Birák 5
1 És énekelt Debóra meg Bárák, Abínoám fia, ama napon, mondván:
Pea naʻe toki hiva ai ʻa Tepola mo Pelaki ko e foha ʻo ʻApinoami ʻi he ʻaho ko ia, ʻo pehē,
2 Midőn vezéreltek vezérek Izraélben, midőn magát fölajánlotta a nép – áldjátok az Örökkévalót!
“Mou fakafetaʻi kia Sihova ʻi he langomakiʻi ʻo ʻIsileli, ʻi he ʻatu fiemālie pe ʻakinautolu ʻe he kakai.
3 Halljátok királyok, figyeljetek fejedelmek; én az Örökkévalónak hadd énekelek én, dallok az Örökkévalónak, Izraél Istenének.
Mou fanongo, ʻae ngaahi tuʻi; fakafanongo, ʻakimoutolu ʻae ngaahi houʻeiki; ko au, ʻio, ko au, te u hiva kia Sihova; te u hiva fakafetaʻi kia Sihova ko e ʻOtua ʻo ʻIsileli.
4 Örökkévaló, mikor elindultál Széirből, mikor lépdeltél Edóm mezeje felől, a föld megrendült, az egek is csepegtek, felhők is csepegtettek vizet;
“ʻE Sihova ʻi hoʻo hāʻele atu mei Seia, ʻi hoʻo hāʻele mei he ngoue ʻo ʻItomi, naʻe tetetete ʻa māmani, pea naʻe tō ʻae ngaahi langi. Naʻe tō foki ʻae vai mei he ngaahi ʻao.
5 hegyek szétfolytak az Örökkévaló előtt, ez a Színaj, az Örökkévaló, Izraél Istene előtt.
Naʻe vela ʻo vai ʻae ngaahi moʻunga mei he ʻao ʻo Sihova, naʻa mo Sainai [naʻe pehē ]mei he ʻao ʻo Sihova ko e ʻOtua ʻo ʻIsileli.
6 Samgár, Anát fia napjaiban, Jáél napjaiban, szüneteltek az utak; s az ösvényeken járók görbe utakon járnak.
“ʻI he ngaahi ʻaho ʻo Samikaʻa ko e foha ʻo ʻAnati, ʻi he ngaahi ʻaho ʻo Saeli, naʻe lala ʻae ngaahi hala motuʻa, pea naʻe ʻalu ʻae kakai fononga ʻi he ngaahi hala piko.
7 Szüneteltek a nyílt helyek Izraélben, szüneteltek, míg föl nem keltem én Debóra, föl nem keltem, anya Izraélben.
Naʻe ngaongao ʻae ngaahi potu kakai, naʻa nau ʻosiʻosi ʻi ʻIsileli, ʻo aʻu ki heʻeku tuʻu hake au ko Tepola, pea u tuʻu hake ko e faʻē ʻi ʻIsileli.
8 Választ új isteneket, akkor harcz a kapuknál, paizs nem látható, sem kopja negyvenezer közt Izraélben.
Naʻa nau fili ʻae ngaahi ʻotua foʻou, pea naʻe toki hoko ʻa ʻetau ʻi he ngaahi matapā: he naʻe hā mai ha fakaū pe ha foʻi tao ʻe taha ʻi he toko fā mano ʻi ʻIsileli?
9 Szívem Izraél törvénytevőié, kik fölajálták magukat a nép között: áldjátok az Örökkévalót.
ʻOku hanga atu hoku loto ki he kau pule ʻi ʻIsileli, ʻaia naʻe ʻatu fiemālie pe ʻakinautolu kia Sihova fakataha mo e kakai. Mou fakafetaʻi kia Sihova.
10 Fehérlő szamarakon nyargalók, ti, kik terítőkön ültök, és ti, kik jártok az úton, szólaljatok meg!
“ʻAkimoutolu ʻoku heka ʻi he ngaahi ʻasi hina, mou tokanga, ʻakimoutolu ʻoku nofo ʻi he fakamaau, pea ko kimoutolu foki ʻoku fononga ʻi he hala;
11 A zsákmányosztók hangjánál, a merítő vályúk közt – ott beszéljék el az Örökkévaló igaz tetteit; igaz tetteit a nyílt helyekkel Izraélben; akkor leszállt a kapukhoz az Örökkévaló népe.
ʻI he tuku ʻae longoaʻa ʻoe kau tangata fana ʻi he ngaahi potu ʻoe fusi hake ʻoe ʻutu vai, tenau fakahā ʻi ai ʻae ngaahi ngāue māʻoniʻoni ʻa Sihova, ʻio, ʻae ngaahi ngāue māʻoniʻoni ki hono ngaahi potu kakai ʻi ʻIsileli: pea ʻe toki ʻalu hifo ʻae kakai ʻa Sihova ki he ngaahi matapā.
12 Ébredj, ébredj, Debóra; ébredj, ébredj, mondj éneket! Kelj föl, Bárák, vidd el foglyaidat, Abínóám fia.
Ke ke ʻā hake, ʻā hake, ʻe Tepola: ʻā hake, ʻā hake, fai ʻae hiva: tuʻu hake, ʻe Pelaki, pea tataki fakapōpula ʻa hoʻo pōpula, ʻa koe ko e foha ʻo ʻApinoami.
13 Akkor maradék győzött népnek hatalmasain, az Örökkévaló győzött érettem a hősökön.
Naʻa ne ngaohi ai ʻaia naʻe toe ke pule ia ki he houʻeiki ʻi he kakai: naʻe fakanofo au ʻe Sihova ke u pule ki he kau mālohi.
14 Efraim közül – gyökerük Amálékben – utánad, Benjámin, csapatiddal; Mákhir közül leszálltak törvénytevők és Zebúlún közül a törvényíró vesszejével vonulók.
Naʻe ai ʻae aka ʻokinautolu mei ʻIfalemi naʻe tuʻu hake ki ʻAmaleki; ko Penisimani naʻe muimui ʻiate koe, mei hoʻo kakai: naʻe ʻalu hifo mei Mekili ʻae kau pule, pea mei Sepuloni ʻakinautolu ʻoku ala ki he peni ʻae tangata tohi.
15 Jisszákhárnak nagyjai Debórával, s a mint Jisszákhár, úgy Bárák, völgybe rohant nyomaiban. Reúbén vízerei mentén nagyok a szív fontolgatásai.
Pea naʻe ʻia Tepola ʻae houʻeiki ʻo ʻIsaka; ʻio, ʻa ʻIsaka mo Pelaki foki: naʻe fekau ia ʻi hono vaʻe ki he teleʻa. ʻI he ngaahi mavahevahe ʻa Lupeni naʻe ʻi ai ʻae ngaahi fifili lahi ʻoe loto.
16 Mért maradtál az aklok között, hallgatni a nyájak sípolását? Reúbén vízerei mentén nagyok a szív megfontolásai.
Ko e hā naʻa ke nofo ai ʻi he ngaahi ā sipi, ke fanongo ki he tangi ʻae fanga sipi? ʻI he ngaahi mavahevahe ʻa Lupeni [naʻe ʻi ai ]ʻae ngaahi fifili lahi ʻoe loto.
17 Gileád túl a Jordánon vesztegel, Dán pedig – miért lakik hajókon? Ásér maradt tengerek révén és öblei mellett vesztegel!
Naʻe nofo ʻa Kiliati ʻituʻa Sioatani, pea ko e hā naʻe nofo ai ʻa Tani ʻi he ngaahi vaka? Naʻe nofo pe ʻa ʻAseli ʻi he matātahi, pea nofo pe ia ʻi he ngaahi kolo.
18 Zebúlún nép, mely halálnak vetette oda életét, Naftáli is a mezőség magaslatain.
Ko e kakai ʻo Sepulone mo Nafitalai naʻe siʻaki ʻenau moʻui ki he mate, ʻi he ngaahi potu fonua māʻolunga.
19 Jöttek királyok, harczoltak, akkor harczoltak Kanaán királyai, Táanákhban, Megiddó vizeinél, prédát ezüstben nem nyertek.
“Naʻe haʻu ʻa e ngaahi tuʻi ʻo tau, pea tau ai ʻae ngaahi tuʻi ʻo Kenani ʻi Tenaki ʻo ofi ki he vai ko Mekito; naʻe ʻikai tenau toʻo ha paʻanga totongi.
20 Egekből harczoltak, a csillagok pályáikból harczoltak Szíszera ellen.
Naʻa nau tau mei langi; ko e ngaahi fetuʻu ʻi honau ngaahi ʻaluʻanga naʻa nau tauʻi ʻa Sisela.
21 Kísón patakja elsodorta őket, őskor patakja Kísón patakja. Lépj föl, lelkem, hatalommal!
Naʻe ʻauhia ʻakinautolu ke mole ʻi he vaitafe ko Kisone, ʻae vaitafe muʻa ko ia, ʻae vaitafe ko Kisone. ʻE hoku laumālie, kuo ke malakaki hifo ʻae mālohi.
22 Akkor dobogtak a ló patái ügetéstől, ügetésétől méneinek.
Naʻe toki maumau ʻae ngaahi ʻaofivaʻe ʻoe fanga hoosi ko e meʻa ʻi he lele vave, ko e lele vave ʻae ngaahi manu mālohi.
23 Átkozzátok Mérózt – szól az Örökkévaló angyala – átkozzátok átkozva lakóit, hogy nem jöttek az Örökkévaló segítségére, az Örökkévaló segítségére a hősök közt.
‘Mou fakamalaʻiaʻi ʻa Melosi,’ ʻoku pehē ʻe he ʻāngelo ʻa Sihova, ‘Mou fakamamahi ʻae kakai ʻo ia; koeʻuhi naʻe ʻikai te nau haʻu ke tokoni ʻa Sihova, ke tokoni ʻa Sihova ʻo tuʻu hake ki he mālohi.’
24 Áldassék az asszonyok fölött Jáél, a kénita Chéber neje; a sátorülő asszonyok fölött áldassék!
“ʻE monūʻia lahi taha ʻi he kau fefine ʻa Saeli, ko e uaifi ʻo Hepa ko e Kena, ʻe monūʻia lahi taha pe ia ʻi he kau fefine ʻi he fale fehikitaki.
25 Vizet kért, tejet adott, urak csészéjében nyújtotta a tejfölt.
Naʻe kole ʻe ia ʻae vai, pea ne ʻange ʻe ia ʻae huʻahuhu; naʻa ne ʻomi ʻae pota ʻi he ipu ngalingali ʻeiki.
26 Kezét kinyújtja a szög után, jobbját a munkások pörölye után, rácsap Szíszerára, beveri fejét, összezúzza, átfúrja halántékát.
Naʻe mafao ʻe ia hono nima ki he faʻo, mo hono nima toʻomataʻu ki he hamala ʻae tufunga; pea ne taaʻi ʻaki ʻa Sisela ʻae hamala, naʻa ne tā ʻaki ia hono ʻulu, ʻi heʻene tui ke ʻasi hono manifinifihanga.
27 Lábai között alágörnyedt, lehanyatlott, ott feküdt; lábai között alágörnyedt, lehanyatlott; a hol alágörnyedt, ott lehanyatlott legyőzötten.
Naʻe punou hifo ia ʻi hono vaʻe, naʻa ne tō hifo, pea tokoto hifo: naʻe punou hifo ia ʻi hono vaʻe, pea tō hifo: ʻi he potu naʻa ne punou hifo, naʻe tō ai ia ʻo mate.
28 Az ablakon kitekintett és jajgatott, Szíszera anyja a rácsozaton át: Miért késik jönni szekérhada, miért késnek fogatainak léptei?
“Naʻe fakasiosio ʻe he faʻē ʻa Sisela ʻi he matapā sioʻata, pea kalanga ia mei he tupa, “Ko e hā ʻoku tuai pehē ai hono saliote ʻi heʻene haʻu? Ko e hā ʻoku tatali ai ʻae ngaahi meʻa teka ʻo ʻene saliote?’
29 A legbölcsebbik a hölgyei között felel neki, ő is válaszol a szavaira:
Naʻe tali ia ʻe heʻene kau fefineʻeiki poto, ʻio, naʻe tali ʻe ia ia ʻa ʻene lea,
30 hisz csak lelnek, osztanak zsákmányt, egy leányzót, két leányzót minden férfinak, tarka ruhák zsákmányát Szíszerának, tarka ruhák zsákmányát, varrottast, tarka ruhát, két varrottast a rabnő nyakára.
‘ʻIkai kuo nau lavaʻi? ʻIkai kuo nau vahevahe ʻae vete? Ko e taʻahine ʻe tokotaha pe toko ua ki he tangata taki taha kotoa pē; ko e koloa maʻa Sisela ko e meʻa lanu kehekehe, ʻae meʻa lanu kehekehe ʻoe ngāue tuitui, ʻae meʻa lanu kehekehe ʻoe ngāue tuitui fakapotu ua, ʻo ngali mo e kia [ʻokinautolu ]ʻoku maʻu ʻae vete?’
31 Így vesszenek el ellenségeid mind, oh Örökkévaló; de a kik szeretik őt – mint mikor fölkel a nap az ő hatalmában! – És nyugta volt az országnak negyven évig.
“Ke ʻauha pehē pe ʻa ho ngaahi fili kotoa pē ʻe Sihova: ka ke tatau ʻakinautolu ʻoku ʻofa kiate ia mo e laʻā ʻi heʻene ʻalu hake ʻi hono mālohi.” Pea naʻe fiemālie ʻae fonua ʻi he taʻu ʻe fāngofulu.
