< Józsué 3 >
1 Fölkelt Józsua kora reggel, elindultak Sittímből és eljutottak a Jordánig, ő meg mind az Izraél fiai; s megháltak ott, mielőtt átkeltek.
Na ka maranga wawe a Hohua i te ata, a ka turia atu e ratou i Hitimi, ka tae ki Horano, a ia me nga tama katoa a Iharaira, a moe ana ki reira i te mea kiano i whiti noa.
2 Volt pedig három nap múlva, bejárták a felügyelők a tábort
Na, i te paunga o nga ra e toru, ka haere nga rangatira na waenganui o te puni;
3 s megparancsolták a népnek, mondván: Amint meglátjátok az Örökkévaló, a ti Istentek szövetségének ládáját és a levita papok viszik azt, ti is induljatok el helyetekből és menjetek utána –
A ka whakahau i te iwi, ka mea, E kite koutou i te aaka o te kawenata a Ihowa, a to koutou Atua, i nga tohunga hoki, i nga Riwaiti e amo ana, hei kona ka whakatika atu i o koutou nohoanga, ka haere i muri.
4 csakhogy távolság legyen köztetek és közte, mintegy kétezer könyök a mérték szerint; ne közeledjetek hozzá, azért hogy megtudjátok az utat, melyen járjatok, mert nem vonultatok ez úton sem tegnap, sem tegnapelőtt.
Otiia kia whai takiwa ki waenganui o koutou, o taua mea; kia rua mano whatianga, he mea whanganga marie; kaua e whakatata ki taua mea, kia mohio ai koutou ki te huarahi e haere ai koutou: kahore nei hoki koutou i haere i tena huarahi i mua ake ne i.
5 És szólt Józsua a néphez: Szenteljétek meg magatokat, mert holnap művelni fog köztetek az Örökkévaló csodálatos dolgokat.
A i mea ano a Hohua ki te iwi, Whakatapu i a koutou: ko apopo hoki a Ihowa mahi ai i nga mea whakamiharo ki waenganui i a koutou.
6 És szólt Józsua a papokhoz, mondván: Vegyétek föl a szövetség ládáját és vonuljatok a nép előtt. S fölvették a szövetség ládáját és mentek a nép előtt.
I mea ano a Hohua ki nga tohunga, Hapainga ake te aaka o te kawenata, haere i mua i te iwi. A hapainga ana e ratou te aaka o te kawenata, a haere ana i mua i te iwi.
7 És szólt az Örökkévaló Józsuához: Ezen a napon naggyá kezdlek tenni egész Izraél szemei előtt, hogy megtudják, hogy amint voltam Mózessel, úgy leszek te veled.
A ka mea a Ihowa ki a Hohua, Ko aianei ahau timata ai te whakanui i a koe ki te aroaro o Iharaira katoa, kia mohio ai ratou, i a mohi ahau, ka pera ano ahau ki a koe.
8 Te pedig parancsold meg a papoknak, a szövetség ládája vivőinek, mondván: amint juttok a Jordán vizeinek széléig, a Jordánban álljatok meg.
A mau e whakahau ki nga tohunga e amo ana i te aaka o te kawenata, e mea, E tae koutou ki te tapa o te wai o Horano, me ata tu i roto i Horano.
9 És szólt Józsua Izraél fiaihoz: Lépjetek ide és halljátok az Örökkévaló, a ti Istentek szavait.
Na ka mea a Hohua ki nga tama a Iharaira, Haere mai, whakarongo ki nga kupu a Ihowa, a to koutou Atua.
10 Mondta Józsua: Ebből fogjátok megtudni, hogy élő Isten van köztetek, és űzve elűzi előletek a kanaánit, a chittit, a chivvit, a perizzit, a girgásit, meg az emórit s a jebúszit:
Na ka mea a Hohua, Ma konei koutou ka mohio ai kei roto i a koutou te Atua ora, a ka peia rawatia e ia i to koutou aroaro nga Kanaani, nga Hiti, nga Hiwi, nga Perihi, nga Kirikahi, nga Amori, me nga Iepuhi.
11 íme, a szövetség ládája, az egész föld Uráé, átvonul előttetek a Jordánba –
Nana, ko te aaka o te kawenata a te Ariki o te ao katoa te haere nei i mua i a koutou ki roto o Horano.
12 s most vegyetek magatoknak tizenkét férfit, Izraél törzsei közül, egy-egy férfit törzsenként –
Na motuhia ki a koutou kia tekau ma rua tangata o nga iwi o Iharaira, kia takikotahi te tangata o te iwi.
13 s lészen, amint nyugosznak a papoknak lába talpai, akik viszik az Örökkévaló, az egész föld Urának ládáját, a Jordán vizeiben, a Jordán vizei megszakadnak, a felülről aláfolyó vizek, és megállanak egyetlen fal gyanánt.
A, ina tatu nga kapu o nga waewae o nga tohunga e amo ana i te aaka a Ihowa, a te Ariki o te ao katoa, ki nga wai o Horano, ka motuhia nga wai o Horano, ara nga wai e rere mai ana i runga; a ka tu ake, kotahi ano puranga.
14 És történt, mikor elindult sátraiból a nép, hogy átkeljen a Jordánon, a papok pedig, a szövetség ládájának vivői a nép előtt –
A, no te haerenga atu o te iwi i o ratou teneti ki te whakawhiti i Horano, me nga tohunga hoki e amo ana i te aaka o te kawenata i mua i te iwi;
15 amint aztán eljutottak a láda vivői a Jordánig és a papoknak, a láda vivőinek lábai a vizek szélébe bemerültek, a Jordán pedig telve volt mind a partjain túl az aratás egész idejében –
A, i te taenga o nga kaiamo i te aaka ki Horano, i te tukunga atu hoki o nga waewae o nga tohunga e amo ana i te aaka ki te taha o te wai; e ngawha ana hoki a Horano ki runga i ona pareparenga katoa i nga ra katoa o te kotinga;
16 akkor megálltak a felülről aláfolyó vizek, álltak egyetlen fal gyanánt, igen távol Ádám várostól, mely Cáretán oldalán van; a melyek pedig aláfolynak a síkság tengere, a sós tenger felé, teljesen megszakadtak. És a nép átkelt Jeríchóval szemben.
Ko te tino turanga o nga wai e heke iho ana i runga, ara ake ana kotahi ano puranga, i tawhiti noa atu i te pa i Arama, i te taha o Haretana: a, ko nga wai e rere iho ana ki te moana o te mania, ki te Moana Tote, mimiti ana, motu ke atu ana: a w hiti ana te iwi i te ritenga atu o Heriko.
17 S míg szilárdan ott álltak a papok, az Örökkévaló szövetsége ládájának vivői, szárazon a Jordán közepén, addig egész Izraél átkelt szárazon, míg teljesen át nem kelt az egész nép a Jordánon.
A tu marie ana nga tohunga i amo nei i te aaka o te kawenata a Ihowa i te wahi maroke i waenganui o Horano, me te haere ano a Iharaira katoa ki tawahi na te wahi maroke, a poto noa te iwi katoa te whiti i Horano.