Jeremiás sir 3
1 Én vagyok a férfi, ki látta a nyomort indulatának vesszéjével.
I am the man who has seen affliction under the rod of God’s wrath.
2 Engem hajtott és elvitt sötétségben és nem világosságban.
He has driven me away and made me walk in darkness instead of light.
3 Bizony ellenem újra meg újra fordítja kezét egész nap.
Indeed, He keeps turning His hand against me all day long.
4 Elenyésztette húsomat és bőrömet, összetörte csontjaimat.
He has worn away my flesh and skin; He has shattered my bones.
5 Épített ellenem és közrefogott méreggel és fáradalommal.
He has besieged me and surrounded me with bitterness and hardship.
6 Sötét helyeken lakoztatott, mint őskornak holtjait.
He has made me dwell in darkness like those dead for ages.
7 Körülfalazott engem, s nem mehetek ki, súlyosította bilincsemet.
He has walled me in so I cannot escape; He has weighed me down with chains.
8 Ha kiáltok is és fohászkodom, elrekeszti imámat.
Even when I cry out and plead for help, He shuts out my prayer.
9 Elfalazta útjaimat faragott kővel, elgörbítette ösvényeimet.
He has barred my ways with cut stones; He has made my paths crooked.
10 Leselkedő medve ő nekem, oroszlán a rejtekben.
He is a bear lying in wait, a lion hiding in ambush.
11 Útjaimat eltérítette, szétvagdalt engem, pusztává tett.
He forced me off my path and tore me to pieces; He left me without help.
12 Megfeszítette íjját s odaállított engem mint czélt a nyilnak.
He bent His bow and set me as the target for His arrow.
13 Bevitte veséimbe tegzének fiait.
He pierced my kidneys with His arrows.
14 Nevetsége lettem egész népemnek, gúny daluk egész nap.
I am a laughingstock to all my people; they mock me in song all day long.
15 Jóllakatott engem keserűségekkel, megittasított ürömmel.
He has filled me with bitterness; He has intoxicated me with wormwood.
16 Megzúzta kaviccsal fogaimat, leszorított a hamuba.
He has ground my teeth with gravel and trampled me in the dust.
17 Letett a békéről lelkem, elfelejtettem a jólétet.
My soul has been deprived of peace; I have forgotten what prosperity is.
18 S mondtam: Elveszett az életerőm és várakozásom az Örökkévalótól.
So I say, “My strength has perished, along with my hope from the LORD.”
19 Gondolj nyomoromra éa hontalanságomra; üröm és méreg!
Remember my affliction and wandering, the wormwood and the gall.
20 Gondolva gondol rá és meggörnyed bennem a lelkem.
Surely my soul remembers and is humbled within me.
21 Ezt veszem szivemre, azért várakozom.
Yet I call this to mind, and therefore I have hope:
22 Az Örökkévaló kegyei bizony nem fogytak el, bizony nem lett vége irgalmának.
Because of the loving devotion of the LORD we are not consumed, for His mercies never fail.
23 Újak reggelenként, nagy a te hűséged!
They are new every morning; great is Your faithfulness!
24 Osztályrészem az Örökkévaló, mondta lelkem, azért várakozom reá.
“The LORD is my portion,” says my soul, “therefore I will hope in Him.”
25 Jóságos az Örökkévaló az őt remélőkhez, a lélekhez, mely őt keresi.
The LORD is good to those who wait for Him, to the soul who seeks Him.
26 Jó, midőn hallgatagon várakozik az Örökké való segedelmére.
It is good to wait quietly for the salvation of the LORD.
27 Jó a férfinak, midőn jármot visel, ifju korában!
It is good for a man to bear the yoke while he is still young.
28 Magánosan üljön és hallgasson, mert ő vetette rá.
Let him sit alone in silence, for God has disciplined him.
29 Porba tegye száját – hátha van remény.
Let him bury his face in the dust— perhaps there is still hope.
30 Odaadja orczáját az őt ütőnek, lakjék jól gyalázattal.
Let him offer his cheek to the one who would strike him; let him be filled with reproach.
31 Mert nem vet el örökre az Úr.
For the Lord will not cast us off forever.
32 Mert ha bút okozott, majd irgalmaz kegyei bősége szerint.
Even if He causes grief, He will show compassion according to His abundant loving devotion.
33 Mert nem szíve szerint sanyargatta és búsította az ember fiait,
For He does not willingly afflict or grieve the sons of men.
34 hogy valaki lesújtja lábai alá mind az ország foglyait,
To crush underfoot all the prisoners of the land,
35 hogy elhajlítja a férfi jogát a legfelsőnek színe előtt;
to deny a man justice before the Most High,
36 hogy elgörbíti az embert pörében – nem látta volna az Úr?
to subvert a man in his lawsuit— of these the Lord does not approve.
37 Ki az, ki mondta, és lett, amit az Úr nem parancsolt volna?
Who has spoken and it came to pass, unless the Lord has ordained it?
38 A Legfelsőnek szájából nem származik-e a rossz és a jó?
Do not both adversity and good come from the mouth of the Most High?
39 Hát mit panaszkodik az ember, míg él, a férfi az ő vétkei mellett?
Why should any mortal man complain, in view of his sins?
40 Kutassuk át utainkat s vizsgáljuk meg, bogy megtérjünk az Örökkévalóhoz!
Let us examine and test our ways, and turn back to the LORD.
41 Emeljük fel szivünket kezeinkkel együtt Istenhez az égben!
Let us lift up our hearts and hands to God in heaven:
42 Mi el pártoltunk és engedetlenkedtünk, te nem bocsátottál meg.
“We have sinned and rebelled; You have not forgiven.”
43 Haragban elfödted magadat s üldöztél minket, öltél, nem sajnáltál.
You have covered Yourself in anger and pursued us; You have killed without pity.
44 Elfödted magadat felhővel; hogy át nem hatott imádság.
You have covered Yourself with a cloud that no prayer can pass through.
45 Szemétté és megvetéssé tettél minket a népek közt.
You have made us scum and refuse among the nations.
46 Szájukat nyitották reánk mind az ellenségeink.
All our enemies open their mouths against us.
47 Rettegés és örvény jutott nekünk, a pusztulás és romlás.
Panic and pitfall have come upon us— devastation and destruction.
48 Vizpatakoktól folyik szét szemem népem leányának romlása miatt.
Streams of tears flow from my eyes over the destruction of the daughter of my people.
49 Szemem elomlott s nem csillapodott, szünet nélkül,
My eyes overflow unceasingly, without relief,
50 míg le nem tekint és nem látja az Örökkévaló az égből.
until the LORD looks down from heaven and sees.
51 Szemem bút okozott lelkemnek városomnak mind a leányai miatt.
My eyes bring grief to my soul because of all the daughters of my city.
52 Vadászva vadásztak rám, mint madárra, ok nélkül való ellenségim.
Without cause my enemies hunted me like a bird.
53 Gödörbe szorították éltemet s követ hajítottak reám.
They dropped me alive into a pit and cast stones upon me.
54 Vizek áradtak fejem fölé, azt mondtam: el vagyok veszve.
The waters flowed over my head, and I thought I was going to die.
55 Szólítottam nevedet, Örökkévaló, mélységes gödörből.
I called on Your name, O LORD, out of the depths of the Pit.
56 Szavamat hallottad, ne rejtsd el füledet, szabadulásom kedvéért, fohászom elől!
You heard my plea: “Do not ignore my cry for relief.”
57 Közel voltál, amely napon hívtalak, azt mondtad: ne félj!
You drew near when I called on You; You said, “Do not be afraid.”
58 Vitted, Uram, lelkem ügyeit, megváltottad éltemet.
You defend my cause, O Lord; You redeem my life.
59 Láttad, Örökkévaló, bántalmamat, szerezz jogot nekem!
You have seen, O LORD, the wrong done to me; vindicate my cause!
60 Láttad minden boszúállásukat, mind az ő gondolataikat ellenem.
You have seen all their malice, all their plots against me.
61 Hallottad gyalázásukat, Örökkévaló, mind az ő gondolataikat ellenem.
O LORD, You have heard their insults, all their plots against me—
62 Támadóim ajkai és elmélkedésük ellenem vannak egész nap.
the slander and murmuring of my assailants against me all day long.
63 Ültöket és keltöket tekintsd, én vagyok gúnydaluk.
When they sit and when they rise, see how they mock me in song.
64 Viszonozd nekik tettüket, Örökkévaló, kezeik műve szerint!
You will pay them back what they deserve, O LORD, according to the work of their hands.
65 Adjad nekik szívnek elborulását: átkodat nekik!
Put a veil of anguish over their hearts; may Your curse be upon them!
66 Üldözd haragban és semmisítsd meg őket az Örökkévaló egei alól!
You will pursue them in anger and exterminate them from under Your heavens, O LORD.
