Jeremiás sir 3
1 Én vagyok a férfi, ki látta a nyomort indulatának vesszéjével.
[Aleph.] Je suis l’homme qui ai vu l’affliction par la verge de sa fureur.
2 Engem hajtott és elvitt sötétségben és nem világosságban.
Il m’a conduit et amené dans les ténèbres, et non dans la lumière.
3 Bizony ellenem újra meg újra fordítja kezét egész nap.
Certes il s’est tourné contre moi, il a tous les jours tourné sa main [contre moi].
4 Elenyésztette húsomat és bőrömet, összetörte csontjaimat.
[Beth.] Il a fait vieillir ma chair et ma peau, il a brisé mes os.
5 Épített ellenem és közrefogott méreggel és fáradalommal.
Il a bâti contre moi, et m’a environné de fiel et de travail.
6 Sötét helyeken lakoztatott, mint őskornak holtjait.
Il m’a fait tenir dans des lieux ténébreux, comme ceux qui sont morts dès longtemps.
7 Körülfalazott engem, s nem mehetek ki, súlyosította bilincsemet.
[Guimel.] Il a fait une cloison autour de moi, afin que je ne sorte point; il a appesanti mes fers.
8 Ha kiáltok is és fohászkodom, elrekeszti imámat.
Même quand je crie et que j’élève ma voix, il rejette ma requête.
9 Elfalazta útjaimat faragott kővel, elgörbítette ösvényeimet.
Il a fait un mur de pierres de taille [pour fermer] mes chemins, il a renversé mes sentiers.
10 Leselkedő medve ő nekem, oroszlán a rejtekben.
[Daleth.] Ce m’est un ours qui est aux embûches, et un lion qui se tient dans un lieu caché.
11 Útjaimat eltérítette, szétvagdalt engem, pusztává tett.
Il a détourné mes chemins, et m’a mis en pièces, il m’a rendu désolé.
12 Megfeszítette íjját s odaállított engem mint czélt a nyilnak.
Il a tendu son arc, et m’a mis comme une butte pour la flèche.
13 Bevitte veséimbe tegzének fiait.
[He.] Il a fait entrer dans mes reins les flèches dont son carquois est plein.
14 Nevetsége lettem egész népemnek, gúny daluk egész nap.
J’ai été en risée à tous les peuples, et leur chanson, tout le jour.
15 Jóllakatott engem keserűségekkel, megittasított ürömmel.
Il m’a rassasié d’amertume, il m’a enivré d’absinthe.
16 Megzúzta kaviccsal fogaimat, leszorított a hamuba.
[Vau.] Il m’a cassé les dents avec du gravier, il m’a couvert de cendre;
17 Letett a békéről lelkem, elfelejtettem a jólétet.
Tellement que la paix s’est éloignée de mon âme; j’ai oublié ce que c’est que d’être à son aise.
18 S mondtam: Elveszett az életerőm és várakozásom az Örökkévalótól.
Et j’ai dit: ma force est perdue, et mon espérance aussi que j’avais en l’Eternel.
19 Gondolj nyomoromra éa hontalanságomra; üröm és méreg!
[Zajin.] Souviens-toi de mon affliction, et de mon pauvre état, qui n’est qu’absinthe et que fiel.
20 Gondolva gondol rá és meggörnyed bennem a lelkem.
Mon âme s’[en] souvient sans cesse, et elle est abattue au dedans de moi.
21 Ezt veszem szivemre, azért várakozom.
[Mais] je rappellerai ceci en mon cœur, [et] c’est pourquoi j’aurai espérance;
22 Az Örökkévaló kegyei bizony nem fogytak el, bizony nem lett vége irgalmának.
[Heth.] Ce sont les gratuités de l’Eternel que nous n’avons point été consumés, parce que ses compassions ne sont point taries.
23 Újak reggelenként, nagy a te hűséged!
Elles se renouvellent chaque matin; [c’est] une chose grande que ta fidélité.
24 Osztályrészem az Örökkévaló, mondta lelkem, azért várakozom reá.
L’Eternel est ma portion, dit mon âme, c’est pourquoi j’aurai espérance en lui.
25 Jóságos az Örökkévaló az őt remélőkhez, a lélekhez, mely őt keresi.
[Teth.] L’Eternel est bon à ceux qui s’attendent à lui, [et] à l’âme qui le recherche.
26 Jó, midőn hallgatagon várakozik az Örökké való segedelmére.
C’est une chose bonne qu’on attende, même en se tenant en repos, la délivrance de l’Eternel.
27 Jó a férfinak, midőn jármot visel, ifju korában!
C’est une chose bonne à l’homme de porter le joug en sa jeunesse.
28 Magánosan üljön és hallgasson, mert ő vetette rá.
[Jod.] Il est assis solitaire et se tient tranquille, parce qu’on l’a chargé sur lui.
29 Porba tegye száját – hátha van remény.
Il met sa bouche dans la poussière, si peut-être il y aura quelque espérance.
30 Odaadja orczáját az őt ütőnek, lakjék jól gyalázattal.
Il présente la joue à celui qui le frappe; il est accablé d’opprobre.
31 Mert nem vet el örökre az Úr.
[Caph.] Car le Seigneur ne rejette point à toujours.
32 Mert ha bút okozott, majd irgalmaz kegyei bősége szerint.
Mais s’il afflige quelqu’un, il en a aussi compassion selon la grandeur de ses gratuités.
33 Mert nem szíve szerint sanyargatta és búsította az ember fiait,
Car ce n’est pas volontiers qu’il afflige et contriste les fils des hommes.
34 hogy valaki lesújtja lábai alá mind az ország foglyait,
[Lamed.] Lorsqu’on foule sous ses pieds tous les prisonniers du monde;
35 hogy elhajlítja a férfi jogát a legfelsőnek színe előtt;
Lorsqu’on pervertit le droit de quelqu’un en la présence du Très-haut;
36 hogy elgörbíti az embert pörében – nem látta volna az Úr?
Lorsqu’on fait tort à quelqu’un dans son procès, le Seigneur ne le voit-il point?
37 Ki az, ki mondta, és lett, amit az Úr nem parancsolt volna?
[Mem.] Qui est-ce qui dit que cela a été fait, [et] que le Seigneur ne l’[a] point commandé?
38 A Legfelsőnek szájából nem származik-e a rossz és a jó?
Les maux, et les biens ne procèdent-ils point de l’ordre du Très-haut?
39 Hát mit panaszkodik az ember, míg él, a férfi az ő vétkei mellett?
Pourquoi se dépiterait l’homme vivant, l’homme, [dis-je], à cause de ses péchés?
40 Kutassuk át utainkat s vizsgáljuk meg, bogy megtérjünk az Örökkévalóhoz!
[Nun.] Recherchons nos voies, et [les] sondons, et retournons jusqu’à l’Eternel.
41 Emeljük fel szivünket kezeinkkel együtt Istenhez az égben!
Levons nos cœurs et nos mains au [Dieu] Fort qui est aux cieux, [en disant]:
42 Mi el pártoltunk és engedetlenkedtünk, te nem bocsátottál meg.
Nous avons péché, nous avons été rebelles, tu n’as point pardonné.
43 Haragban elfödted magadat s üldöztél minket, öltél, nem sajnáltál.
[Samech.] Tu nous as couverts de [ta] colère, et nous as poursuivis, tu as tué, tu n’as point épargné.
44 Elfödted magadat felhővel; hogy át nem hatott imádság.
Tu t’es couvert d’une nuée, afin que la requête ne passât point.
45 Szemétté és megvetéssé tettél minket a népek közt.
Tu nous as fait être la raclure et le rebut au milieu des peuples.
46 Szájukat nyitották reánk mind az ellenségeink.
[Pe.] Tous nos ennemis ont ouvert leur bouche sur nous.
47 Rettegés és örvény jutott nekünk, a pusztulás és romlás.
La frayeur et la fosse, le dégât et la calamité nous sont arrivés.
48 Vizpatakoktól folyik szét szemem népem leányának romlása miatt.
Mon œil s’est fondu en ruisseaux d’eaux à cause de la plaie de la fille de mon peuple.
49 Szemem elomlott s nem csillapodott, szünet nélkül,
[Hajin.] Mon œil verse des larmes, et ne cesse point, parce qu’il n’y a aucun relâche.
50 míg le nem tekint és nem látja az Örökkévaló az égből.
Jusques à ce que l’Eternel regarde et voie des cieux.
51 Szemem bút okozott lelkemnek városomnak mind a leányai miatt.
Mon œil afflige mon âme à cause de toutes les filles de ma ville.
52 Vadászva vadásztak rám, mint madárra, ok nélkül való ellenségim.
[Tsadi.] Ceux qui me sont ennemis sans cause m’ont poursuivi à outrance, comme on chasse après l’oiseau.
53 Gödörbe szorították éltemet s követ hajítottak reám.
Ils ont enserré ma vie dans une fosse, et ont roulé une pierre sur moi.
54 Vizek áradtak fejem fölé, azt mondtam: el vagyok veszve.
Les eaux ont regorgé par-dessus ma tête; je disais: je suis retranché.
55 Szólítottam nevedet, Örökkévaló, mélységes gödörből.
[Koph.] J’ai invoqué ton Nom, ô Eternel! d’une des plus basses fosses.
56 Szavamat hallottad, ne rejtsd el füledet, szabadulásom kedvéért, fohászom elől!
Tu as ouï ma voix, ne ferme point ton oreille, afin que je n’expire point à force de crier.
57 Közel voltál, amely napon hívtalak, azt mondtad: ne félj!
Tu t’es approché au jour que je t’ai invoqué, et tu as dit: ne crains rien.
58 Vitted, Uram, lelkem ügyeit, megváltottad éltemet.
[Resch.] Ô Seigneur! tu as plaidé la cause de mon âme; et tu as garanti ma vie.
59 Láttad, Örökkévaló, bántalmamat, szerezz jogot nekem!
Tu as vu, ô Eternel! le tort qu’on me fait, fais-moi droit.
60 Láttad minden boszúállásukat, mind az ő gondolataikat ellenem.
Tu as vu toutes les vengeances dont ils ont usé, et toutes leurs machinations contre moi.
61 Hallottad gyalázásukat, Örökkévaló, mind az ő gondolataikat ellenem.
[Scin.] Tu as ouï, ô Eternel! leur opprobe et toutes leurs machinations contre moi.
62 Támadóim ajkai és elmélkedésük ellenem vannak egész nap.
Les discours de ceux qui s’élèvent contre moi, et leur dessein qu’ils ont contre moi tout le long du jour.
63 Ültöket és keltöket tekintsd, én vagyok gúnydaluk.
Considère quand ils s’asseyent, et quand ils se lèvent, [car] je suis leur chanson.
64 Viszonozd nekik tettüket, Örökkévaló, kezeik műve szerint!
[Thau.] Rends-leur la pareille, ô Eternel! selon l’ouvrage de leurs mains.
65 Adjad nekik szívnek elborulását: átkodat nekik!
Donne-leur un tel ennui qu’il leur couvre le cœur; donne-leur ta malédiction.
66 Üldözd haragban és semmisítsd meg őket az Örökkévaló egei alól!
Poursuis-les en ta colère, et les efface de dessous les cieux de l’Eternel.
