Jónás 1
1 Lett az Örökkévaló igéje Jónához, Amittáj fiához, mondván:
那時，上主的話傳給阿米泰的兒子約納說：
2 Kelj föl, menj Ninivébe, a nagy városba és hirdess felőle; mert gonoszságuk fölszállt elém.
「你起身往尼尼微大城去，向他們宣佈：他們的邪惡已達到我前」。
3 Erre fölkelt Jóna, hogy megszökjék Tarsísba az Örökkévaló elől lement Jáfóba, talált egy Tarsísba menő hajót, megadta a díját és beléje szállt, hogy oda menjen velük Tarsísba az Örökkévaló elől.
約納卻起身，想躲開上主的面，逃到塔爾史士去：遂下到約培，找到一隻要開往塔爾史士的船，繳了船費，上了船，同他們往塔爾史士去，好躲開上主的面。
4 De az Örökkévaló nagy szelet vetett a tengerre, úgy hogy nagy vihar lett a tengeren, s már azt gondolták, hogy a hajótörést szenved.
但是上主卻使海上起了大風，海中風浪大作，那隻船眼看就要被擊破。
5 Megfélemlettek a hajósok, kiáltottak kiki a maga istenéhez, és bevetették a hajón levő tárgyakat a tengerbe, hogy könnyítsenek magukon; Jóna pedig lement a hajó hátuljába, lefeküdt és mélyen aludt.
水手們都驚慌起來，每人呼求自己的神，並將船上的貨物拋在海裏，為減輕載重。約納卻下到船艙，躺下沈睡了。
6 Ekkor közeledett hozzá a kormányos mester és mondá neki: mi van veled, hogy mélyen alszol? Kelj föl, szólítsd föl Istenedet, hátha ügyet vet ránk az Isten és nem veszünk el.
船長走到他跟前，向他說：「怎麼，你還在睡覺﹖起來! 呼求你的神吧! 你的神也許會眷念我們，使我們不致喪亡」。
7 Erre szóltak egyik a másikához: Jertek, vessünk sorsokat, hogy megtudjuk, kinek dolgáért ér minket a veszedelem. Sorsokat vetettek és reá esett a sors Jónára.
他們彼此說：「來，我們抽籤，以便知道，我們遇到這場災禍，是因誰的緣故」。他們便抽籤，約納竟抽中了。
8 És szóltak hozzá: Mondd meg, kérlek, nekünk, kinek dolgáén ért minket a veszedelem? Mi a mesterséged és honnan jössz, mi az országod és miféle nép közül való vagy?
他們向他說：「請告訴我們：我們遇到這場災禍，是因什麼緣故﹖你是幹什麼的﹖從那裏來﹖你是什麼地方的人﹖屬於那一個民族﹖」
9 Szólt hozzájuk: Heber vagyok s az Örökkévalót, az egek Istenét félem, a ki teremtette a tengert és a szárazföldet.
他回答他們說：「我是個希伯來人，我敬畏的，是那創造海洋和陸地的上天的上主天主。」
10 És féltek az emberek nagy félelemmel és szóltak hozzája: Ugyan mit is tettél? Mert tudták az emberek, hogy az Örökkévaló elől akar megszökni, mert megmondta nekik.
那些人都很害怕，就對他說：「怎麼你做了這事﹖」人們都知道，他是從天主面前逃跑的，因為他已告訴了他們。
11 És szóltak hozzá: Mit tegyünk veled, hogy elcsendesedjék a tenger körülöttünk? Mert a tenger egyre jobban viharzott.
他們又向他說：「我們該怎樣處置你，才能使海為我們而平靜﹖」因為海越來越洶湧了。
12 Szólt hozzájuk: Fogjatok engem és vessetek a tengerbe, s majd elcsendesedik a tenger körülöttetek; mert tudom, hogy az én dolgomért jött reátok: a nagy vihar.
他對他們說：「你們舉起我，將我拋在海裏，海就會為你們平靜下來，因為我知道，這場大風暴，臨到你們身上，只是因了我的緣故。」
13 És erőlködtek az emberek, hogy visszafordítsák a szárazföldre, de nem bírták; mert a tenger egyre jobban viharzott körülöttük.
眾人雖然盡力搖櫓，想回到海岸，卻是不能，因為海上風暴，越來越洶湧。
14 Ekkor szólították az Örökkévalót és mondták: Oh Örökkévaló, ne vesszünk el, kérlek, ez ember lelkéért, s ne háríts reánk ártatlan vért; mert te, Örökkévaló, ahogy akartad, úgy cselekedtél!
所以他們便呼求上主說：「上主! 求你不要因這一個人的性命，使我們全部喪亡；不要將無辜者的血，歸在我們身上，因為你是上主，就按你的意願作吧! 」
15 Erre fogták Jónát s bevetették a tengerbe; s elállt a tenger háborgásától.
他們於是舉起約納，將他拋在海裏，海遂平靜。
16 És félték az emberek nagy félelemmel az Örökkévalót s áldoztak áldozatot az Örökkévalónak, és fogadásokat tettek.
眾人都極其敬畏上主，遂向上主祭獻，許下誓願。
17 De az Örökkévaló nagy halat rendelt, hogy elnyelje Jónát; és volt Jóna a halnak beleiben három napig és három éjjelig.
上主安排了一條大魚，吞了約納；約納在魚腹裏，三天三夜。
