< Jeremiás sir 3 >
1 Én vagyok a férfi, ki látta a nyomort indulatának vesszéjével.
Je suis l’homme qui a vu la misère Sous la verge de sa fureur.
2 Engem hajtott és elvitt sötétségben és nem világosságban.
Il m’a conduit, mené dans les ténèbres, Et non dans la lumière.
3 Bizony ellenem újra meg újra fordítja kezét egész nap.
Contre moi il tourne et retourne sa main Tout le jour.
4 Elenyésztette húsomat és bőrömet, összetörte csontjaimat.
Il a fait dépérir ma chair et ma peau, Il a brisé mes os.
5 Épített ellenem és közrefogott méreggel és fáradalommal.
Il a bâti autour de moi, Il m’a environné de poison et de douleur.
6 Sötét helyeken lakoztatott, mint őskornak holtjait.
Il me fait habiter dans les ténèbres, Comme ceux qui sont morts dès longtemps.
7 Körülfalazott engem, s nem mehetek ki, súlyosította bilincsemet.
Il m’a entouré d’un mur, pour que je ne sorte pas; Il m’a donné de pesantes chaînes.
8 Ha kiáltok is és fohászkodom, elrekeszti imámat.
J’ai beau crier et implorer du secours, Il ne laisse pas accès à ma prière.
9 Elfalazta útjaimat faragott kővel, elgörbítette ösvényeimet.
Il a fermé mon chemin avec des pierres de taille, Il a détruit mes sentiers.
10 Leselkedő medve ő nekem, oroszlán a rejtekben.
Il a été pour moi un ours en embuscade, Un lion dans un lieu caché.
11 Útjaimat eltérítette, szétvagdalt engem, pusztává tett.
Il a détourné mes voies, il m’a déchiré, Il m’a jeté dans la désolation.
12 Megfeszítette íjját s odaállított engem mint czélt a nyilnak.
Il a tendu son arc, et il m’a placé Comme un but pour sa flèche.
13 Bevitte veséimbe tegzének fiait.
Il a fait entrer dans mes reins Les traits de son carquois.
14 Nevetsége lettem egész népemnek, gúny daluk egész nap.
Je suis pour tout mon peuple un objet de raillerie, Chaque jour l’objet de leurs chansons.
15 Jóllakatott engem keserűségekkel, megittasított ürömmel.
Il m’a rassasié d’amertume, Il m’a enivré d’absinthe.
16 Megzúzta kaviccsal fogaimat, leszorított a hamuba.
Il a brisé mes dents avec des cailloux, Il m’a couvert de cendre.
17 Letett a békéről lelkem, elfelejtettem a jólétet.
Tu m’as enlevé la paix; Je ne connais plus le bonheur.
18 S mondtam: Elveszett az életerőm és várakozásom az Örökkévalótól.
Et j’ai dit: Ma force est perdue, Je n’ai plus d’espérance en l’Éternel!
19 Gondolj nyomoromra éa hontalanságomra; üröm és méreg!
Quand je pense à ma détresse et à ma misère, A l’absinthe et au poison;
20 Gondolva gondol rá és meggörnyed bennem a lelkem.
Quand mon âme s’en souvient, Elle est abattue au-dedans de moi.
21 Ezt veszem szivemre, azért várakozom.
Voici ce que je veux repasser en mon cœur, Ce qui me donnera de l’espérance.
22 Az Örökkévaló kegyei bizony nem fogytak el, bizony nem lett vége irgalmának.
Les bontés de l’Éternel ne sont pas épuisées, Ses compassions ne sont pas à leur terme;
23 Újak reggelenként, nagy a te hűséged!
Elles se renouvellent chaque matin. Oh! Que ta fidélité est grande!
24 Osztályrészem az Örökkévaló, mondta lelkem, azért várakozom reá.
L’Éternel est mon partage, dit mon âme; C’est pourquoi je veux espérer en lui.
25 Jóságos az Örökkévaló az őt remélőkhez, a lélekhez, mely őt keresi.
L’Éternel a de la bonté pour qui espère en lui, Pour l’âme qui le cherche.
26 Jó, midőn hallgatagon várakozik az Örökké való segedelmére.
Il est bon d’attendre en silence Le secours de l’Éternel.
27 Jó a férfinak, midőn jármot visel, ifju korában!
Il est bon pour l’homme De porter le joug dans sa jeunesse.
28 Magánosan üljön és hallgasson, mert ő vetette rá.
Il se tiendra solitaire et silencieux, Parce que l’Éternel le lui impose;
29 Porba tegye száját – hátha van remény.
Il mettra sa bouche dans la poussière, Sans perdre toute espérance;
30 Odaadja orczáját az őt ütőnek, lakjék jól gyalázattal.
Il présentera la joue à celui qui le frappe, Il se rassasiera d’opprobres.
31 Mert nem vet el örökre az Úr.
Car le Seigneur Ne rejette pas à toujours.
32 Mert ha bút okozott, majd irgalmaz kegyei bősége szerint.
Mais, lorsqu’il afflige, Il a compassion selon sa grande miséricorde;
33 Mert nem szíve szerint sanyargatta és búsította az ember fiait,
Car ce n’est pas volontiers qu’il humilie Et qu’il afflige les enfants des hommes.
34 hogy valaki lesújtja lábai alá mind az ország foglyait,
Quand on foule aux pieds Tous les captifs du pays,
35 hogy elhajlítja a férfi jogát a legfelsőnek színe előtt;
Quand on viole la justice humaine A la face du Très-Haut,
36 hogy elgörbíti az embert pörében – nem látta volna az Úr?
Quand on fait tort à autrui dans sa cause, Le Seigneur ne le voit-il pas?
37 Ki az, ki mondta, és lett, amit az Úr nem parancsolt volna?
Qui dira qu’une chose arrive, Sans que le Seigneur l’ait ordonnée?
38 A Legfelsőnek szájából nem származik-e a rossz és a jó?
N’est-ce pas de la volonté du Très-Haut que viennent Les maux et les biens?
39 Hát mit panaszkodik az ember, míg él, a férfi az ő vétkei mellett?
Pourquoi l’homme vivant se plaindrait-il? Que chacun se plaigne de ses propres péchés.
40 Kutassuk át utainkat s vizsgáljuk meg, bogy megtérjünk az Örökkévalóhoz!
Recherchons nos voies et sondons, Et retournons à l’Éternel;
41 Emeljük fel szivünket kezeinkkel együtt Istenhez az égben!
Élevons nos cœurs et nos mains Vers Dieu qui est au ciel:
42 Mi el pártoltunk és engedetlenkedtünk, te nem bocsátottál meg.
Nous avons péché, nous avons été rebelles! Tu n’as point pardonné!
43 Haragban elfödted magadat s üldöztél minket, öltél, nem sajnáltál.
Tu t’es caché dans ta colère, et tu nous as poursuivis; Tu as tué sans miséricorde;
44 Elfödted magadat felhővel; hogy át nem hatott imádság.
Tu t’es enveloppé d’un nuage, Pour fermer accès à la prière.
45 Szemétté és megvetéssé tettél minket a népek közt.
Tu nous as rendus un objet de mépris et de dédain Au milieu des peuples.
46 Szájukat nyitották reánk mind az ellenségeink.
Ils ouvrent la bouche contre nous, Tous ceux qui sont nos ennemis.
47 Rettegés és örvény jutott nekünk, a pusztulás és romlás.
Notre partage a été la terreur et la fosse, Le ravage et la ruine.
48 Vizpatakoktól folyik szét szemem népem leányának romlása miatt.
Des torrents d’eau coulent de mes yeux, A cause de la ruine de la fille de mon peuple.
49 Szemem elomlott s nem csillapodott, szünet nélkül,
Mon œil fond en larmes, sans repos, Sans relâche,
50 míg le nem tekint és nem látja az Örökkévaló az égből.
Jusqu’à ce que l’Éternel regarde et voie Du haut des cieux;
51 Szemem bút okozott lelkemnek városomnak mind a leányai miatt.
Mon œil me fait souffrir, A cause de toutes les filles de ma ville.
52 Vadászva vadásztak rám, mint madárra, ok nélkül való ellenségim.
Ils m’ont donné la chasse comme à un oiseau, Ceux qui sont à tort mes ennemis.
53 Gödörbe szorították éltemet s követ hajítottak reám.
Ils ont voulu anéantir ma vie dans une fosse, Et ils ont jeté des pierres sur moi.
54 Vizek áradtak fejem fölé, azt mondtam: el vagyok veszve.
Les eaux ont inondé ma tête; Je disais: Je suis perdu!
55 Szólítottam nevedet, Örökkévaló, mélységes gödörből.
J’ai invoqué ton nom, ô Éternel, Du fond de la fosse.
56 Szavamat hallottad, ne rejtsd el füledet, szabadulásom kedvéért, fohászom elől!
Tu as entendu ma voix: Ne ferme pas l’oreille à mes soupirs, à mes cris!
57 Közel voltál, amely napon hívtalak, azt mondtad: ne félj!
Au jour où je t’ai invoqué, tu t’es approché, Tu as dit: Ne crains pas!
58 Vitted, Uram, lelkem ügyeit, megváltottad éltemet.
Seigneur, tu as défendu la cause de mon âme, Tu as racheté ma vie.
59 Láttad, Örökkévaló, bántalmamat, szerezz jogot nekem!
Éternel, tu as vu ce qu’on m’a fait souffrir: Rends-moi justice!
60 Láttad minden boszúállásukat, mind az ő gondolataikat ellenem.
Tu as vu toutes leurs vengeances, Tous leurs complots contre moi.
61 Hallottad gyalázásukat, Örökkévaló, mind az ő gondolataikat ellenem.
Éternel, tu as entendu leurs outrages, Tous leurs complots contre moi,
62 Támadóim ajkai és elmélkedésük ellenem vannak egész nap.
Les discours de mes adversaires, et les projets Qu’ils formaient chaque jour contre moi.
63 Ültöket és keltöket tekintsd, én vagyok gúnydaluk.
Regarde quand ils sont assis et quand ils se lèvent: Je suis l’objet de leurs chansons.
64 Viszonozd nekik tettüket, Örökkévaló, kezeik műve szerint!
Tu leur donneras un salaire, ô Éternel, Selon l’œuvre de leurs mains;
65 Adjad nekik szívnek elborulását: átkodat nekik!
Tu les livreras à l’endurcissement de leur cœur, A ta malédiction contre eux;
66 Üldözd haragban és semmisítsd meg őket az Örökkévaló egei alól!
Tu les poursuivras dans ta colère, et tu les extermineras De dessous les cieux, ô Éternel!