Józsué 5

1 És volt, amint hallották mind az emóri királyai, akik a Jordánon túl nyugatra voltak, és mind a kanaáni királyai, akik a tenger mellett voltak, hogy kiszárasztotta az Örökkévaló a Jordán vizeit Izraél fiai előtt, amíg átkeltek, akkor elolvadt a szívük és nem volt többé lélek bennük Izraél fiai előtt.

Pripetilo se je, ko so vsi kralji Amoréjcev, ki so bili na zahodni strani Jordana in vsi kralji Kánaancev, ki so bili poleg morja, slišali, da je Gospod izpred Izraelovih otrok posušil vode Jordana, dokler nismo prešli čez, da se je njihovo srce stopilo niti ni bilo več tam v njih duha zaradi Izraelovih otrok.

2 Abban az időben mondta az Örökkévaló Józsuának: készíts magadnak kőből való késeket és újra metéld körül Izraél fiait, másodszor.

Ob tistem času je Gospod rekel Józuetu: »Naredi si ostre nože in ponovno, drugič, obreži Izraelove otroke.«

3 S készített magának Józsua kőből való késeket és körülmetélte Izraél fiait az előbőrök dombja mellett.

Józue si je naredil ostre nože in Izraelove otroke obrezal na hribu prednjih kožic.

4 Ez az oka annak, hogy Józsua körülmetélt: az Egyiptomból kivonuló egész nép, a férfiak, mind a harcosok, meghaltak a pusztában, az úton, mikor kivonultak Egyiptomból;

In to je razlog, zakaj je Józue obrezal. Vse ljudstvo, ki je prišlo iz Egipta, kar jih je bilo moških, torej vsi bojevniki, so umrli po poti v divjini, potem ko so prišli iz Egipta.

5 mert körül volt metélve az egész kivonuló nép, de azt az egész népet, mely a pusztában született, az úton, mikor kivonultak Egyiptomból, nem metélték körül;

Torej vse ljudstvo, ki je izšlo, je bilo obrezano. Toda vsega ljudstva, ki je bilo rojeno po poti v divjini, ko so izšli iz Egipta, njih niso obrezali.

6 mert negyven évig mentek Izraél fiai a pusztában, míg vége lett az egész népnek, a harcosoknak, akik kivonultak Egyiptomból, mivel nem hallgattak az Örökkévaló szavára, úgy, hogy megesküdött róluk az Örökkévaló, hogy nem engedi látniok az országot, melyről megesküdött őseiknek, hogy odaadja nekünk egy tejjel-mézzel folyó országot.

Kajti Izraelovi otroci so štirideset let hodili po divjini, dokler ni bilo vse ljudstvo, ki so bili bojevniki, ki so prišli iz Egipta, použito, ker niso ubogali Gospodovega glasu, katerim je Gospod prisegel, da jim ne bo pokazal dežele, ki jo je Gospod prisegel njihovim očetom, da nam jo bo dal, deželo, kjer tečeta mleko in med.

7 Fiaikat pedig fenntartotta helyettük: azokat metélte körül Józsua; mert körülmetéletlenek voltak, mivel nem metélték őket körül az úton.

Njihove otroke, ki jih je dvignil namesto njih, te je Józue obrezal, kajti bili so neobrezani, ker jih po poti niso obrezali.

8 És volt, midőn végképen körülmetéltetett az egész nép, ottmaradtak helyükön, a táborban, míg felgyógyultak.

Pripetilo se je, ko so naredili obrezo vsega ljudstva, da so ostali na svojih prostorih v taboru, dokler niso okrevali.

9 S szólt az Örökkévaló Józsuához: Ma gördítettem le rólatok Egyiptom gyalázatát. És elnevezték ama helyet Gilgálnak mind e mai napig.

Gospod je rekel Józuetu: »Danes sem od tebe odvalil egiptovsko grajo.« Zaradi tega se ime kraja imenuje Gilgál do današnjega dne.

10 És táboroztak Izraél fiai Gilgálban és tartották a peszáchot a hónap tizennegyedik napján este Jeríchó síkságain.

Izraelovi otroci so se utaborili v Gilgálu in na štirinajsti dan meseca zvečer praznovali pasho na ravninah Jerihe.

11 És ettek az ország terméséből a peszách másnapján kovásztalan kenyeret és pörkölt gabonaszemet, ugyanazon a napon.

Naslednji dan po pashi so jedli od starega žita dežele, nekvašene kolače in praženo žito, na prav isti dan.

12 És megszűnt a manna másnap, mikor ettek az ország terméséből, és nem volt többé Izraél fiainak mannájuk; ettek tehát Kanaán országának terméséből abban az évben.

Mana je prenehala naslednji dan, potem ko so jedli od starega žita dežele niti Izraelovi otroci niso imeli več mane, temveč so tisto leto jedli od sadov kánaanske dežele.

13 S történt, midőn Józsua Jeríchóban volt, felemelte szemeit és látta, íme egy férfiú áll vele szemben és kardja kivonva kezében; odament hozzá Józsua és mondta neki: Miénk vagy-e, vagy elleneinké?

Pripetilo se je, ko je bil Józue pri Jerihi, da je povzdignil svoje oči in pogledal in glej, nasproti njega je stal mož z izvlečenim mečem v svoji roki. Józue je odšel k njemu ter mu rekel: » Ali si za nas ali za naše nasprotnike?«

14 Mondta: Nem – de az Örökkévaló seregének vezére vagyok, most jöttem. Erre földig levetette magát Józsua az arcával, leborult és mondta neki: Mit szól uram a szolgájához?

Odgovoril je: »Ne, temveč kot poveljnik Gospodove vojske; sedaj sem prišel.« Józue je padel na svoj obraz k zemlji in oboževal ter mu rekel: »Kaj pravi moj gospod svojemu služabniku?«

15 És szólt az Örökkévaló seregének vezére Józsuához: Vesd le saruidat lábadról, mert a hely, melyen állsz – szent az. És úgy tett Józsua.

Poveljnik Gospodove vojske je Józuetu rekel: »Sezuj svoj čevelj s svojega stopala, kajti kraj, na katerem stojiš, je svet.« In Józue je storil tako.