< Jeremiás sir 3 >

1 Én vagyok a férfi, ki látta a nyomort indulatának vesszéjével.
Pakai lunghanna tanggolla kon hungpotdoh thohgimna chu keima tahin kamuchet ahi.
2 Engem hajtott és elvitt sötétségben és nem világosságban.
Aman vah jouse daltanin, Muthim laha eipuilut e.
3 Bizony ellenem újra meg újra fordítja kezét egész nap.
Nilhum keijin avel vellin keima dounan ka chunga a khut a lamin ahi.
4 Elenyésztette húsomat és bőrömet, összetörte csontjaimat.
Aman kaphe leh kavun agotsah jenge. Kagu kachang jong a sungoi jengin ahi.
5 Épített ellenem és közrefogott méreggel és fáradalommal.
Aman lunggimna leh gentheina eisun khumin chatmo hellin eilha tai.
6 Sötét helyeken lakoztatott, mint őskornak holtjait.
Aman mithisa ho bangin, Muthim laha eivuiye.
7 Körülfalazott engem, s nem mehetek ki, súlyosította bilincsemet.
Aman pal eikai khumin, Keima ka jamdoh thei tapoi. Thihkhao gihtahin jong eikan chah e.
8 Ha kiáltok is és fohászkodom, elrekeszti imámat.
Keima kapengjah jeng vang'in, Aman ka taona adalten del tai.
9 Elfalazta útjaimat faragott kővel, elgörbítette ösvényeimet.
Songpal sangtah in ka lampi akhah tannin; Ka lampi eisuh setpeh e.
10 Leselkedő medve ő nekem, oroszlán a rejtekben.
Keima man dingin, Kei le vompi bang in kiselin eichang lei.
11 Útjaimat eltérítette, szétvagdalt engem, pusztává tett.
Aman ka lampia kon in eimanin eimal tel tel in, Hesoh genthei le panpi beiyin eilhai.
12 Megfeszítette íjját s odaállított engem mint czélt a nyilnak.
Aman athal-pou aloisalin, Keima abidoiyin eineiye.
13 Bevitte veséimbe tegzének fiait.
Ka lungchang laitaha, Athalchang chu a kaplut jenge.
14 Nevetsége lettem egész népemnek, gúny daluk egész nap.
Kamiten nuisatbepseu kahi tai. Nilhum keijin musetna la eisah khum uve.
15 Jóllakatott engem keserűségekkel, megittasított ürömmel.
Aman lunggimna jengin eisu dimin, Lungkhamna khacheh khon chu eidon sah e.
16 Megzúzta kaviccsal fogaimat, leszorított a hamuba.
Aman songchang eilhai sahin, vutvai laha eilehluttan ahi.
17 Letett a békéről lelkem, elfelejtettem a jólétet.
Chamna chu eilah mang pehin, Phatthei channa ding chu keidin gelphah ahi tapoi.
18 S mondtam: Elveszett az életerőm és várakozásom az Örökkévalótól.
Ka loupina nikho akichai tan, Pakaiya ka kinepna jouse jong ahomkiu ahitai, tin kakap jah jeng tai.
19 Gondolj nyomoromra éa hontalanságomra; üröm és méreg!
Kathoh gimna leh ka lengvaina hinkho hin eisugim thei val jeng e.
20 Gondolva gondol rá és meggörnyed bennem a lelkem.
Ka thohgimna le in le kagentheina hi, seiya seijou hoi ahita poi.
21 Ezt veszem szivemre, azért várakozom.
Ahin hiche hi kahin geldoh teng, Kinepna kanei jou jin ahi:
22 Az Örökkévaló kegyei bizony nem fogytak el, bizony nem lett vége irgalmának.
Pakai neingailutna dihtah chun beitih anei pon, Amikhotona jong atangdeh poi.
23 Újak reggelenként, nagy a te hűséged!
A kitahna hi longlou ahin, Ami khotona jong jingkah sehin athah jingin ahi.
24 Osztályrészem az Örökkévaló, mondta lelkem, azért várakozom reá.
Kahinna ka lhagaovin aseijin Pakai hi keima gou ahi. Hijeh chun Ama a kakinepna hi umjing ahije.
25 Jóságos az Örökkévaló az őt remélőkhez, a lélekhez, mely őt keresi.
Pakai ging jingte leh hinna dinga hol jing tedinga phatah ahi.
26 Jó, midőn hallgatagon várakozik az Örökké való segedelmére.
Hijeh chun Pakaija konna huhhing na muna dinga thipbeh cha nga hat angaije.
27 Jó a férfinak, midőn jármot visel, ifju korában!
Chu leh khan don laiya Ama angsunga kipehlut leh Ami thununna koljon kikhum lut aphai.
28 Magánosan üljön és hallgasson, mert ő vetette rá.
Ama chu Pakaiyin atohsah nomna dung juiyin thipbeh in aching seh in ngah jing hen.
29 Porba tegye száját – hátha van remény.
Amaho chun amaijun tollam ngatnu henlang kijammu hen ajeh chu amahon ajona leh akinepna’u dung jui'a amu thei diu ahi.
30 Odaadja orczáját az őt ütőnek, lakjék jól gyalázattal.
Amaho chun a ngei phe bengho chu alangkhat jong dopeh uhenlang agalmi ten anoise nau jong kisan u-hen.
31 Mert nem vet el örökre az Úr.
Ajeh chu koi macha hi Pakaiyin apaidoh paipai aum poi.
32 Mert ha bút okozott, majd irgalmaz kegyei bősége szerint.
Aman lungkhamna asosahje vang'in ami khotona dimset jeh chun angailutna ahop jinge.
33 Mert nem szíve szerint sanyargatta és búsította az ember fiait,
Ajeh chu Pakai hi milungkham sahle alungthim sunhat peh ahi along lhaina ahipoi.
34 hogy valaki lesújtja lábai alá mind az ország foglyait,
Mihon gamsunga songkullut hochu akelngoi tol chotpha jongle’u,
35 hogy elhajlítja a férfi jogát a legfelsőnek színe előtt;
Hitobang miho chun Pathen douna in midang chan ding dolho lahpeh jongleu,
36 hogy elgörbíti az embert pörében – nem látta volna az Úr?
Chuleh aman a thutan nauva achanding dol’u thudih chu chansah hih jong leu, hitiho jouse Pakaiyin amu sohkei hilou ham?
37 Ki az, ki mondta, és lett, amit az Úr nem parancsolt volna?
Pakai phatsah louva koiham thilho hung soh doh na ding thupeh neithei ding chu?
38 A Legfelsőnek szájából nem származik-e a rossz és a jó?
Chungnungpen Pathen in thilpha le thilse ahin sosah ji hilou ham?
39 Hát mit panaszkodik az ember, míg él, a férfi az ő vétkei mellett?
Chuti ahileh mihon eiho e-chonset jeh uva engbolna e-chan jiuhi i-kiphin thei ding uham?
40 Kutassuk át utainkat s vizsgáljuk meg, bogy megtérjünk az Örökkévalóhoz!
Chuti louvin, eihon e-chonnau hi kikhuol’u hitin chuleh Pakai kom’a iki lehei kit lou diu ham?
41 Emeljük fel szivünket kezeinkkel együtt Istenhez az égben!
Eihon e-lung thim ule e-khut’u Van Pathen anga domsangu hitin seiju hite,
42 Mi el pártoltunk és engedetlenkedtünk, te nem bocsátottál meg.
Keiho nangma dounan ka chonse tauvin nangman nei ngaidam pouvin ahi,
43 Haragban elfödted magadat s üldöztél minket, öltél, nem sajnáltál.
Nangman nalung hanna neibuh lhah khum tauvin chuleh khotona beihelin neidel khumun nei that gam tauve.
44 Elfödted magadat felhővel; hogy át nem hatott imádság.
Mei lah’a na kiselin, katao na’u na kom ahung lhung jou tapoi,
45 Szemétté és megvetéssé tettél minket a népek közt.
Nangman chitin namtin laha thet le notthapin nei koitauvin ahi.
46 Szájukat nyitották reánk mind az ellenségeink.
“Ka melmateuvin Keiho dounan thu asei sei jingun.
47 Rettegés és örvény jutott nekünk, a pusztulás és romlás.
Keiho kichat le tijatnan Ka dimset tauve, Ajeh chu keiho kimana, kisugepa amang thah kahitauve.”
48 Vizpatakoktól folyik szét szemem népem leányának romlása miatt.
Ka miteu kisuhmang jeh'in, Ka mitlhi’u twilon in along e!
49 Szemem elomlott s nem csillapodott, szünet nélkül,
Kamitlhiu tanglou helin alonge; Tang lou ding ahi,
50 míg le nem tekint és nem látja az Örökkévaló az égből.
Pakaiyin Vanna konna ahin vetsuh, Ahin lainatpi tokah un,
51 Szemem bút okozott lelkemnek városomnak mind a leányai miatt.
Jerusalem Chanute khankho gelnan, Ka lungthim hi apohkeh ding akisa jing’e.
52 Vadászva vadásztak rám, mint madárra, ok nélkül való ellenségim.
Keiman kasuhset louhel galmin, Vaacha bangin eideljam e.
53 Gödörbe szorították éltemet s követ hajítottak reám.
Kokhuh’a ei nolutun, Ka chunga song eiset khume.
54 Vizek áradtak fejem fölé, azt mondtam: el vagyok veszve.
Ka luchang geiyin twiyin eichupin, “Athi ding kahitai” tin ka peng jah’e.
55 Szólítottam nevedet, Örökkévaló, mélységes gödörből.
Ahin kokhuh sunga konin, Pakai, Nangma kahin kouve.
56 Szavamat hallottad, ne rejtsd el füledet, szabadulásom kedvéért, fohászom elől!
Nangman ka kouna najan, “Kataona nei sanpehin, Panpi ngehna a kataona nei san peh e!”
57 Közel voltál, amely napon hívtalak, azt mondtad: ne félj!
Keiman kahin kou chun nangma na hung in “kicha hih in” neiti.
58 Vitted, Uram, lelkem ügyeit, megváltottad éltemet.
Pakai nangman ka thutanpa nahin, ka chung thu neiseipehin! Ajeh chu eihuhdoha Nang na hi.
59 Láttad, Örökkévaló, bántalmamat, szerezz jogot nekem!
Pakai amahon ka chunga i-chan geija thilse abol’u hitam namu sohkeiye, kathu nei kholtohpihin lang, kadihna neitahlang pehin,
60 Láttad minden boszúállásukat, mind az ő gondolataikat ellenem.
Ka galmiten kei douna tohgon aneiyu Nangman nahesoh keiye.
61 Hallottad gyalázásukat, Örökkévaló, mind az ő gondolataikat ellenem.
Pakai nangin eitaitomnao na jasoh keijin chuleh ka chunga thilse abolgot hou jong na hesoh keiye.
62 Támadóim ajkai és elmélkedésük ellenem vannak egész nap.
Ka galmite ka chunga akihou un Keima dounan akihou lhi jingun ahi.
63 Ültöket és keltöket tekintsd, én vagyok gúnydaluk.
Amaho khu ven! Atoupetu hihen adinpetu hijongle, keima nuisatna la jeng asaove.
64 Viszonozd nekik tettüket, Örökkévaló, kezeik műve szerint!
Pakai ka chunga thilse abol jouseu hi, Amaho chunga chuhsahin.
65 Adjad nekik szívnek elborulását: átkodat nekik!
Amaho hi lungtahna leh sei ngailouna lungthim penlang, Achunguva sapsetna chuh sah in.
66 Üldözd haragban és semmisítsd meg őket az Örökkévaló egei alól!
Achung uvah na lunghanna chuhsah inlang, Pakai vansem ho noi jahin amaho khu suhmang tan.

< Jeremiás sir 3 >