Jóel 3
1 Mert íme ama napokban és amaz időben, a mikor visszahozom majd Jehúdának és Jeruzsálemnek foglyait,
“E ndalogo kendo e sano, ka anadwok ni Juda gi Jerusalem mwandugi mane olalnegi.
2 összegyűjtöm mind a nemzeteket és leviszem őket a Jehósáfát völgyébe, és pörbe szállok ott velök, népem és birtokon Izraél miatt, a melyet szétszórtak a nemzetek közt, országomat pedig fölosztották.
Abiro choko pinje duto mi akelgi mwalo e Holo mar paw Jehoshafat. Kanyono ema anangʼad nigi e bura, kuom girkeni mara, ma gin joga ma jo-Israel, nikech negikeyo joga e kind pinje kendo gikawo pinya gipogo.
3 S népem fölött sorsot vetettek és odaadták a figyermeket egy parázna nőért s a leánygyermeket eladták borért, és ittak.
Negigoyo ombulu kuom joga kendo negiloko ohala mar hono yawuowi ka giwilo gi ochode; nyiri to negiuso ka giwilo gi divai, mondo gimadhi.
4 De mik is vagytok ti nékem Czór és Czídón és ti mind, Peléset kerületei? Vajon tettet akartok-e nekem fizetni, avagy tettet elkövetni akartok-e rajtam: könnyen, csakhamar visszahárítom tetteteket a ti fejetekre.
“Yaye, jo-Turo gi jo-Sidon, kod joma odak e gwenge mag Filistia, ulawa nangʼo? Koso uchulona kuor nikech gimoro masetimo? Ka uchulona kuor to abiro dwoko timbeu e wiwu uwegi kuom gima usetimo moruyore kendo mapiyo.
5 Akik ezüstömet és aranyomat elvettétek és legjobb drágaságaimat bevittétek templomaitokba.
Nimar usekawo fedha gi dhahabu mara, kendo usedar gi mwanduga mabeyo mogik e hekalu mau.
6 Jehúda fiait pedig és Jeruzsálem fiait eladtátok a Jávánbeliek fiainak, azért hogy eltávolítsátok az ő határuktól.
Ne uuso jo-Juda gi Jerusalem ne jo-Yunani, eka utergi mabor gi pinygi mane onywolgie.
7 Íme én fölserkentem őket ama helyről, ahova eladtátok őket és visszahárítom tetteteket a ti fejetekre;
“Neuru, abiro wakogi ka agologi kuonde mane uusogie, kendo naket e wiwu uwegi gima usetimo.
8 és eladom fiaitokat és leányaitokat Jehúda fiainak kezébe, hogy eladják őket a Sábabelieknek, egy távoli nemzethez; mert az Örökkévaló szólott.
Abiro miyo jo-Juda ngʼiewo yawuotu, gin to giniusgi ne jo-Sabea, ma en piny mabor miwuoro,” Jehova Nyasaye osewacho.
9 Hirdessétek ezt a nemzetek közt; szenteljetek háborút; serkentsétek föl a vitézeket, lépjenek elő, vonuljanak föl mind a harczosok.
Landuru wachni e dier pinje, Ikreuru ne lweny! Jolweny magu duto oikre ne kedo! Jokedo duto mondo osudre machiegni mondo gitug lweny.
10 Törjétek össze kapáitokat kardokká és kaczoraitokat lándzsákká; a gyönge hadd mondja: vitéz vagyok.
Thedhuru kwe mau olokre ligengni, to rabeti mau obed tonge. Ngʼat ma ngoro mondo owach niya, “An gi teko!”
11 Siessetek és jöjjetek el, ti nemzetek mind köröskörül és gyülekezzetek; oda vezesd le, oh Örökkévaló, a te vitézeidet!
Biuru piyo, un ogendini duto moa kuonde duto, mondo uchokru kanyo. Yaye Jehova Nyasaye kel jokedo magi olor kanyo!
12 Serkenjenek és vonuljanak föl a nemzetek Jehósáfát völgyébe; mert ott fogok ülni, hogy ítéljem mind a nemzeteket köröskörül.
“Pinje mondo owakre, gichom Holo mar Jehoshafat, nikech anabed kanyo mondo angʼad bura ne pinje duto moa koni gi koni.
13 Eresszétek neki a sarlót, mert megérett az aratás: jöjjetek, vonuljatok le, mert megtelt a sajtó, áradoznak a présházak, mert nagy az ő gonoszságuk.
Runduru musmeno, nikech cham ochiek. Biuru, unyon yiend Zeituni nikech kar biyo mzabibu opongʼ, kendo degni opongʼ mopukore. Mano kaka timbegi maricho dongo!”
14 Tömegek meg tömegek a döntés völgyében: mert közel van az Örökkévaló napja a döntés völgyében.
Mano oganda maduongʼ manade, mano kaka gingʼeny ka ginie holo ma en kar ngʼado bura! Nikech odiechieng Jehova Nyasaye chiegni chopo e holo mar ngʼado paro.
15 Nap és hold elsötétültek s a csillagok behúzták ragyogásukat.
Chiengʼ gi dwe nolokre mudho, kendo sulwe ok nochak orieny.
16 Az Örökkévaló pedig Czión felől ordít és Jeruzsálem felől hallatja hangját, és megrendülnek ég és föld; de az Örökkévaló menedéke az őnépének és ótalma Izraél fiainak.
Jehova Nyasaye noruti koa Sayun kendo nomor koa Jerusalem. Piny gi Polo noyiengni; to Jehova Nyasaye nobed kar pondo mar joge; nobed ragengʼ ne jo-Israel.
17 Akkor megtudjátok, hogy én vagyok az Örökkévaló, a ti Istentek, a ki Cziónban, az én szent hegyemen lakik; és szent lesz Jeruzsálem s idegenek többé nem vonulnak át rajta.
“Eka unungʼe ni An, Jehova Nyasaye, ma Nyasachu, adak e Sayun, goda maler. Jerusalem nobed kama ler, ogendini mamoko ok nochak omonje kendo.
18 És lészen ama napon: musttól csepegnek a hegyek, és a halmok tejtől folynak és mind Jehúdának medrei vízzel folynak; s egy forrás jön ki az Örökkévaló házából és megáztatja a Sittím völgyét.
“Odiechiengʼno divai manyien nochwer kawuok ewi gode; kendo chak nomol kawuok ewi thuche, holo mag pi nopongʼ chuth. Soko nomol koa e od Jehova Nyasaye kendo pi moaye sokono biro mol e holo mar Shitim.
19 Egyiptom pusztulássá lesz és Edóm sivatag pusztává lesz, a Jehúda fiain tett erőszak miatt, hogy ártatlan vért ontottak országukban.
Misri nobed piny ma ji odar oweyo, kendo Edom nobed piny ongoro maonge tich, nikech timbe mahundu mane otimone jo-Juda, mane gichweroe remo maonge ketho e pinygi.
20 Jehúda pedig örökre lakva lesz, és Jeruzsálem nemzedékre meg nemzedékre.
Juda nobed kama ji odakie nyaka chiengʼ kendo Jerusalem bende tienge gi tienge.
21 És megtorlom véröket, melyet meg nem toroltam; s az Örökkévaló lakik Cziónban!
Kethogi mar chwero remo mapok aweyonegi, abiro weyonegi.”
