Jeremiás sir 3
1 Én vagyok a férfi, ki látta a nyomort indulatának vesszéjével.
Εγώ είμαι ο άνθρωπος, όστις είδον θλίψιν από της ράβδου του θυμού αυτού.
2 Engem hajtott és elvitt sötétségben és nem világosságban.
Με ώδήγησε και έφερεν εις σκότος και ουχί εις φως.
3 Bizony ellenem újra meg újra fordítja kezét egész nap.
Ναι, κατ' εμού εστράφη· κατ' εμού έστρεψε την χείρα αυτού όλην την ημέραν.
4 Elenyésztette húsomat és bőrömet, összetörte csontjaimat.
Επαλαίωσε την σάρκα μου και το δέρμα μου· συνέτριψε τα οστά μου.
5 Épített ellenem és közrefogott méreggel és fáradalommal.
Ωικοδόμησε κατ' εμού και με περιεκύκλωσε χολήν και μόχθον.
6 Sötét helyeken lakoztatott, mint őskornak holtjait.
Με εκάθισεν εν σκοτεινοίς ως νεκρούς αιωνίους.
7 Körülfalazott engem, s nem mehetek ki, súlyosította bilincsemet.
Με περιέφραξε, διά να μη εξέλθω· εβάρυνε τας αλύσεις μου.
8 Ha kiáltok is és fohászkodom, elrekeszti imámat.
Έτι και όταν κράζω και αναβοώ, αποκλείει την προσευχήν μου.
9 Elfalazta útjaimat faragott kővel, elgörbítette ösvényeimet.
Περιέφραξε με πελεκητούς λίθους τας οδούς μου, εστρέβλωσε τας τρίβους μου.
10 Leselkedő medve ő nekem, oroszlán a rejtekben.
Έγεινεν εις εμέ άρκτος ενεδρεύουσα, λέων εν αποκρύφοις.
11 Útjaimat eltérítette, szétvagdalt engem, pusztává tett.
Παρέτρεψε τας οδούς μου και με κατεσπάραξε, με κατέστηαεν ηφανισμένην.
12 Megfeszítette íjját s odaállított engem mint czélt a nyilnak.
Ενέτεινε το τόξον αυτού και με έστησεν ως σκοπόν εις βέλος.
13 Bevitte veséimbe tegzének fiait.
Ενέπηξεν εις τα νεφρά μου τα βέλη της φαρέτρας αυτού.
14 Nevetsége lettem egész népemnek, gúny daluk egész nap.
Έγεινα γέλως εις πάντα τον λαόν μου, άσμα αυτών όλην την ημέραν.
15 Jóllakatott engem keserűségekkel, megittasított ürömmel.
Με εχόρτασε πικρίαν· με εμέθυσεν αψίνθιον.
16 Megzúzta kaviccsal fogaimat, leszorított a hamuba.
Και συνέτριψε τους οδόντας μου με χάλικας· με εκάλυψε με σποδόν.
17 Letett a békéről lelkem, elfelejtettem a jólétet.
Και απέσπρωξα, από ειρήνης την ψυχήν μου· ελησμόνησα το αγαθόν.
18 S mondtam: Elveszett az életerőm és várakozásom az Örökkévalótól.
Και είπα, Απωλέσθη η δύναμίς μου και η ελπίς μου υπό του Κυρίου.
19 Gondolj nyomoromra éa hontalanságomra; üröm és méreg!
Ενθυμήθητι την θλίψιν μου και την έξωσίν μου, το αψίνθιον και την χολήν.
20 Gondolva gondol rá és meggörnyed bennem a lelkem.
Η ψυχή μου ενθυμείται ταύτα ακαταπαύστως και είναι τεταπεινωμένη εν εμοί.
21 Ezt veszem szivemre, azért várakozom.
Τούτο ανακαλώ εις την καρδίαν μου, όθεν έχω ελπίδα·
22 Az Örökkévaló kegyei bizony nem fogytak el, bizony nem lett vége irgalmának.
Έλεος του Κυρίου είναι, ότι δεν συνετελέσθημεν, επειδή δεν εξέλιπον οι οικτιρμοί αυτού.
23 Újak reggelenként, nagy a te hűséged!
Ανανεόνονται εν ταις πρωΐαις· μεγάλη είναι η πιστότης σου.
24 Osztályrészem az Örökkévaló, mondta lelkem, azért várakozom reá.
Ο Κύριος είναι η μερίς μου, είπεν η ψυχή μου· διά τούτο θέλω ελπίζει επ' αυτόν.
25 Jóságos az Örökkévaló az őt remélőkhez, a lélekhez, mely őt keresi.
Αγαθός ο Κύριος εις τους προσμένοντας αυτόν, εις την ψυχήν την εκζητούσαν αυτόν.
26 Jó, midőn hallgatagon várakozik az Örökké való segedelmére.
Καλόν είναι και να ελπίζη τις και να εφησυχάζη εις την σωτηρίαν του Κυρίου.
27 Jó a férfinak, midőn jármot visel, ifju korában!
Καλόν εις τον άνθρωπον να βαστάζη ζυγόν εν τη νεότητι αυτού.
28 Magánosan üljön és hallgasson, mert ő vetette rá.
Θέλει κάθησθαι κατά μόνας και σιωπά, επειδή ο Θεός επέβαλε φορτίον επ' αυτόν.
29 Porba tegye száját – hátha van remény.
Θέλει βάλει το στόμα αυτού εις το χώμα, ίσως ήναι ελπίς.
30 Odaadja orczáját az őt ütőnek, lakjék jól gyalázattal.
Θέλει δώσει την σιαγόνα εις τον ραπίζοντα αυτόν· θέλει χορτασθή από ονειδισμού.
31 Mert nem vet el örökre az Úr.
Διότι ο Κύριος δεν απορρίπτει εις τον αιώνα·
32 Mert ha bút okozott, majd irgalmaz kegyei bősége szerint.
Αλλ' εάν και θλίψη, θέλει όμως και οικτειρήσει κατά το πλήθος του ελέους αυτού.
33 Mert nem szíve szerint sanyargatta és búsította az ember fiait,
Διότι δεν θλίβει εκ καρδίας αυτού ουδέ καταθλίβει τους υιούς των ανθρώπων.
34 hogy valaki lesújtja lábai alá mind az ország foglyait,
Το να καταπατή τις υπό τους πόδας αυτού πάντας τους δεσμίους της γης.
35 hogy elhajlítja a férfi jogát a legfelsőnek színe előtt;
Το να διαστρέφη κρίσιν ανθρώπου κατέναντι του προσώπου του Υψίστου·
36 hogy elgörbíti az embert pörében – nem látta volna az Úr?
Το να αδική άνθρωπον εν τη δίκη αυτού· ο Κύριος δεν βλέπει ταύτα.
37 Ki az, ki mondta, és lett, amit az Úr nem parancsolt volna?
Τις λέγει τι και γίνεται, χωρίς να προστάξη αυτό ο Κύριος;
38 A Legfelsőnek szájából nem származik-e a rossz és a jó?
Εκ του στόματος του Υψίστου δεν εξέρχονται τα κακά και τα αγαθά;
39 Hát mit panaszkodik az ember, míg él, a férfi az ő vétkei mellett?
Διά τι ήθελε γογγύσει άνθρωπος ζων, άνθρωπος, διά την ποινήν της αμαρτίας αυτού;
40 Kutassuk át utainkat s vizsgáljuk meg, bogy megtérjünk az Örökkévalóhoz!
Ας ερευνήσωμεν τας οδούς ημών και ας εξετάσωμεν και ας επιστρέψωμεν εις τον Κύριον.
41 Emeljük fel szivünket kezeinkkel együtt Istenhez az égben!
Ας υψώσωμεν τας καρδίας ημών και τας χείρας προς τον Θεόν τον εν τοις ουρανοίς, λέγοντες,
42 Mi el pártoltunk és engedetlenkedtünk, te nem bocsátottál meg.
Ημαρτήσαμεν και απεστατήσαμεν· συ δεν μας συνεχώρησας.
43 Haragban elfödted magadat s üldöztél minket, öltél, nem sajnáltál.
Περιεκάλυψας με θυμόν και κατεδίωξας ημάς· εφόνευσας, δεν εφείσθης.
44 Elfödted magadat felhővel; hogy át nem hatott imádság.
Εκάλυψας σεαυτόν με νέφος, διά να μη διαβαίνη η προσευχή ημών.
45 Szemétté és megvetéssé tettél minket a népek közt.
Μας έκαμες σκύβαλον και βδέλυγμα εν μέσω των λαών.
46 Szájukat nyitották reánk mind az ellenségeink.
Πάντες οι εχθροί ημών ήνοιξαν το στόμα αυτών εφ' ημάς.
47 Rettegés és örvény jutott nekünk, a pusztulás és romlás.
Φόβος και λάκκος ήλθον εφ' ημάς, ερήμωσις και συντριμμός.
48 Vizpatakoktól folyik szét szemem népem leányának romlása miatt.
Ρύακας υδάτων καταβιβάζει ο οφθαλμός μου διά τον συντριμμόν της θυγατρός του λαού μου.
49 Szemem elomlott s nem csillapodott, szünet nélkül,
Ο οφθαλμός μου σταλάζει και δεν σιωπά, διότι δεν έχει άνεσιν,
50 míg le nem tekint és nem látja az Örökkévaló az égből.
Εωσού ο Κύριος διακύψη και ίδη εξ ουρανού.
51 Szemem bút okozott lelkemnek városomnak mind a leányai miatt.
Ο οφθαλμός μου καταθλίβει την ψυχήν μου, εκ πασών των θυγατέρων της πόλεώς μου.
52 Vadászva vadásztak rám, mint madárra, ok nélkül való ellenségim.
Οι εχθρευόμενοί με αναιτίως με εκυνήγησαν ακαταπαύστως ως στρουθίον.
53 Gödörbe szorították éltemet s követ hajítottak reám.
Έκοψαν την ζωήν μου εν τω λάκκω και έρριψαν λίθον επ' εμέ.
54 Vizek áradtak fejem fölé, azt mondtam: el vagyok veszve.
Τα ύδατα επλημμύρησαν υπεράνω της κεφαλής μου· είπα, Απερρίφθην.
55 Szólítottam nevedet, Örökkévaló, mélységes gödörből.
Επεκαλέσθην το όνομά σου, Κύριε, εκ λάκκου κατωτάτου.
56 Szavamat hallottad, ne rejtsd el füledet, szabadulásom kedvéért, fohászom elől!
Ήκουσαν την φωνήν μου· μη κλείσης το ωτίον σου εις τον στεναγμόν μου, εις την κραυγήν μου.
57 Közel voltál, amely napon hívtalak, azt mondtad: ne félj!
Επλησίασας καθ' ην ημέραν σε επεκαλέσθην· είπας, Μη φοβού.
58 Vitted, Uram, lelkem ügyeit, megváltottad éltemet.
Εδίκασας, Κύριε, την δίκην της ψυχής μου· ελύτρωσας την ζωήν μου.
59 Láttad, Örökkévaló, bántalmamat, szerezz jogot nekem!
Είδες, Κύριε, το προς εμέ άδικον· κρίνον την κρίσιν μου.
60 Láttad minden boszúállásukat, mind az ő gondolataikat ellenem.
Είδες πάσας τας εκδικήσεις αυτών, πάντας τους διαλογισμούς αυτών κατ' εμού.
61 Hallottad gyalázásukat, Örökkévaló, mind az ő gondolataikat ellenem.
Ήκουσαν, Κύριε, τον ονειδισμόν αυτών, πάντας τους διαλογισμούς αυτών κατ' εμού·
62 Támadóim ajkai és elmélkedésük ellenem vannak egész nap.
Τους λόγους των επανισταμένων επ' εμέ και τας μελέτας αυτών κατ' εμού όλην την ημέραν.
63 Ültöket és keltöket tekintsd, én vagyok gúnydaluk.
Ιδέ, όταν κάθηνται και όταν σηκόνωνται· εγώ είμαι το άσμα αυτών.
64 Viszonozd nekik tettüket, Örökkévaló, kezeik műve szerint!
Κάμε, Κύριε, εις αυτούς ανταπόδοσιν κατά τα έργα των χειρών αυτών.
65 Adjad nekik szívnek elborulását: átkodat nekik!
Δος εις αυτούς πώρωσιν καρδίας, την κατάραν· σου επ' αυτούς.
66 Üldözd haragban és semmisítsd meg őket az Örökkévaló egei alól!
Καταδίωξον εν οργή και αφάνισον αυτούς υποκάτωθεν των ουρανών του Κυρίου.
