< Jóel 2 >

1 Fújjátok meg a harsonát Cziónban és riadjatok szent hegyemen, reszkessenek mind az ország lakói, mert jön az Örökkévaló napja, mert közel van;
Vuthelani uphondo eZiyoni, lihlabe umkhosi entabeni yami engcwele; kabathuthumele bonke abahlali belizwe, ngoba usuku lweNkosi luyeza, ngoba luseduze.
2 sötétség és homály napja, felhő, sűrű ködnek napja; mint hajnal terül el hegyeken: számos és hatalmas nép, ahhoz hasonló nem volt öröktől fogva, utána sem lesz többé, nemzedék meg nemzedék évein át.
Usuku lomnyama lobumnyama, usuku lwamayezi lomnyama onzima, njengemadabukakusa lembese phezu kwezintaba; isizwe esikhulu lesilamandla, kakuzanga kube khona esinjengaso kusukela endulo, futhi kakusayikuba khona emva kwaso kuze kube yiminyaka yezizukulwana lezizukulwana.
3 Előtte tűz emészt és utána láng lobbant, mint Éden kertje előtte az ország, és utána sivatag puszta, menekvés sem volt tőle.
Umlilo uyaqeda phambi kwaso, langemva kwaso kuvutha ilangabi. Phambi kwaso ilizwe lifanana lesivande seEdeni, kodwa ngemva kwaso liyinkangala yencithakalo; yebo kakulakuphunyuka kuso.
4 Mint lovak látszata az ő látszata, s mint mének úgy szaladnak.
Isimo saso sinjengesimo samabhiza, lanjengabagadi bamabhiza ngokunjalo bazagijima.
5 Mint szekerek zöreje, a hegyek csúcsain ugrálnak, mint zizegése a tűz lángjának, mely tarlót emészt, mint hatalmas nép harczra sorakozva.
Bazakweqa njengomsindo wezinqola ezingqongeni zezintaba, njengomsindo welangabi lomlilo oqeda izidindi, njengabantu abalamandla abahlelelwe impi.
6 Miatta remegnek népek, minden arcz bevonja fényét.
Phambi kobuso babo abantu bazakuba lobuhlungu; bonke ubuso buzanyukumala.
7 Mint vitézek szaladnak, mint harczosok fölhágnak a falra – kiki a maga útján haladnak, nem kuszálják össze pályáikat.
Bazagijima njengamaqhawe, bakhwele imiduli njengamadoda empi, bahambe ngulowo lalowo ngezindlela zakhe, kabayikuphambuka emikhondweni yabo.
8 Egyik a másikát nem szorítják, mindegyik a maga ösvényén haladnak, a fegyveren rohannak által, nem szakadnak meg.
Kabasunduzani omunye lomunye; bazahamba ngulowo lalowo ngomgwaqo wakhe omkhulu; lapho bewela phezu kwesikhali, kabayikulimala.
9 A városban futkosnak, a falon szaladnak, a házakba másznak föl, az ablakokon által jönnek be mint a tolvaj.
Bazahaluzela bedabula umuzi, bagijime phezu komduli, bakhwele bangene ezindlini, bangene ngamawindi njengesela.
10 Előtte a föld megreszketett, megrendült az ég, nap és hold elsötétültek, s a csillagok behúzták ragyogásukat.
Umhlaba uzanyikinyeka phambi kwabo, amazulu athuthumele; ilanga lenyanga kube mnyama, lezinkanyezi zigodle ukukhanya kwazo.
11 S az Örökkévaló hallatta hangját az ő serege előtt, mert igen számos az ő tábora, mert hatalmas az igéjének végrehajtója; mert nagy az Örökkévaló napja, és félelmetes nagyon, és ki bírja el!
Njalo iNkosi izakhupha ilizwi layo phambi kwebutho layo, ngoba inkamba yayo inkulu kakhulu; ngoba ilamandla eyenza ilizwi layo; ngoba usuku lweNkosi lukhulu, luyesabeka kakhulu; ngubani-ke ongalumela?
12 De most is, úgymond az Örökkévaló, térjetek meg hozzám, egész szívetekkel, meg böjttel és sírással s gyászolással.
Ngakho lakhathesi, itsho iNkosi, phendukelani kimi ngenhliziyo yenu yonke, langokuzila ukudla, langokukhala inyembezi, langokulila.
13 Szaggassátok meg szíveteket és ne ruháitokat, és térjetek meg az Örökkévalóhoz, a ti Istentekhez – mert kegyelmes és irgalmas ő, hosszantűrő és bőséges a szeretetben és a ki meggondolja a veszedelmet.
Lidabule inhliziyo yenu, hatshi izembatho zenu, liphendukele eNkosini, uNkulunkulu wenu, ngoba ilesisa lesihawu, iphuza ukuthukuthela, njalo inkulu ngomusa, iyazisola ngobubi.
14 Ki tudja, hátha fordul és meggondolja; akkor hátrahagy maga után áldást, lisztáldozatot és öntőáldozatot az Örökkévaló, a ti Istenetek számára.
Ngubani owaziyo, ingaphenduka izisole, itshiye isibusiso ngemva kwayo, umnikelo wokudla lomnikelo wokunathwayo eNkosini, uNkulunkulu wenu.
15 Fújjátok meg a harsonát Cziónban, szenteljetek böjtöt, hirdessetek gyülekezést;
Vuthelani uphondo eZiyoni, yehlukanisani ukuzila ukudla, libize umhlangano onzulu,
16 gyűjtsétek egybe a népet, szenteljetek gyülekezetet, gyűjtsétek össze a véneket, gyűjtsétek egybe a kisdedeket és csecsszopókat, menjen ki a vőlegény kamarájából s a menyasszony mennyezetéből.
libuthanise abantu, lingcwelise ibandla, lihlanganise abadala, libuthanise abantwana, labamunya amabele; umyeni kaphume ekamelweni lakhe, lomakoti ekamelweni lakhe.
17 A csarnok és az oltár között sírjanak a papok, az Örökkévalónak szolgálattevői; és mondják: sajnáld meg, oh Örökkévaló, népedet, s ne tedd birtokodat gyalázattá, hogy nemzetek uralkodjanak rajtuk; miért mondhassák a népek között: hol az Istenük?
Kakuthi abapristi, izikhonzi zeNkosi, bakhale inyembezi phakathi kwekhulusi lelathi, bathi: Yekela abantu bakho, Nkosi; unganikeli ilifa lakho ehlazweni, ukuthi abahedeni bababuse. Bazatsholoni phakathi kwezizwe ukuthi: Ungaphi uNkulunkulu wabo?
18 És buzgólkodott az Örökkévaló az ő országáért, és megszánta népét.
Khona iNkosi izatshisekela ilizwe layo, ihawukele abantu bayo.
19 És felelt az Örökkévaló és mondta népének: Íme én küldöm nektek a gabonát, a mustot és az olajat, hogy jól lakjatok vele; és nem teszlek benneteket többé gyalázattá a nemzetek között.
Yebo iNkosi izaphendula ithi ebantwini bayo: Khangelani, ngizalithumela amabele lewayini elitsha lamafutha, ukuthi lisuthe ngakho; kangisayikulenza inhlamba phakathi kwezizwe.
20 Amaz északit pedig eltávolítom tőletek, és eltaszítom szárazság és pusztaság földjére: elejét a keleti tengerbe és végét a nyugati tengerbe; s majd száll a bűze, felszáll a dögszaga – mert nagyokat mívelt.
Kodwa ngizasusela khatshana lani okuvela enyakatho, ngikuxotshele elizweni elomileyo leliyinkangala, ubuso bakho buqonde ngaselwandle lwempumalanga, lokucina kwakho ngaselwandle olungemuva; njalo kwenyuke ivumba lakho, kwenyuke iphunga lakho elibi, ngoba kwenze izinto ezinkulu.
21 Ne félj, föld, ujjongj és örvendj, mert nagyokat mívelt az Örökkévaló!
Ungesabi, lizwe, jabula uthokoze, ngoba iNkosi yenze izinto ezinkulu.
22 Ne féljetek, mező vadjai, mert megzöldültek a puszta tanyái, mert a fa megtermette gyümölcsét, fügefa és szőlőtő adták erejüket.
Lingesabi, zinyamazana zeganga, ngoba amadlelo enkangala asehlumile; ngoba isihlahla sithela isithelo saso, umkhiwa levini kunike amandla akho.
23 És ti Czión fiai, ujjongjatok és örvendjetek az Örökkévalóban, a ti Istentekben, mert adta nektek az igazságra tanítót, és hullatott nektek esőt, meg őszi esőt és tavaszi esőt az első hónapban.
Lani bantwana beZiyoni, thabani lithokoze eNkosini, uNkulunkulu wenu; ngoba ilinikile izulu lensewula ngokulunga, yalinisela izulu, izulu lensewula lezulu lamuva njengakuqala.
24 És megtelnek a szérűk gabonával és áradoznak a présházak musttól meg olajtól.
Lamabala okubhulela azagcwala amabele, lezikhamelo zewayini ziphuphume ngewayini elitsha lamafutha.
25 És pótolom nektek azon éveket, melyeket megevett a sáska, a nyaló, a faló és a szöcske, az én nagy seregem, melyet bocsátottam rátok.
Njalo ngizabuyisela kini iminyaka eyadliwa yintothoviyane, yisikhonyane, leqhwagi, lenswabanda, ibutho lami elikhulu engalithumela phakathi kwenu.
26 És enni fogtok, enni és jóllakni és dicséritek az Örökkévalónak, a ti Istenteknek nevét, ki csodálatosan cselekedett veletek; s nem fog megszégyenülni népem örökre.
Njalo lizakudla lokudla, lisuthe, lidumise ibizo leNkosi, uNkulunkulu wenu, oliphethe ngokumangalisayo. Njalo abantu bami kabayikuyangiswa lanininini.
27 S majd megtudjátok, hogy Izraél közepette vagyok én, s én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek és senki más; s nem fog megszégyenülni népem örökre.
Njalo lizakwazi ukuthi ngiphakathi kukaIsrayeli, lokuthi ngiyiNkosi uNkulunkulu wenu, njalo kakho omunye. Njalo abantu bami kabayikuyangiswa lanininini.
28 Lészen pedig ez után: kiöntöm szellememet minden halandóra, és majd prófétálnak a fiaitok és leányaitok; véneitek álmokat álmodnak – ifjaitok látomásokat látnak.
Kuzakuthi emva kwalokho ngithele uMoya wami phezu kwayo yonke inyama; njalo amadodana enu lamadodakazi enu azaprofetha; abadala benu baphuphe amaphupho, amajaha enu abone imibono.
29 Még a szolgákra és szolgálókra is ama napokban kiöntöm szellememet.
Yebo, laphezu kwenceku laphezu kwencekukazi ngizathela uMoya wami ngalezonsuku.
30 És adok csodajeleket az égen és a földön: vért, tüzet és füstoszlopokat.
Njalo ngizaveza izimangaliso emazulwini lemhlabeni, igazi, lomlilo, lezinsika zentuthu.
31 A nap átváltozik sötétséggé, s a hold vérré, mielőtt eljönne az Örökkévaló napja, a nagy és félelmetes.
Ilanga lizaphenduka libe ngumnyama, lenyanga ibe ligazi, lungakafiki usuku lweNkosi olukhulu lolwesabekayo.
32 És lészen, mind az a ki szólítja az Örökkévaló nevét, megmenekül; mert Czión hegyén és Jeruzsálemben menekvés lesz, a mint mondta az Örökkévaló, s azon megmaradottak közt, a kiket szólít az Örökkévaló!
Kuzakuthi-ke loba ngubani ozabiza ibizo leNkosi asindiswe; ngoba entabeni yeZiyoni leJerusalema kuzakuba khona ukukhululwa, njengokutsho kweNkosi, laphakathi kwabaseleyo iNkosi ezababiza.

< Jóel 2 >