Birák 11
1 A gileádi Jiftách pedig derék vitéz volt, egy parázna asszonynak volt a fia; Gileád nemzette Jiftáchot.
Tun Gilead gam'a cheng Jepthah chu gal hattah anahi. Amahi Gilead chapa ahin amavang anuchu numei noti anahi.
2 Gileád felesége szült neki fiakat; és midőn nagyok lettek az asszony fiai, elűzték Jiftáchot és mondták neki: Nem kapsz birtokot atyánk házában, mert más asszony fia vagy.
Gilead jinu chun chapa phabep ana neijin ahi, amahi ahung khanlet phat’un amahon Jepthah chu agam’uva kon in ana nodoh un ahi. Amahon Jepthah kommah, “Nangin ipau gouhi nachanthei louding ahi, ajeh chu nanghi numei chavai noti khat cha nahi bouve ahiuvin ahi.
3 Ekkor elszökött Jiftách testvérei elől és letelepedett Tób földjén; és összeszedelőztek Jiftáchhoz üres emberek s kivonultak vele.
Hijeh chun Jepthah chu asopi hoa kon in ana jamdoh in Tob gammah ana chengin ahi. Gangtah in aman anung juiding loi phabep ahin neipai tan ahi.
4 És volt idő múlva, harczoltak Ammón fiai Izraéllel.
Hiche phatlai hin, Ammon miten Israelte chungah gal ahin boltan ahi.
5 S történt, midőn harczoltak Ammón fiai Izraéllel, elmentek Gileád vénei, hogy elhozzák Jiftáchot Tób földjéről.
Ammon miten ahin nokhum phat uhin, Gilead lamkaiten Tob ma um Jepthah hi akoutauvin ahi. Hiche lamkai hohin aseijun ahi,
6 Mondták Jiftáchnak: Jer, hogy vezérünk légy, s harczoljunk Ammón fiai ellen.
“Hungin lang keiho lamkaijin hung pangtan! Ammon mite toh kisatna ding ahin neihung panpiuvin” atiuve.
7 Mondta Jiftách Gileád véneinek: Nemde ti gyűlöltök engem és elűztetek atyám házából! Miért jöttetek hát most hozzám, mikor meg vagytok szorulva?
Ahin Jepthah chun amaho kommah, “Nanghon nei vetdaova appa in na konna neina nodoh u hilouham? Tua hahsatna nanei phat uva hi ipi dinga kakomma nahungu ham?” atin ahi.
8 Erre szóltak Gileád vénei Jiftáchhoz: Mégis most visszatértünk hozzád, hogy jöjj velünk és harczolj Ammón fiai ellen; akkor fejül lész nekünk, mind a Gileád lakóinak.
Lamkaiho chun adonbutnun “Ajeh chu tuahi nangma kangai chatnu ahitai, nangman Ammon mitetoh kisatto na ahi neihung lamkaijuva ahileh keihon Gilead mite jouse chunga lamkaija kapansah dingu ahi” atiuve.
9 És szólt Jiftách Gileád véneihez: Ha visszavisztek engem, hogy harczoljak Ammón fiai ellen és elém adja őket az Örökkévaló, én fejül leszek nektek.
Jepthah in lamkaiho komma chun hitin aseije, “Keima kahunga Pakaiyin Ammon mite chunga chu gal eijosah a ahileh nalamkai uva neipansah mongdiu ahinam?” ati.
10 Szóltak Gileád vénei Jiftáchhoz: Az Örökkévaló legyen hallgatója közöttünk, ha nem cselekszünk egészen szavad szerint.
Lamkaihon adonbut’un, “Pakai chu ichunguva ahetoh in pangjing hen nangin nasei chanchu boldinga kakitep u ahi” atiuve.
11 Erre elment Jiftách Gileád véneivel és megtette őt a nép maga fölé fejül és vezérül; és elmondta Jiftách mind a szavait az Örökkévaló színe előtt Miczpában.
Hitichun Jepthah chu Gilead lamkaiho toh akilhon khom tauvin ahi, chuleh Gilead mipite chun alamkai diuvin apansah tauvin chule gal lamkai jong ahisah taove.
12 Követeket küldött Jiftách Ammón fiai királyához, mondván: Mi közöd velem, hogy ide jöttél hozzám, hogy harczolj országom ellen?
Hiche jouchun Jepthah in thupole ho Ammon lengpa komma asollin hitin aseije, “Ibola kagamsunga hi gal boldinga nahung ham?” ati.
13 Szólt Ammón fiainak királya Jiftách követeihez: Hogy Izraél elvette országomat, mikor fölvonult Egyiptomból az Arnóntól a Jabbókig s a Jordánig, most tehát add azokat vissza békében.
Ammon lengpan Jepthah thupole ho kommah hitin ahin seijuvin ahi, “Israelte Egypt ma konna ahungu chun, amahon kagammu, Arnon vadunga kon in Jabbok vading gei chuleh Jordan changeijin eilah peh un ahi. Tun chanma nadeileh hiche hochu neihin nungpeh tan,” ati.
14 Ismét küldött Jiftách követeket Ammón fiai királyához;
Jepthah in thupole ho chu Ammon lengpa komma alesol kitnin aseije,
15 s mondta neki: Így szólt Jiftách, nem vette el Izraél sem Móáb országát, sem Ammón fiainak országát.
Hichehi Jepthah in aseichu ahi, “Israelten Moab ahin Ammon mite ahin agammu kalahpeh pouve,
16 Mert mikor fölvonultak Egyiptomból és ment Izraél a pusztában a nádas tengerig és eljutott Kádésba,
Israel mipite Egypt a konna ahung kitoldoh uva twikhanglen san ahung galkai jou uchun Kadesh ahung lhungun,
17 akkor küldött Izraél követeket Edóm királyához, mondván: hadd vonuljak át, kérlek, országodon; de nem hallgatott rá Edóm királya. Móáb királyához is küldött, de nem egyezett bele, és letelepedett Izraél Kádésban.
Amahon Edom lengpa komma agamsung ahin phalpeh pouvin ahi. Hiche jouchun Moab lengpa komma hiche tobang machun agah thumkit un ahileh agamsunga hopa ding chu ahin janom dehpon ahi. Hijeh chun Israel mipite chu Kadesh a akingatauvin,
18 Erre vonult a pusztában, megkerülte Edóm országát és Móáb országát és eljutott napkeletre Móáb országától és táboroztak túl az Arnónon – de nem mentek be Móáb határába – mert az Arnón Móábnak határa.
Akhonna in Edomle Moab chu apellun gamthip noija akitol tauvin ahi. Amahon Moab solam gamgi langchu ajot un Arnon vadung pangte nia chun ngahmun asemtauvin ahi. Ahinla amahon Moab lutna dingin Arnon vadung ahin pal galkai khapon ahi, ajeh chu Ardon chu Moab gamgi ahi.
19 S küldött Izraél követeket Szíchónhoz, az emórí királyához, Chesbón királyához, és mondta neki Izraél: Hadd vonuljunk át, kérlek, országodon az én helyemre.
Hiche jouchun Israelten Heshbon na um Amor mi Sihon lengpa kommah ajotnao mun athum theina dingun agamsung hopana dinga phalna thummin thupole ho asollin ahi.
20 De nem hitt Szíchón Izraélnek, hogy határán átvonulni engedje, és összegyűjtötte Szíchón az egész népét és táboroztak Jáhaczban; és harczolt Izraéllel.
Ahinlah Sihon lengpan Israelten agamsungu ahopa diu anaphal pon ahi. Aman asepaite agongtoh in Jahaz munnah amaho chu ana kidoupin ahi.
21 És Izraél kezébe adta az Örökkévaló, Izraél Istene, Szíchónt és egész népét s megverték; és elfoglalta Izraél az emórinak, amaz ország lakójának egész földjét.
Ahinlah Pakai Israelte Pathen chun amite chu Sihon lengpa chu anajo sah tan ahi. Hijeh chun Israelten kholang gamkaija um Amor mite gamjouse,
22 Elfoglalták az emóri egész határát az Arnóntól a Jabbókig, meg a pusztától a Jordánig.
Arnon vadunga konna Jabbok vadung chuleh gamthip noi solanga konna Jordan changei chungah tha ananeijun ahi.
23 Most tehát, az Örökkévaló, Izraél Istene elűzte az emórit népe Izraél elől, és te birtokba vennéd?
Hitichun Pakai Israel Pathen’in Amor mite gamchu alahpeh a Israelte anapeh ahin hichu keihon itidan a nangho kanungpeh kitdiu ham?
24 Nemde, a mit birtokba ad neked Kemós istened, azt bírod, és a mit elűzött az Örökkévaló, a mi Istenünk mielőlünk, azt bírjuk mi.
Hijeh chun na pathen uvin napeh uvin napeh uchu kikoi unlang keihon jong Pakai ka Pathennun eipeh u gamchu kakoiju ahibouve.
25 Most hát jobb vagy te vajon Báláknál, Czippór fiánál, Móáb királyánál? Vajon küzdeni küzdött-e Izraéllel, vagy harczolni harczolt-e ellenük?
Nangho Moab lengpa Zippor chapa Balak sanga phajo nahiuvam? Aman Israelte chung gal anabol khah em?
26 Mialatt lakott Izraél Chesbónban és leányvárosaiban, Areórban és leányvárosaiban és mind az Arnón mellett levő városokban háromszáz éven át: miért nem ragadtátok ki azon idő alatt?
Israel hi hiche gammahi kum jathum hung chenga ahitan, Heshbon leh vella achenna hou Aroer leh achennao gam jouse chule Arnon vadung vella khopiho jousehi ana chenphao ahitai. Phat hitih chanpihi ipi dinga nahin nunglah louham?
27 Hiszen én nem vétettem neked és te rosszat cselekszel velem; harczolva ellenem! Ítéljen az Örökkévaló, a ki ítélni fog e napon Izraél fiai és Ammón fiai között!
Hijeh chun keiman nang chungah suhkhel kaneipoi, nangjoh in neihung nokhum jeh ahi keichunga suhkhel naneijoh ahi, hijeh chun tunihin ichunguva vaihomma Pakaiyin Israel ham ahilouleh Ammon mite joh themmoa ham ti hinphongdoh jenghen” ati.
28 De nem hallgatott Ammón fiainak királya Jiftách szavaira, melyeket küldött hozzá.
Ahinlah Ammon lengpan Jepthah thuthot chu anahsahpon ahi.
29 És reá szállt az Örökkévaló szelleme Jiftáchra: átvonult Gileádon és Menassén, vonult Miczpé-Gileádba és Miczpé-Gileádból vonult Ammón fiai ellen.
Hiche phat chun Pakai lhagaochu Jepthah chungah ahung pansatan ahi, hichun ama Gilead gamma kon in Manasseh changei chuleh Gilead sunga Mizpah changei agachonnin Ammon mite kisatpi dingin epia aga khomtan ahi.
30 Ekkor fogadást tett Jiftách az Örökkévalónak és mondta: Ha majd kezembe adod Ammón fiait,
Jepthah in Pakaijah kihahselna khat ana neijin hitin anaseijin ahi, “Pakai nangman Ammon mite chungahi galjona neipeh a ahileh,
31 akkor lészen, valami kijön házam ajtaiból elémbe, midőn visszatérek békében Ammón fiaitól – az Örökkévalóé legyen, és égőáldozatul hozom.
Keima galjouva kakile tengleh ka insunga konna hungpot doh a eihung kimutopi masapen penchu nang komma pumgo thilto a dinga kakatdoh jengding ahi” ati.
32 És vonult Jiftách Ammón fiaihoz, hogy harczoljon ellenük, és kezébe adta őket az Örökkévaló.
Hitichun Jepthah in asepaite alamkaijin Ammon mite chu akisatpin ahileh Pakaiyin galjona anapetan ahi.
33 Megverte őket Aróértól egészen Minnit felé – húsz várost – és Ábél-Kerámímig, igen nagy vereséggel, és megalázkodtak Ammón fiai Izraél fiai előtt.
Aman Ammon mite chu Aroer apat Minnith kimvella gamho geijin anajouvin khopi somni chu analaan, Abel-keramin geijin ana suchip jengin ahi. Hitihin Israelten Ammon mite chu anajouvin ahi.
34 Midőn házához jött Jiftách Miczpába, íme kijön elébe leánya dobokkal és körtánccal, ő pedig csak egyetlen volt, nem volt neki azonkívül fia vagy leánya.
Jepthah chu Mizpah ainmunna ahung kilephat chun achanu chu lamna a kimang agingthei chaokol chu kibu pummin kipah tah in apa lamto dingin ahung potdoh'in ahi. Aman chapa chanu dang aneipon amanu seh seh chu anei ahi.
35 És történt, a mint őt meglátta, megszaggatta ruháit és mondta: Jaj leányom, lesújtva lesújtottál engem s te lettél a megzavaróm! Hiszen én megnyitottam számat az Örökkévaló előtt és attól el nem térhetek.
Aman achanu chu amuphatnin lungnatah in avonho abottel jengin, “Vo kachanu” atin apengjah jengin, “Nangin kalungthim nasuna lheh jengtai, nanghi ipi dinga kalungthim suna a napan hitam? Ajeh chu keiman Pakai komma kihahselna khat kahin nei ahitan, hichea konna chu kaki nunghei theilou ding ahitai,” ati.
36 Szólt hozzá: Atyám, megnyitottad szádat az Örökkévaló előtt, tégy velem, a mint kijött szádból; miután bosszút szerzett neked az Örökkévaló ellenségeiden, Ammón fiain.
Hichun achanun aseitai, “Hepa nangin Pakai komma kihahselna nahin nei ahitah leh nahung kihahselna bangchun kachungah tongdoh jengin, ajeh chu Pakaiyin nagalmi Ammon mite chunga galjon loupitah chu napehtah chula em!
37 És szólt atyjához: Adassék meg nekem ez a dolog: hagyj engem két hónapig, hogy mehessek és leszálljak a hegyekbe és megsirassam hajadonságomat, én meg társnőim.
Ahinlah eap, thilkhat vang neibolsah ding kadeije,” Keima nungah thenga thiding kahitah jeh'in, lhani sungin kaloi kagol hotoh thinglhang gammah gavahle uvingting kakhangdonlai pulhi gadou khom uvinge” ati.
38 Mondta: Menj! És elküldte őt két hónapra; elment ő meg társnői, és megsiratta hajadonságát a hegyekben.
Jepthah in, “Boinu gachetan” atin lhani sunga dingin asoldohtai. Hitichun ama chu aloi agol chengtoh akhangdonlai pul doukhom dingin ache tauvin ahi.
39 És történt két hónap múlva, visszatért atyjához, és tett vele fogadása szerint, melyet fogadott; ő pedig nem ismert férfiút. Es törvénnyé lett Izraélben:
Achanu chu ainna ahung kilephatnin apan achung change ahung kihahselna bangchun aboltan ahi. Hitichun amachu nungah thengin athitan ahi. Hiche Israelte chonna khatnin ahung umdohtan ahi.
40 évről-évre mennek Izraél leányai, hogy megénekeljék a gileádi Jiftách leányát, négy napig az évben.
Israel khangdong nungah hon kumsehleh Jepthah chanu puldouna-in nili aga potdoh jiuvin ahi.
