Józsué 8
1 És szólt az Örökkévaló Józsuához: Ne félj s ne rettegj; vedd magaddal az egész hadnépet, kelj föl, vonulj Áj felé. Lásd, kezedbe adtam Áj királyát meg népét s városát és országát.
To pacoengah Angraeng mah Joshua khaeah, Zii hmah loe, palung doeh boeng hmah; angthawk ah, misatuh kaminawk boih to kawk loe, Ai vangpui tuk hanah caeh tahang ah; Ai vangpui ukkung siangpahrang, anih ih kaminawk, anih ih vangpui hoi a prae to na ban ah kang paek boeh.
2 Tégy Ájjal és királyával, amint tettél Jerichóval és királyával; csak zsákmányát és marháját vegyétek prédául magatoknak. Helyezz el lescsapatot a város ellen annak mögötte.
Jeriko vangpui hoi a siangpahrang nuiah na sak o ih baktih toengah, Ai vangpui hoi siangpahrang nuiah doeh sah ah; toe na lomh o ih hmuen hoi moinawk loe nangmacae hanah sin oh; vangpui hnukbang ah misatoep kami to suem oh, tiah a naa.
3 És fölkelt Józsua meg az összes hadnép, hogy vonuljon Áj ellen, és kiválasztott Józsua harmincezer embert, derék vitézeket, s elküldötte őket éjjel.
To pongah Joshua loe angthawk moe, Ai vangpui to tuk hanah angmah ih misatuh kaminawk boih hoi nawnto caeh o; misatuk kop kami sang quithumto a qoih pacoengah, nihcae to aqum ah patoeh.
4 S megparancsolta nekik, mondván: Lássátok, ti lesben álltok a város ellen, a város mögött, ne távozzatok nagyon a várostól; és legyetek mindnyájan készen.
Joshua mah nihcae khaeah, Khenah, To vangpui to tuk hanah vangpui hnukbang ah misatoep kami to suem oh; vangpui hoi kangthla ah caeh o hmah; acoehaih hoiah om oh;
5 Magam pedig s az egész nép, mely velem van, közeledni fogunk a városhoz; és lészen, midőn kijönnek elénk, mint első ízben, akkor megfutamodunk előttük;
kai hoi ka taengah om kaminawk boih loe, vangpui thungah ka caeh o han; canghniah vangpui kaminawk mah ang tuk o nathuem ih baktih toengah, nihcae mah kaicae tuk han angzoh o naah, kaicae loe nihcae hmaa ah ka cawnh pae o han,
6 majd kijönnek utánunk, míg el nem szakasztottuk őket a várostól – mert azt fogják mondani, megfutamodnak előttünk, mint első ízben – s mi megfutamodunk előttük.
nihcae vangpui tasa bang tacawt o thai hanah, vangpui hoi kangthla ahmuen ah ka zoek o han; to naah nihcae mah, Canghni ih baktih toengah aicae hmaa ah a cawnh o boeh, tiah thui o tih: nihcae hmaa ah to tiah ka cawnh pae o han.
7 Ti pedig majd fölkeltek a lesből és elfoglaljátok a várost, s kezetekbe adja az Örökkévaló, a ti Istentek.
To naah na ngang o haih ahmuen hoiah angthawk oh loe, vangpui to la oh; na Angraeng Sithaw mah nangcae ban ah paek tih.
8 És lészen, amint beveszitek a várost, gyújtsátok föl a várost tűzben, az Örökkévaló igéje szerint cselekedjetek; lássátok, megparancsoltam nektek.
Vangpui na lak o pacoengah, hmai hoiah qoeng oh; Angraeng mah paek ih lok baktih toengah sah oh; khenah, kang paek ih lok na panoek o boeh, tiah a naa.
9 Elküldte őket Józsua, és elmentek a leshelyre, és maradtak Bét-Él és Áj között, Ájtól nyugatra. S meghált Józsua azon éjjel a nép közepében.
To pacoeng ah Joshua mah nihcae to patoeh; nihcae loe misa angang hanah Bethel hoi Ai salak, Ai vangpui niduem bangah caeh o; toe Joshua loe to naduem ah kaminawk hoi nawnto oh.
10 Józsua fölkelt kora reggel és megszámlálta a népet; s fölment ő meg Izraél vénei a nép élén Áj felé.
Joshua loe khawnbang khawnthaw ah angthawk moe, kaminawk to kroek; anih loe Israel kacoehtanawk hoi nawnto kaminawk hmaa ah, Ai vangpui ah caeh o tahang.
11 S az egész hadnép, mely vele volt, fölment, és közeledve oda értek a várossal szemben; és táboroztak Ájtól északra – a völgy pedig közte és Áj közt.
Angmah khae kaom misatuh kaminawk boih hoi nawnto vangpui to anghnaih o thuih, vangpui hmabang ah phak o moe, Ai vangpui aluek bangah atai o; nihcae hoi Ai vangpui salakah azawn to oh.
12 Vett mintegy ötezer embert és elhelyezte őket lescsapatnak Bét-Él és Áj között, Ájtól nyugatra.
Ai vangpui niduem bang, vangpui hoi Bethel salakah misatoep kami suek hanah, kami sang pangato a kawk.
13 S elhelyezték a népet, az egész tábort, mely a várostól északra volt, meg végcsapatát a várostól nyugotra. És ment Józsua azon éjjel a völgy közepébe.
Misatuh kaminawk to vangpui aluek bangah a suek boih, vangpui niduem bangah doeh misa angang kaminawk to a suek; to na aqum ah Joshua loe azawn ah caeh.
14 S volt, midőn ezt látta Áj királya, siettek, korán fölkeltek és kivonultak a város emberei Izraél elébe a harcra – ő és egész népe – a kijelölt helyre a síkság előtt; de ő nem tudta, hogy lescsapat van ellene a város mögött.
Ai siangpahrang mah nihcae to hnuk naah, angmah hoi vangpui thungah kaom kaminawk boih loe khawnthaw ah angthawk o moe, Israel kaminawk to tuk hanah atue khaehhaih atue to phak naah, karangah azawn ah caeh o; toe vangpui hnukbang ah angang kaminawk oh o, tiah anih mah panoek ai.
15 S megverették magukat Józsua meg egész Izraél előttük és megfutamodtak a puszta felé.
Joshua hoi Israel kaminawk loe misatuk sung baktiah angsak o moe, nihcae mikhnuk ah praezaek loklam hoiah a cawnh o.
16 Erre összegyűlt az egész nép, mely Ájban volt, hogy üldözze őket; üldözték Józsuát és elszakadtak a várostól.
Nihcae patom hanah Ai vangpui thung ih kaminawk boih angkawk o; vangpui thung hoiah tacawt o moe, Joshua to patom o.
17 S nem maradt vissza senki Ájban és Bét-Élben, ki nem vonult volna ki Izraél után; nyitva hagyták a várost és üldözték Izraélt.
Ai vangpui hoi Bethel vangpui thungah kaom kaminawk thungah, Israel kaminawk patom ai kami maeto doeh om o ai; vangpui to tacawt o taak boih moe, Israel kaminawk to patom o.
18 Ekkor szólt az Örökkévaló Józsuához: Nyújtsd ki a kezedben levő lándzsát Áj felé, mert kezedbe adom. És kinyújtotta Józsua a kezében levő lándzsát a város felé.
To naah Angraeng mah Joshua khaeah, Na ban ih tayae to Ai vangpui bangah phok ah; vangpui to na ban ah kang paek han boeh, tiah a naa. To pongah Joshua mah a ban ih angmah ih tayae to phok moe, vangpui bangah a ban to payangh.
19 A lescsapat hamar fölkelt helyéből, s futottak, amint kinyújtotta a kezét s bementek a városba és elfoglalták; siettek és fölgyújtották a várost tűzben.
Joshua mah ban payangh naah, misa angang kaminawk loe angmacae ohhaih ahmuen hoiah karangah angthawk o, vangpui thungah akun o moe, vangpui to lak o pacoengah, hmai hoiah qoeng o.
20 Akkor megfordultak Áj emberei hátra felé s látták, íme fölszáll a város füstje ég felé, és nem volt bennük erő, hogy megfutamodjanak, se ide, se oda; a nép pedig, mely a pusztának futott volt, visszafordult az üldöző ellen.
Ai vangpui ih kaminawk hnukbang angqoi o naah, khenah, van ah angthawk tahang vangpui thung ih hmaikhue to a hnuk o; to naah nihcae loe kawbaktih loklam hoiah doeh loih thaihaih roe om ai boeh; praezaek ah kacawn Israel kaminawk mah nihcae patom vangpui kaminawk to patom o moe, hum o.
21 Józsua ugyanis és az egész Izraél látták, hogy elfoglalta a lescsapat a várost és hogy fölszállt a város füstje, visszatértek tehát és megverték Áj embereit.
Misa angang kaminawk mah vangpui to lak o boeh moe, van ah angthawk tahang hmaikhue to Joshua hoi Israel kaminawk boih mah hnuk o naah, amlaem o moe, Ai vangpui ih kaminawk to hum o.
22 Amazok kijöttek volt eléjükbe a városból s így közepébe kerültek Izraélnek – ezek innen, azok onnan; megverték őket, úgy, hogy nem hagytak közülök sem maradót, sem menekvőt.
Misa angang kaminawk doeh vangpui thungah akun o moe, vangpui kaminawk to tuk o; Israel kaminawk mah ahnuk ahmaa hoiah tuk o pongah, nihcae loe aum ah oh o sut; Israel kaminawk mah nihcae to hum o; maeto doeh pathlung o ai, maeto doeh loih o sak ai.
23 Áj királyát pedig élve fogták el és odavezették Józsuához.
Toe Ai siangpahrang loe kahing ah naeh o moe, Joshua khaeah caeh o haih.
24 És volt, midőn Izraél végzett azzal, hogy megölje Ájnak mind a lakóit, a mezőn, a pusztában, a melyben őket üldözték, és elestek valamennyien a kard élével, míg végük lett – akkor visszatért egész Izraél Ájba és megverték azt a kard élével.
Israel kaminawk mah Ai vangpui ih kaminawk to patom o moe, taw hoi praezaek ah hum o boih; nihcae to sumsen hoiah hum o boih pacoengah, Israel kaminawk loe Ai vangpui hoi amlaem o let moe, vangpui thung kaom kaminawk boih sumsen hoiah hum o.
25 Voltak pedig mind az aznap elesettek, férfitól nőig, tizenkétezren – Ájnak emberei mind.
To na niah nongpa hoi nongpata sang hatlai hnetto a hum o; Ai vangpui ah kaom kaminawk loe duek o boih.
26 Józsua pedig nem húzta vissza kezét, melyet kinyújtott a lándzsával, míg el nem pusztította Áj minden lakóit.
Ai vangpui thungah kaom kaminawk hum boih ai karoek to, Joshua mah a ban to phok, payangh ih tayae to azuk let ai.
27 Csupán a barmot és ama városnak zsákmányát vette prédául magának Izraél, az Örökkévaló igéje szerint, melyet parancsolt Józsuának.
Toe Angraeng mah Joshua khaeah thuih pae ih lok baktih toengah, Israel kaminawk mah vangpui thungah pacah ih moinawk hoi hmuenmaenawk boih to angmacae han lak o.
28 És elégette Józsua Ájt és tette örök rommá, pusztasággá, mind e mai napig.
Joshua mah Ai vangpui to hmai hoiah qoeng o, to ahmuen loe vaihni ni khoek to kamro hmuenmae tapophaih ahmuen ah oh.
29 Áj királyát pedig felakasztatta a fára estidejéig; s naplementekor parancsolta Józsua s levették hulláját a fáról, és dobták a város kapujának bejárata elé és fölhánytak rája nagy kőhalmazt, mind e mai napig.
Ai vangpui siangpahrang to duembang khoek to, thing pongah a bangh; duembang phak naah loe anih ih qok to lak moe, vangpui khongkha taengah vah sut hanah, Joshua mah lokpaek; anih ih qok nuiah kalen parai thlung to tapop o; to tiah tapop ih thlung to vaihni ni khoek to oh vop.
30 Akkor épített Józsua oltárt az Örökkévalónak, Izraél Istenének, Ébál hegyén.
To naah Joshua mah Ebal mae ah Israel Angraeng Sithaw hanah hmaicam maeto sak.
31 Miként megparancsolta Mózes, az Örökkévaló szolgája Izraél fiainak, amint írva van Mózes tanának könyvében: oltárt, ép kövekből, melyekre nem emeltek vasat – és hoztak rajta égőáldozatokat az Örökkévalónak és vágtak békeáldozatokat.
Israel kaminawk hanah Angraeng ih tamna Mosi mah paek ih lok baktih, Mosi kaalok cabu pongah tarik ih baktih toengah, anih mah hmaicam maeto sak; to hmaicam loe mi mah doeh sum hoi takhuek vai ai ih thlung, ahmaa om ai thlung hoiah a sak; to hmaicam nuiah Angraeng hanah hmai angbawnhaih hoi angdaeh angbawnhaih to a sak.
32 És ráírta ott a kövekre Mózes tanának másolatát, amelyet irt Izraél fiai elé.
Israel kaminawk mikhnukah, Joshua mah to thlung nuiah Mosi mah paek ih kaalok to tarik pakong let.
33 Egész Izraél pedig, vénei, felügyelői és bírái álltak innen is, onnan is a ládánál, szemben a levita papokkal az Örökkévaló ládájának vivőivel, mind jövevény, mind honos: egyik fele a Gerizzím hegy irányában, másik fele az Ébál hegy irányában – amint megparancsolta Mózes, az Örökkévaló szolgája, hogy először áldják meg a népet, Izraélt.
Israel kaminawk tahamhoihaih paek hanah, Angraeng ih tamna Mosi khaeah thuih pae ih lok baktih toengah, Israel kaminawk boih, angraengnawk, kacoehtanawk, lokcaekkungnawk, nihcae salakah tapen kaminawk doeh, Levi acaeng qaimanawk mah aput o ih Angraeng lokkamhaih thingkhong hae bang hoi ho bangah angdoet o; qaimanawk loe aum ah angdoet o; kami ahap Gerizim mae bangah angdoet o moe, kami ahap Ebal mae bangah angdoet o.
34 Aztán fölolvasta mind a tan igéit: az áldást és az átkot, egészen amint írva van a tan könyvében;
To pacoengah kaaloknawk boih, kaalok cabu thungah tarik ih loknawk baktih toengah, tahamhoihaih hoi tangoenghaih to Joshua mah kroek pae.
35 nem volt ige mindabból, amit parancsolt Mózes, melyet Józsua föl nem olvasott volna Izraél egész gyülekezete, meg az asszonyok és a gyermekek, meg a köztük járó jövevény előtt.
Joshua loe Mosi mah paek ih lok maeto doeh tahmat ai; Israel kaminawk, nongpatanawk, nawktanawk hoi nihcae khae kaom angvinnawk hmaa ah kroek pae boih.
