Jeremiás sir 3
1 Én vagyok a férfi, ki látta a nyomort indulatának vesszéjével.
Mene ɔbarima a mahu amane wɔ nʼabufuw abaa ano.
2 Engem hajtott és elvitt sötétségben és nem világosságban.
Wapam me afi ne ho ama manantew sum mu na ɛnyɛ hann mu;
3 Bizony ellenem újra meg újra fordítja kezét egész nap.
Ampa ara wama nsa so atia me mpɛn bebree, da mu nyinaa.
4 Elenyésztette húsomat és bőrömet, összetörte csontjaimat.
Wama me were ne me nam anyin Na wabubu me nnompe.
5 Épített ellenem és közrefogott méreggel és fáradalommal.
Waka me ahyɛ mu, na watua me ano ɔde nweenwen ne ahokyere atwa me ho ahyia.
6 Sötét helyeken lakoztatott, mint őskornak holtjait.
Wama matena sum mu sɛ wɔn a wɔawuwu dedaw no.
7 Körülfalazott engem, s nem mehetek ki, súlyosította bilincsemet.
Wato ɔfasu atwa me ho ahyia enti mintumi nguan; wagu me nkɔnsɔnkɔnsɔn ama matɔ beraw.
8 Ha kiáltok is és fohászkodom, elrekeszti imámat.
Mpo sɛ mefrɛ anaasɛ mebɔ mpae srɛ mmoa a osiw me mpaebɔ ano.
9 Elfalazta útjaimat faragott kővel, elgörbítette ösvényeimet.
Ɔde abotan asiw me kwan; wama mʼakwan ayɛ kɔntɔnkye.
10 Leselkedő medve ő nekem, oroszlán a rejtekben.
Te sɛ sisi a ɔda hɔ retwɛn, te sɛ gyata a watɛw,
11 Útjaimat eltérítette, szétvagdalt engem, pusztává tett.
ɔtwee me fii ɔkwan no mu bebaree me na ogyaw me a minni mmoa biara.
12 Megfeszítette íjját s odaállított engem mint czélt a nyilnak.
Okuntun ne ta mu na ɔde ne bɛmma kyerɛɛ me so.
13 Bevitte veséimbe tegzének fiait.
Ɔde bɛmma a efi ne kotoku mu hwirew me koma mu.
14 Nevetsége lettem egész népemnek, gúny daluk egész nap.
Meyɛɛ akyiwade maa me nkurɔfo nyinaa; wɔto akutia nnwom de di me ho fɛw da mu nyinaa.
15 Jóllakatott engem keserűségekkel, megittasított ürömmel.
Ɔde nhaban nweenwen ahyɛ me ma. Wama me bɔnwoma anom.
16 Megzúzta kaviccsal fogaimat, leszorított a hamuba.
Ɔde mmosea abubu me se; na watiatia me so wɔ mfutuma mu.
17 Letett a békéről lelkem, elfelejtettem a jólétet.
Wɔama asomdwoe abɔ me; na me werɛ afi yiyedi.
18 S mondtam: Elveszett az életerőm és várakozásom az Örökkévalótól.
Enti mise, “Mʼanuonyam asa, nea mede mʼani too so Awurade mu no nyinaa.”
19 Gondolj nyomoromra éa hontalanságomra; üröm és méreg!
Mekae mʼamanehunu wɔ mʼakyinkyinakyinkyin mu, nweenwen ne bɔnwoma mu.
20 Gondolva gondol rá és meggörnyed bennem a lelkem.
Mekae yiye, na me kra abotow wɔ me mu.
21 Ezt veszem szivemre, azért várakozom.
Nanso midwen eyi ho; saa nti mewɔ anidaso.
22 Az Örökkévaló kegyei bizony nem fogytak el, bizony nem lett vége irgalmának.
Awurade dɔ kɛse nti yɛnsɛee ɛ. Nʼayamhyehye nni huammɔ.
23 Újak reggelenként, nagy a te hűséged!
Ɛyɛ foforo anɔpa biara; wo nokwaredi yɛ kɛse.
24 Osztályrészem az Örökkévaló, mondta lelkem, azért várakozom reá.
Meka kyerɛ me ho se, “Awurade yɛ me kyɛfa, enti mɛtwɛn no.”
25 Jóságos az Örökkévaló az őt remélőkhez, a lélekhez, mely őt keresi.
Awurade ye ma wɔn a wɔn anidaso wɔ ne mu, onipa a ɔhwehwɛ no no;
26 Jó, midőn hallgatagon várakozik az Örökké való segedelmére.
Eye sɛ wɔyɛ komm de twɛn Awurade nkwagye.
27 Jó a férfinak, midőn jármot visel, ifju korában!
Eye ma ɔbarima sɛ ɔsoa konnua no wɔ ne mmerantebere mu.
28 Magánosan üljön és hallgasson, mert ő vetette rá.
Ma ɔntena ase komm, efisɛ Awurade de ato ne so.
29 Porba tegye száját – hátha van remény.
Ma ɔmfa nʼanim nsie wɔ mfutuma mu, ebia anidaso wɔ hɔ.
30 Odaadja orczáját az őt ütőnek, lakjék jól gyalázattal.
Ma ɔmfa nʼafono mma nea ɔpɛɛ sɛ ɔbɔ no no na ɔnhyɛ no aniwu.
31 Mert nem vet el örökre az Úr.
Na Awurade ntow onipa biara nkyene koraa.
32 Mert ha bút okozott, majd irgalmaz kegyei bősége szerint.
Ɛwɔ mu, ɔde awerɛhow ba de, nanso obenya ayamhyehye. Ne dɔ kɛse no to rentwa da.
33 Mert nem szíve szerint sanyargatta és búsította az ember fiait,
Ofi amemenemfe mu de amanehunu anaa awerɛhow brɛ nnipa mma.
34 hogy valaki lesújtja lábai alá mind az ország foglyait,
Sɛ wɔde wɔn nan dwerɛw nneduafo a wɔwɔ asase no so a,
35 hogy elhajlítja a férfi jogát a legfelsőnek színe előtt;
sɛ wotiatia obi ahofadi so wɔ Ɔsorosoroni no anim a,
36 hogy elgörbíti az embert pörében – nem látta volna az Úr?
anaa sɛ wobu obi ntɛnkyew a, Awurade renhu saa nneɛma yi ana?
37 Ki az, ki mondta, és lett, amit az Úr nem parancsolt volna?
Hena na obetumi aka na wama aba mu wɔ bere a ɛnyɛ Awurade na ɔhyɛe?
38 A Legfelsőnek szájából nem származik-e a rossz és a jó?
Ɛnyɛ Ɔsorosoroni no anom na mmusu ne nnepa fi ana?
39 Hát mit panaszkodik az ember, míg él, a férfi az ő vétkei mellett?
Adɛn nti na ɛsɛ sɛ ɔteasefo nwiinwii bere a wɔatwe nʼaso wɔ ne bɔne ho?
40 Kutassuk át utainkat s vizsgáljuk meg, bogy megtérjünk az Örökkévalóhoz!
Momma yɛnhwehwɛ yɛn akwan mu na yɛnsɔ nhwɛ, na yɛnsan nkɔ Awurade nkyɛn.
41 Emeljük fel szivünket kezeinkkel együtt Istenhez az égben!
Momma yɛmma yɛn koma ne yɛn nsa so, nkyerɛ Onyankopɔn wɔ ɔsoro, na yɛnka se:
42 Mi el pártoltunk és engedetlenkedtünk, te nem bocsátottál meg.
“Yɛayɛ bɔne, na yɛatew atua na wamfa ankyɛ.
43 Haragban elfödted magadat s üldöztél minket, öltél, nem sajnáltál.
“Wode abufuw akata wo ho ataa yɛn; na woakunkum a woannya ahummɔbɔ.
44 Elfödted magadat felhővel; hogy át nem hatott imádság.
Wode wo ho asie omununkum mu nti mpaebɔ biara nnu wo nkyɛn.
45 Szemétté és megvetéssé tettél minket a népek közt.
Woayɛ yɛn atantanne ne nwura wɔ amanaman no mu.
46 Szájukat nyitották reánk mind az ellenségeink.
“Yɛn atamfo nyinaa abaa wɔn anom tɛtrɛɛ de tia yɛn.
47 Rettegés és örvény jutott nekünk, a pusztulás és romlás.
Yɛabrɛ ne ahunahuna ne akukuruhwease, mmubui ne ɔsɛe.”
48 Vizpatakoktól folyik szét szemem népem leányának romlása miatt.
Me nusu sen sɛ asuten efisɛ wɔasɛe me nkurɔfo.
49 Szemem elomlott s nem csillapodott, szünet nélkül,
Me nusu bɛsen ara, na ɛrennyae,
50 míg le nem tekint és nem látja az Örökkévaló az égből.
kosi sɛ Awurade bɛhwɛ afi ɔsoro, na wahu.
51 Szemem bút okozott lelkemnek városomnak mind a leányai miatt.
Nea mihu no ma me kra werɛ how, me kuropɔn no mu mmea nyinaa nti.
52 Vadászva vadásztak rám, mint madárra, ok nélkül való ellenségim.
Mʼatamfo a menyɛɛ wɔn hwee pampam me sɛ anomaa.
53 Gödörbe szorították éltemet s követ hajítottak reám.
Wɔpɛɛ sɛ wotwa me nkwa so na wosiw me abo wɔ amoa mu;
54 Vizek áradtak fejem fölé, azt mondtam: el vagyok veszve.
nsu bu faa me ti so, na ɛyɛɛ me sɛnea wɔrewie me.
55 Szólítottam nevedet, Örökkévaló, mélységes gödörből.
Mebɔɔ wo din, Awurade fii amoa no ase tɔnn.
56 Szavamat hallottad, ne rejtsd el füledet, szabadulásom kedvéért, fohászom elől!
Wotee me sufrɛ: “Nsiw wʼaso wɔ me gye sufrɛ ho.”
57 Közel voltál, amely napon hívtalak, azt mondtad: ne félj!
Wutwiw bɛn me bere a mefrɛɛ wo no, na wokae se, “Nsuro.”
58 Vitted, Uram, lelkem ügyeit, megváltottad éltemet.
Wo Awurade, wudii mʼasɛm maa me; na wugyee me nkwa.
59 Láttad, Örökkévaló, bántalmamat, szerezz jogot nekem!
Woahu bɔne a wɔayɛ me, Awurade. Di mʼasɛm ma me!
60 Láttad minden boszúállásukat, mind az ő gondolataikat ellenem.
Woahu wɔn aweretɔ no mu den, wɔn pɔw a wɔbɔ tia me no nyinaa.
61 Hallottad gyalázásukat, Örökkévaló, mind az ő gondolataikat ellenem.
Awurade, woate wɔn ntwirii, wɔn pɔw a wɔbɔ tia me no nyinaa,
62 Támadóim ajkai és elmélkedésük ellenem vannak egész nap.
nea mʼatamfo ka no asomsɛm na wɔka no brɛoo de tia me da mu nyinaa.
63 Ültöket és keltöket tekintsd, én vagyok gúnydaluk.
Hwɛ wɔn! Sɛ wogyinagyina hɔ anaasɛ wɔtete hɔ, wɔto akutia nnwom de di me ho fɛw.
64 Viszonozd nekik tettüket, Örökkévaló, kezeik műve szerint!
Fa nea ɛfata tua wɔn so ka, Awurade, nea wɔn nsa ayɛ nti.
65 Adjad nekik szívnek elborulását: átkodat nekik!
Pirim wɔn koma, na ma wo nnome mmra wɔn so.
66 Üldözd haragban és semmisítsd meg őket az Örökkévaló egei alól!
Fa abufuw taa wɔn, na sɛe wɔn fi Awurade ɔsorosoro ase.
