Jeremiás sir 3
1 Én vagyok a férfi, ki látta a nyomort indulatának vesszéjével.
I am the man who hath seen affliction by the rod of his wrath.
2 Engem hajtott és elvitt sötétségben és nem világosságban.
Me hath he driven out, and led into darkness, but not into light.
3 Bizony ellenem újra meg újra fordítja kezét egész nap.
Surely against me doth he turn again and again his hand all the day.
4 Elenyésztette húsomat és bőrömet, összetörte csontjaimat.
He hath caused my flesh and my skin to wear out, he hath broken my bones.
5 Épített ellenem és közrefogott méreggel és fáradalommal.
He hath built around me, and encompassed me with poison and hardship.
6 Sötét helyeken lakoztatott, mint őskornak holtjait.
In dark places hath he set me to dwell, like the dead of olden times.
7 Körülfalazott engem, s nem mehetek ki, súlyosította bilincsemet.
He hath placed a fence round about me, that I cannot get out; he hath made heavy my chain.
8 Ha kiáltok is és fohászkodom, elrekeszti imámat.
Also when I cry aloud and make entreaty, he shutteth out my prayer.
9 Elfalazta útjaimat faragott kővel, elgörbítette ösvényeimet.
He hath fenced up my ways with hewn stone, my paths hath he made crooked.
10 Leselkedő medve ő nekem, oroszlán a rejtekben.
A bear lying in wait is he to me, a lion in secret places.
11 Útjaimat eltérítette, szétvagdalt engem, pusztává tett.
On my ways hath he placed thorns, and torn me in pieces: he hath made me desolate.
12 Megfeszítette íjját s odaállított engem mint czélt a nyilnak.
He hath bent his bow, and placed me as a mark for the arrow.
13 Bevitte veséimbe tegzének fiait.
He hath caused to enter into my reins the children of his quiver.
14 Nevetsége lettem egész népemnek, gúny daluk egész nap.
I am become a laughing-stock to all my people, their [jeering] song all the day.
15 Jóllakatott engem keserűségekkel, megittasított ürömmel.
He hath sated me with bitter things, he hath made me drunken with wormwood.
16 Megzúzta kaviccsal fogaimat, leszorított a hamuba.
He hath also broken my teeth with gravel-stones, he hath covered me with ashes.
17 Letett a békéről lelkem, elfelejtettem a jólétet.
And my soul hath given up all thoughts of peace: I forget happiness.
18 S mondtam: Elveszett az életerőm és várakozásom az Örökkévalótól.
And I said, Lost is my strength, my expectation also from the Lord.
19 Gondolj nyomoromra éa hontalanságomra; üröm és méreg!
Remembering my affliction and [the cause of] my complaint, wormwood and poison.
20 Gondolva gondol rá és meggörnyed bennem a lelkem.
Remembering [this] continually my soul is bowed down deeply within me.
21 Ezt veszem szivemre, azért várakozom.
[Yet] this answer will I give to my heart: therefore will I wait [in confidence].
22 Az Örökkévaló kegyei bizony nem fogytak el, bizony nem lett vége irgalmának.
It is through the Lord's kindness that we are not consumed, because his mercies have no end;
23 Újak reggelenként, nagy a te hűséged!
They are new every morning: great is thy faithfulness.
24 Osztályrészem az Örökkévaló, mondta lelkem, azért várakozom reá.
The Lord is my portion, saith my soul, therefore will I wait for him.
25 Jóságos az Örökkévaló az őt remélőkhez, a lélekhez, mely őt keresi.
The Lord is good unto those that hope in him, to the soul that seeketh him.
26 Jó, midőn hallgatagon várakozik az Örökké való segedelmére.
It is good that one should wait and this in silence for the salvation of the Lord.
27 Jó a férfinak, midőn jármot visel, ifju korában!
It is good for a man that he bear the yoke in his youth;
28 Magánosan üljön és hallgasson, mert ő vetette rá.
That he sit in solitude and be silent; because He hath laid it upon him;
29 Porba tegye száját – hátha van remény.
That he put his mouth in the dust; perhaps there still is hope;
30 Odaadja orczáját az őt ütőnek, lakjék jól gyalázattal.
That he offer his cheek to him that smiteth him; that he be satisfied with reproach.
31 Mert nem vet el örökre az Úr.
For the Lord will not cast off for ever;
32 Mert ha bút okozott, majd irgalmaz kegyei bősége szerint.
But though he have caused grief, yet will he have mercy according to the abundance of his kindnesses.
33 Mert nem szíve szerint sanyargatta és búsította az ember fiait,
For he doth not afflict of his own will, and aggrieve the children of men.
34 hogy valaki lesújtja lábai alá mind az ország foglyait,
To crush under his feet all the prisoners of the earth,
35 hogy elhajlítja a férfi jogát a legfelsőnek színe előtt;
To pervert the justice [due to man] before the face of the Most High.
36 hogy elgörbíti az embert pörében – nem látta volna az Úr?
To subvert a man in his contest—should the Lord not see this?
37 Ki az, ki mondta, és lett, amit az Úr nem parancsolt volna?
Who is he that saith aught, and it cometh to pass, when the Lord hath not ordained it?
38 A Legfelsőnek szájából nem származik-e a rossz és a jó?
Do not out of the mouth of the Most High come both the evil things and the good?
39 Hát mit panaszkodik az ember, míg él, a férfi az ő vétkei mellett?
Wherefore should a living man complain? let every man complain because of his sins.
40 Kutassuk át utainkat s vizsgáljuk meg, bogy megtérjünk az Örökkévalóhoz!
Let us search through and investigate our ways, and let us return to the Lord.
41 Emeljük fel szivünket kezeinkkel együtt Istenhez az égben!
Let us lift up our heart with our hands unto God in the heavens.
42 Mi el pártoltunk és engedetlenkedtünk, te nem bocsátottál meg.
We have indeed transgressed and rebelled: thou hast truly not pardoned.
43 Haragban elfödted magadat s üldöztél minket, öltél, nem sajnáltál.
Thou hast covered [us] with thy anger, and made pursuit after us: thou hast slain, thou hast not pitied.
44 Elfödted magadat felhővel; hogy át nem hatott imádság.
Thou hast covered thyself with a cloud, that no prayer should pass through.
45 Szemétté és megvetéssé tettél minket a népek közt.
As something loathsome and rejected hast thou rendered us in the midst of the people.
46 Szájukat nyitották reánk mind az ellenségeink.
Wide have all our enemies opened against us their mouth.
47 Rettegés és örvény jutott nekünk, a pusztulás és romlás.
Terror and a snare are come upon us, [with] desolation and breaches.
48 Vizpatakoktól folyik szét szemem népem leányának romlása miatt.
With streams of water runneth my eye down, because of the breach of the daughter of my people.
49 Szemem elomlott s nem csillapodott, szünet nélkül,
My eye trickleth down, and resteth not, without any intermission,
50 míg le nem tekint és nem látja az Örökkévaló az égből.
Till the Lord look down, and behold from heaven.
51 Szemem bút okozott lelkemnek városomnak mind a leányai miatt.
My eye affecteth my soul because of all the daughters of my city.
52 Vadászva vadásztak rám, mint madárra, ok nélkül való ellenségim.
Those who are my enemies, without a cause, have chased me about like a bird.
53 Gödörbe szorították éltemet s követ hajítottak reám.
They have shut up in the dungeon my life, and have cast stones upon me.
54 Vizek áradtak fejem fölé, azt mondtam: el vagyok veszve.
Waters streamed over my head: I said, I am cut off.
55 Szólítottam nevedet, Örökkévaló, mélységes gödörből.
I called on thy name, O Lord, out of the dungeon of the lowest depth.
56 Szavamat hallottad, ne rejtsd el füledet, szabadulásom kedvéért, fohászom elől!
Thou didst hear my voice: hide not thy ear to give me enlargement at my cry.
57 Közel voltál, amely napon hívtalak, azt mondtad: ne félj!
Thou wast ever near on the day that I called on thee: thou saidst, Fear not.
58 Vitted, Uram, lelkem ügyeit, megváltottad éltemet.
Thou didst plead, O Lord, the causes of my soul: thou didst [before this] redeem my life.
59 Láttad, Örökkévaló, bántalmamat, szerezz jogot nekem!
Thou hast [now] seen, O Lord, the wrong I suffer: judge thou my cause.
60 Láttad minden boszúállásukat, mind az ő gondolataikat ellenem.
Thou hast seen all their vengeance, all their plans against me.
61 Hallottad gyalázásukat, Örökkévaló, mind az ő gondolataikat ellenem.
Thou hast heard their reviling, O Lord, all their plans against me,
62 Támadóim ajkai és elmélkedésük ellenem vannak egész nap.
The speeches of these that rise up against me, and their device against me all the day.
63 Ültöket és keltöket tekintsd, én vagyok gúnydaluk.
Oh look upon their sitting down, and their rising up: I am their [jeering] song.
64 Viszonozd nekik tettüket, Örökkévaló, kezeik műve szerint!
Render unto them a recompense, O Lord, according to the work of their hands.
65 Adjad nekik szívnek elborulását: átkodat nekik!
Give them confusion of heart, thy curse he upon them.
66 Üldözd haragban és semmisítsd meg őket az Örökkévaló egei alól!
Pursue them in anger and destroy from under the heavens of the Lord.
