Jeremiás sir 3
1 Én vagyok a férfi, ki látta a nyomort indulatának vesszéjével.
Aleph. I am the man that see my poverty by the rod of his indignation.
2 Engem hajtott és elvitt sötétségben és nem világosságban.
Aleph. He hath led me, and brought me into darkness, and not into light.
3 Bizony ellenem újra meg újra fordítja kezét egész nap.
Aleph. Only against me he hath turned, and turned again his hand all the day.
4 Elenyésztette húsomat és bőrömet, összetörte csontjaimat.
Beth. My skin and my flesh he hath made old, he hath broken my bones.
5 Épített ellenem és közrefogott méreggel és fáradalommal.
Beth. He hath built round about me, and he hath compassed me with gall and labour.
6 Sötét helyeken lakoztatott, mint őskornak holtjait.
Beth. He hath set me in dark places as those that are dead for ever.
7 Körülfalazott engem, s nem mehetek ki, súlyosította bilincsemet.
Ghimel. He hath built against me round about, that I may not get out: he hath made my fetters heavy.
8 Ha kiáltok is és fohászkodom, elrekeszti imámat.
Ghimel. Yea, and when I cry, and entreat, he hath shut out my prayer.
9 Elfalazta útjaimat faragott kővel, elgörbítette ösvényeimet.
Ghimel. He hath shut up my ways with square stones, he hath turned my paths upside down.
10 Leselkedő medve ő nekem, oroszlán a rejtekben.
Daleth. He is become to me as a bear lying in wait: as a lion in secret places.
11 Útjaimat eltérítette, szétvagdalt engem, pusztává tett.
Daleth. He hath turned aside my paths, and hath broken me in pieces, he hath made me desolate.
12 Megfeszítette íjját s odaállított engem mint czélt a nyilnak.
Daleth. He hath bent his bow, and set me as a mark for his arrows.
13 Bevitte veséimbe tegzének fiait.
He. He hath shot into my reins the daughters of his quiver.
14 Nevetsége lettem egész népemnek, gúny daluk egész nap.
He. I am made a derision to all my people, their song all the day long.
15 Jóllakatott engem keserűségekkel, megittasított ürömmel.
He. He hath filled me with bitterness, he hath inebriated me with wormwood.
16 Megzúzta kaviccsal fogaimat, leszorított a hamuba.
Vau. And he hath broken my teeth one by one, he hath fed me with ashes.
17 Letett a békéről lelkem, elfelejtettem a jólétet.
Vau. And my soul is removed far off from peace, I have forgotten good things.
18 S mondtam: Elveszett az életerőm és várakozásom az Örökkévalótól.
Vau. And I said: My end and my hope is perished from the Lord.
19 Gondolj nyomoromra éa hontalanságomra; üröm és méreg!
Zain. Remember my poverty, and transgression, the wormwood, and the gall.
20 Gondolva gondol rá és meggörnyed bennem a lelkem.
Zain. I will be mindful and remember, and my soul shall languish within me.
21 Ezt veszem szivemre, azért várakozom.
Zain. These things I shall think over in my heart, therefore will I hope.
22 Az Örökkévaló kegyei bizony nem fogytak el, bizony nem lett vége irgalmának.
Heth. The mercies of the Lord that we are not consumed: because his commiserations have not failed.
23 Újak reggelenként, nagy a te hűséged!
Heth. They are new every morning, great is thy faithfulness.
24 Osztályrészem az Örökkévaló, mondta lelkem, azért várakozom reá.
Heth. The Lord is my portion, said my soul: therefore will I wait for him.
25 Jóságos az Örökkévaló az őt remélőkhez, a lélekhez, mely őt keresi.
Teth. The Lord is good to them that hope in him, to the soul that seeketh him.
26 Jó, midőn hallgatagon várakozik az Örökké való segedelmére.
Teth. It is good to wait with silence for the salvation of God.
27 Jó a férfinak, midőn jármot visel, ifju korában!
Teth. It is good for a man, when he hath borne the yoke from his youth.
28 Magánosan üljön és hallgasson, mert ő vetette rá.
Jod. He shall sit solitary, and hold his peace: because he hath taken it up upon himself.
29 Porba tegye száját – hátha van remény.
Jod. He shall put his mouth in the dust, if so be there may be hope.
30 Odaadja orczáját az őt ütőnek, lakjék jól gyalázattal.
Jod. He shall give his cheek to him that striketh him, he shall be filled with reproaches.
31 Mert nem vet el örökre az Úr.
Caph. For the Lord will not cast off for ever.
32 Mert ha bút okozott, majd irgalmaz kegyei bősége szerint.
Caph. For if he hath cast off, he will also have mercy, according to the multitude of his mercies.
33 Mert nem szíve szerint sanyargatta és búsította az ember fiait,
Caph. For he hath not willingly afflicted, nor cast off the children of men.
34 hogy valaki lesújtja lábai alá mind az ország foglyait,
Lamed. To crush under his feet all the prisoners of the land,
35 hogy elhajlítja a férfi jogát a legfelsőnek színe előtt;
Lamed. To turn aside the judgment of a man before the face of the most High,
36 hogy elgörbíti az embert pörében – nem látta volna az Úr?
Lamed. To destroy a man wrongfully in his judgment, the Lord hath not approved.
37 Ki az, ki mondta, és lett, amit az Úr nem parancsolt volna?
Mem. Who is he that hath commanded a thing to be done, when the Lord commandeth it not?
38 A Legfelsőnek szájából nem származik-e a rossz és a jó?
Mem. Shall not both evil and good proceed out of the mouth of the Highest?
39 Hát mit panaszkodik az ember, míg él, a férfi az ő vétkei mellett?
Mem. Why hath a living man murmured, man suffering for his sins?
40 Kutassuk át utainkat s vizsgáljuk meg, bogy megtérjünk az Örökkévalóhoz!
Nun. Let us search our ways, and seek, and return to the Lord.
41 Emeljük fel szivünket kezeinkkel együtt Istenhez az égben!
Nun. Let us lift up our hearts with our hands to the Lord in the heavens.
42 Mi el pártoltunk és engedetlenkedtünk, te nem bocsátottál meg.
Nun. We have done wickedly, and provoked thee to wrath: therefore thou art inexorable.
43 Haragban elfödted magadat s üldöztél minket, öltél, nem sajnáltál.
Samech. Thou hast covered in thy wrath, and hast struck us: thou hast killed and hast not spared.
44 Elfödted magadat felhővel; hogy át nem hatott imádság.
Samech. Thou hast set a cloud before thee, that our prayer may not pass through.
45 Szemétté és megvetéssé tettél minket a népek közt.
Samech. Thou hast made me as an outcast, and refuse in the midst of the people.
46 Szájukat nyitották reánk mind az ellenségeink.
Phe. All our enemies have opened their mouths against us.
47 Rettegés és örvény jutott nekünk, a pusztulás és romlás.
Phe. Prophecy is become to us a fear, and a snare, and destruction.
48 Vizpatakoktól folyik szét szemem népem leányának romlása miatt.
Phe. My eye hath run down with streams of water, for the destruction of the daughter of my people.
49 Szemem elomlott s nem csillapodott, szünet nélkül,
Ain. My eye is afflicted, and hath not been quiet, because there was no rest:
50 míg le nem tekint és nem látja az Örökkévaló az égből.
Ain. Till the Lord regarded and looked down from the heavens.
51 Szemem bút okozott lelkemnek városomnak mind a leányai miatt.
Ain. My eye hath wasted my soul because of all the daughters of my city.
52 Vadászva vadásztak rám, mint madárra, ok nélkül való ellenségim.
Sade. My enemies have chased me and caught me like a bird, without cause.
53 Gödörbe szorították éltemet s követ hajítottak reám.
Sade. My life is fallen into the pit, and they have laid a stone over me.
54 Vizek áradtak fejem fölé, azt mondtam: el vagyok veszve.
Sade. Waters have flowed over my head: I said: I am cut off.
55 Szólítottam nevedet, Örökkévaló, mélységes gödörből.
Coph. I have called upon thy name, O Lord, from the lowest pit.
56 Szavamat hallottad, ne rejtsd el füledet, szabadulásom kedvéért, fohászom elől!
Coph. Thou hast heard my voice: turn not away thy ear from my sighs, and cries.
57 Közel voltál, amely napon hívtalak, azt mondtad: ne félj!
Coph. Thou drewest near in the day, when I called upon thee, thou saidst: Fear not.
58 Vitted, Uram, lelkem ügyeit, megváltottad éltemet.
Res. Thou hast judged, O Lord, the cause of my soul, thou the Redeemer of my life.
59 Láttad, Örökkévaló, bántalmamat, szerezz jogot nekem!
Res. Thou hast seen, O Lord, their iniquity against me: judge thou my judgment.
60 Láttad minden boszúállásukat, mind az ő gondolataikat ellenem.
Res. Thou hast seen all their fury, and all their thoughts against me.
61 Hallottad gyalázásukat, Örökkévaló, mind az ő gondolataikat ellenem.
Sin. Thou hast heard their reproach, O Lord, all their imaginations against me.
62 Támadóim ajkai és elmélkedésük ellenem vannak egész nap.
Sin. The lips of them that rise up against me: and their devices against me all the day.
63 Ültöket és keltöket tekintsd, én vagyok gúnydaluk.
Sin. Behold their sitting down, and their rising up, I am their song.
64 Viszonozd nekik tettüket, Örökkévaló, kezeik műve szerint!
Thau. Thou shalt render them a recompense, O Lord, according to the works of their hands.
65 Adjad nekik szívnek elborulását: átkodat nekik!
Thau. Thou shalt give them a buckler of heart, thy labour.
66 Üldözd haragban és semmisítsd meg őket az Örökkévaló egei alól!
Thau. Thou shalt persecute them in anger, and shalt destroy them from under the heavens, O Lord.
