özini kütkenlerge, Özini izdigen jan igisige méhribandur;
26 Jó, midőn hallgatagon várakozik az Örökké való segedelmére.
Perwerdigarning nijatini kütüsh, Uni süküt ichide kütüsh yaxshidur.
27 Jó a férfinak, midőn jármot visel, ifju korában!
Ademning yash waqtida boyunturuqni kötürüshi yaxshidur.
28 Magánosan üljön és hallgasson, mert ő vetette rá.
(Yod) U yégane bolup süküt qilip oltursun; Chünki Reb buni uninggha yüklidi.
29 Porba tegye száját – hátha van remény.
Yüzini topa-tupraqqa tegküzsun, — Éhtimal, ümid bolup qalar?
30 Odaadja orczáját az őt ütőnek, lakjék jól gyalázattal.
Mengzini urghuchigha tutup bersun; Til-ahanetlerni toyghuche ishitsun!
31 Mert nem vet el örökre az Úr.
(Kaf) Chünki Reb ebedil-ebed insandin waz kechmeydu;
32 Mert ha bút okozott, majd irgalmaz kegyei bősége szerint.
Azar bergen bolsimu, Özgermes méhribanliqlirining molluqi bilen ichini aghritidu;
33 Mert nem szíve szerint sanyargatta és búsította az ember fiait,
Chünki U insan balilirini xar qilishni yaki azablashni xalighan emestur.
34 hogy valaki lesújtja lábai alá mind az ország foglyait,
(Lamed) Yer yüzidiki barliq esirlerni ayagh astida yanjishqa,
35 hogy elhajlítja a férfi jogát a legfelsőnek színe előtt;
Hemmidin Aliy Bolghuchining aldida ademni öz heqqidin mehrum qilishqa,
36 hogy elgörbíti az embert pörében – nem látta volna az Úr?
Insan’gha öz dewasida uwal qilishqa, — Reb bularning hemmisige guwahchi emesmu?
37 Ki az, ki mondta, és lett, amit az Úr nem parancsolt volna?
(Mem) Reb uni buyrumighan bolsa, Kim déginini emelge ashuralisun?
38 A Legfelsőnek szájából nem származik-e a rossz és a jó?
Külpetler bolsun, bext-saadet bolsun, hemmisi Hemmidin Aliy Bolghuchining aghzidin kelgen emesmu?
39 Hát mit panaszkodik az ember, míg él, a férfi az ő vétkei mellett?
Emdi tirik bir insan néme dep aghrinidu, Adem balisi gunahlirining jazasidin néme dep waysaydu?
40 Kutassuk át utainkat s vizsgáljuk meg, bogy megtérjünk az Örökkévalóhoz!
(Nun) Yollirimizni tekshürüp sinap bileyli, Perwerdigarning yénigha yene qaytayli;
41 Emeljük fel szivünket kezeinkkel együtt Istenhez az égben!
Qollirimizni könglimiz bilen bille ershtiki Tengrige kötüreyli!
42 Mi el pártoltunk és engedetlenkedtünk, te nem bocsátottál meg.
Biz itaetsizlik qilip sendin yüz öriduq; Sen kechürüm qilmiding.
43 Haragban elfödted magadat s üldöztél minket, öltél, nem sajnáltál.
(Sameq) Sen özüngni ghezep bilen qaplap, bizni qoghliding; Sen öltürdüng, héch rehim qilmiding.
44 Elfödted magadat felhővel; hogy át nem hatott imádság.
Sen Özüngni bulut bilen qaplighansenki, Dua-tilawet uningdin héch ötelmes.
45 Szemétté és megvetéssé tettél minket a népek közt.
Sen bizni xelqler arisida dashqal we nijaset qilding.
46 Szájukat nyitották reánk mind az ellenségeink.
(Pé) Barliq düshmenlirimiz bizge qarap aghzini yoghan échip [mazaq qildi];
47 Rettegés és örvény jutott nekünk, a pusztulás és romlás.
Üstimizge chüshti alaqzadilik we ora-tuzaq, Weyranchiliq hem halaket.
48 Vizpatakoktól folyik szét szemem népem leányának romlása miatt.
Xelqimning qizi nabut bolghini üchün, Közümdin yashlar östeng bolup aqmaqta.
49 Szemem elomlott s nem csillapodott, szünet nélkül,
(Ayin) Közüm yashlarni üzülmey töküwatidu, Ular héch toxtiyalmaydu,
50 míg le nem tekint és nem látja az Örökkévaló az égből.
Taki Perwerdigar asmanlardin töwen’ge nezer sélip [halimizgha] qarighuche.
51 Szemem bút okozott lelkemnek városomnak mind a leányai miatt.
Méning közüm Rohimgha azab yetküzmekte, Shehirimning barliq qizlirining Hali tüpeylidin.
52 Vadászva vadásztak rám, mint madárra, ok nélkül való ellenségim.
(Tsade) Manga sewebsiz düshmen bolghanlar, Méni qushtek hedep owlap keldi.
53 Gödörbe szorították éltemet s követ hajítottak reám.
Ular orida jénimni üzmekchi bolup, Üstümge tashni chöridi.
54 Vizek áradtak fejem fölé, azt mondtam: el vagyok veszve.
Sular béshimdin téship aqti; Men: «Üzüp tashlandim!» — dédim.
55 Szólítottam nevedet, Örökkévaló, mélységes gödörből.
(Kof) Hangning tüwliridin namingni chaqirip nida qildim, i Perwerdigar;
56 Szavamat hallottad, ne rejtsd el füledet, szabadulásom kedvéért, fohászom elől!
Sen awazimni angliding; Qutuldurushqa nidayimgha quliqingni yupuruwalmighin!
57 Közel voltál, amely napon hívtalak, azt mondtad: ne félj!
Sanga nida qilghan künide manga yéqin kelding, «Qorqma» — déding.
58 Vitted, Uram, lelkem ügyeit, megváltottad éltemet.
(Resh) I reb, jénimning dewasini özüng soriding; Sen manga hemjemet bolup hayatimni qutquzdung.
59 Láttad, Örökkévaló, bántalmamat, szerezz jogot nekem!
I Perwerdigar, manga bolghan uwalliqni kördüngsen; Men üchün höküm chiqarghaysen;
60 Láttad minden boszúállásukat, mind az ő gondolataikat ellenem.
Sen ularning manga qilghan barliq öchmenliklirini, Barliq qestlirini kördungsen.
61 Hallottad gyalázásukat, Örökkévaló, mind az ő gondolataikat ellenem.
(Shiyn) I Perwerdigar, ularning ahanetlirini, Méni barliq qestligenlirini anglidingsen,
62 Támadóim ajkai és elmélkedésük ellenem vannak egész nap.
Manga qarshi turghanlarning shiwirlashlirini, Ularning kün boyi keynimdin kusur-kusur qilishqanlirini anglidingsen.
63 Ültöket és keltöket tekintsd, én vagyok gúnydaluk.
Olturghanlirida, turghanlirida ulargha qarighaysen! Men ularning [mesxire] naxshisi boldum.
64 Viszonozd nekik tettüket, Örökkévaló, kezeik műve szerint!
(Taw) Ularning qolliri qilghanliri boyiche, i Perwerdigar, béshigha jaza yandurghaysen;
65 Adjad nekik szívnek elborulását: átkodat nekik!
Ularning köngüllirini kaj qilghaysen! Bu séning ulargha chüshidighan leniting bolidu!
66 Üldözd haragban és semmisítsd meg őket az Örökkévaló egei alól!
Ghezep bilen ularni qoghlighaysen, Ularni Perwerdigarning asmanliri astidin yoqatqaysen!