Birák 15
1 Történt pedig idő múlva a búzaaratás napjaiban, megemlékezett Sámson a feleségéről egy kecskegödölyével és mondta: Hadd menjek be feleségemhez a kamarába; de atyja nem engedte őt bemenni.
Pea fuoloa siʻi ange naʻe hoko ʻo pehē, ʻi he ngaahi ʻaho ʻoe ututaʻu ʻoe uite, naʻe ʻaʻahi ʻe Samisoni ki hono uaifi ʻaki ʻae ʻuhikiʻi kosi: pea naʻe pehē ʻe ia, “Ke u ʻalu atu ki loto fale ki hoku uaifi.” Ka naʻe taʻofi ia ʻe he tamai ʻoe fefine ʻo ʻikai tuku ke ʻalu kiate ia.
2 Mondta ugyanis az atyja: Azt gondoltam volt, hogy meggyűlölted, odaadtam tehát a társadnak, hiszen kisebbik nővére szebb nálánál, legyen csak a tied ő helyette.
Pea pehē ʻe heʻene tamai, “Naʻaku pehē moʻoni ʻeau kuo ke fehiʻa ʻaupito kiate ia ko ia naʻaku foaki ai ia ki ho kaumeʻa: ʻikai ʻoku hoihoifua hono tehina ʻiate ia?” ʻOku ou kole kiate koe, ke ke maʻu ia, ko hono fetongi.
3 Mondta nekik Sámson: Bűntelen vagyok ez ízben a filiszteusok előtt, mert rosszat akarok velük tenni.
Pea pehē ʻe Samisoni kiate kinautolu, “Ko eni, te u taʻehalaia ʻi he kakai Filisitia, ka te u fai ʻae meʻa fakamamahi kiate kinautolu.”
4 Elment Sámson, összefogdosott háromszáz rókát, vett fáklyákat és farkot farkhoz fordítván, tett egy-egy fáklyát két fark közé középütt.
Pea naʻe ʻalu ʻa Samisoni ʻo ne tauheleʻi ʻae fanga fokisi ʻe tolungeau, pea toʻo ʻe ia ʻae ngaahi tūhulu, ʻo ne noʻotaki ʻae iku ki he iku, pea ne ʻai ʻae tūhulu ʻi loto ʻi he ongo iku.
5 Ekkor meggyújtotta a fáklyákat és rábocsátotta a filiszteusok álló gabonájára, és felgyújtott mind asztagot, mind álló gabonát, mind olajfakertet.
Pea hili ʻene tutu ʻae tūhulu ʻaki ʻae afi, naʻe tuku ʻe ia ʻae fanga fokisi ke ʻalu ki he uite tuʻu ʻoe kau Filisitia, pea naʻe vela ʻo ʻosi ai ʻae ngaahi ū uite, pea mo e ngaahi uite naʻe tuʻu, mo e ngoue vaine mo e ʻolive.
6 És mondták a filiszteusok: Ki cselekedte ezt? Mondták: Sámson, a Timnabelinek veje, mert vette a feleségét és odaadta a társának. Ekkor fölmentek a filiszteusok és elégették őt és atyját tűzben.
Pea pehē ai ʻe he kau Filisitia, “Ko hai ia kuo ne fai ʻae meʻa ni?” Pea naʻa nau pehēange ko Samisoni, ko e foha ʻi he fono ki he tangata Timinate, ko e meʻa ʻi heʻene toʻo hono uaifi, ʻo ne foaki ia ki heʻene kaumeʻa. Pea naʻe ʻalu hake ʻae kau Filisitia, ʻonau tutu ʻae fefine mo ʻene tamai ʻaki ʻae afi.
7 S mondta nekik Sámson: Ha ilyesmit cselekesztek, bizony bosszút állok rajtatok, aztán abban hagyom.
Pea naʻe pehē ʻe Samisoni kiate kinautolu, “Kuo mou fai ʻae meʻa ni, ka te u totongi kiate kimoutolu, pea hili ia pea u tuku.”
8 És megverte őket czombostul-ágyékostul, nagy vereséggel, s lement és letelepült az Étám sziklahasadékában.
Pea naʻa ne taaʻi ʻakinautolu ʻi he ʻakahi mo e malamalaki ʻi he tāmateʻi lahi: pea naʻe ʻalu hifo ia ʻo nofo ʻi he tumutumu ʻoe makatuʻu ko ʻEtami.
9 Ekkor fölmentek a filiszteusok, táboroztak Jehúdában és elterültek Léchiben.
Pea naʻe toki ʻalu hake ai ʻae kakai Filisitia, ʻo ʻapitanga ʻi Siuta, ʻonau nofo mafola atu ʻi Lī.
10 És mondták Jehúda emberei: Miért jöttetek fel ellenünk? Mondták: Sámsont megkötözni jöttünk fel, hogy úgy cselekedjünk vele, a mint ő cselekedett velünk.
Pea pehē ʻe he kau tangata ʻo Siuta, “Ko e hā kuo mou haʻu pehē ai kiate kimautolu?” Pea naʻa nau talaange, “Kuo mau haʻu ke haʻi ʻa Samisoni, ke fai kiate ia ʻo hangē ko ʻene fai kiate kimautolu.”
11 Erre lement háromezer ember Jehúdából az Étám sziklahasadékához, és mondták Sámsonnak: Nem tudod-e, hogy uralkodnak rajtunk a filiszteusok, mit is tettél nekünk? Mondta nekik: A mint velem cselekedtek, úgy cselekedtem ő velük.
Pea naʻe ʻalu ai ʻae kau tangata ʻo Siuta ʻe toko tolu afe ki he tumutumu ʻoe makatuʻu ko ʻEtami, ʻonau pehē kia Samisoni, “ʻOku ʻikai te ke ʻilo ko e kau pule kiate kitautolu ʻae kakai Filisitia? Ko e hā ʻae meʻa ni kuo ke fai kiate kinautolu?” Pea pehē ʻe ia kiate kinautolu, “Hangē ko ʻenau fai kiate au, kuo pehē pe ʻeku fai ange kiate kinautolu.”
12 És mondták neki: Hogy téged megkötözzünk, jöttünk le, hogy átadjunk a filiszteusok kezébe. Mondta nekik Sámson: Esküdjetek meg nekem, hogy ti magatok nem támadtok reám.
Pea naʻa nau pehē kiate ia, “Kuo mau haʻu ke haʻi koe, koeʻuhi ke mau ʻatu koe ki he nima ʻoe kakai Filisitia.” Pea pehē ʻe Samisoni kiate kinautolu, “Fuakava mai kiate au, ʻe ʻikai te mou taaʻi au ʻekimoutolu.”
13 És szóltak hozzá, mondván: Nem, csak meg fogunk téged kötözni, hogy átadjunk kezükbe, de megölni nem ölünk meg. Erre megkötözték két új kötéllel és fölvitték a szikláról.
Pea naʻa nau lea kiate ia, ʻo pehē, “ʻIkai; ka te mau haʻi koe ke maʻu, ʻo ʻatu koe ki honau nima: ka ko e moʻoni ʻe ʻikai te mau tāmateʻi koe.” Pea naʻa nau haʻi ʻa Samisoni ʻaki ʻae maea foʻou ʻe ua ʻonau ʻomi ia ki he funga makatuʻu.
14 Ő eljutott Léchíig, akkor a. filiszteusok riadoztak elejébe; és reája szökött az Örökkévaló szelleme, s olyanok lettek a kötelek a karjain, mint a lenszálak, melyek elégtek tűzben, úgy hogy kötelékei leolvadtak kezeiről.
Pea ʻi heʻene hoko ki Lī, naʻe kaila sipi kiate ia ʻae kau Filisitia: pea naʻe hoko mālohi ʻaupito ʻae Laumālie ʻo Sihova kiate ia, pea hoko ʻae maea naʻe ʻi hono nima ʻo hangē ha vavae kuo vela ʻi he afi, pea naʻe homo leva ia mei hono nima.
15 És talált egy nyers szamárállkapcsot, kinyújtotta kezét, fölvette és levert vele ezer embert.
Pea naʻa ne maʻu ʻae hui kouʻahe foʻou ʻoe ʻasi, pea ne mafao atu ʻo toʻo ia ʻi hono nima, ʻo ne tāmateʻi ʻaki ia ʻae kau tangata ʻe toko afe.
16 Ekkor mondta Sámson: A szamár állkapcsával egy rakást, két rakást: a szamár állkapcsával levertem ezer embert.
Pea naʻe pehē ʻe Samisoni, “Ko e hui kouʻahe ʻoe ʻasi, ʻio, ko e hui kouʻahe ʻoe ʻasi kuo u tāmateʻi ʻaki ʻae kau tangata ʻe toko afe, pea ʻoku fokotuʻu tuʻunga ʻakinautolu.”
17 És volt, midőn elvégezte beszédjét, eldobta kezéből az állkapcsot. És így nevezték azt a helyet: Rámat-Léchí.
Pea hili ʻene lea, pea pehē, naʻa ne liʻaki ʻae hui kouʻahe mei hono nima, pea ui ʻae potu ko ia ko Lama i Lī.
18 De megszomjúhozott nagyon és kiáltott az Örökkévalóhoz és mondta: Te adtad szolgád keze által e nagy győzelmet és most meghaljak szomjúságban és essem a körülmetéletlenek kezébe?
Pea naʻa ne hoko ʻo fieinua lahi, pea naʻe hū ia kia Sihova, ʻo pehē, “Kuo ke tuku ʻae fakamoʻui lahi ni ki he nima ʻo hoʻo tamaioʻeiki: pea te u mate eni ʻi he fieinu, pea tō ai ki he nima ʻoe kau taʻekamu?”
19 Ekkor meghasította Isten a Léchíben levő katlant, kijött belőle víz és ivott, visszatért a lelke és föléledt. Azért így nevezték el: Én-Kóré, mely Léchíben van, mind e mai napig.
Ka naʻe fahiʻi ʻe he ʻOtua ʻae potu luoluo ʻi he kouʻahe, pea naʻe tafe mei ai ʻae vai: pea hili ʻene inu, naʻe toe haʻu hono laumālie, pea fakaakeake ia: Ko ia naʻa ne ui ai hono hingoa ko Eni-Hakoa, ʻaia ʻoku ʻi Lī ʻo aʻu ki he ʻaho ni.
20 Bírája volt Izraélnek a filiszteusok napjaiban húsz évig.
Pea naʻa ne fakamaauʻi ʻa ʻIsileli ʻi he ngaahi ʻaho ʻoe kau Filisitia ʻi he taʻu ʻe uofulu.
