< Jóel 1 >
1 Az Örökkévaló igéje, mely lett Jóélhez, Petúél fiához.
Wach Jehova Nyasaye mane obiro ne Joel wuod Pethuel.
2 Halljátok ezt, ti vének és figyeljetek, mind az ország lakói! Vajon történt-e ez napjaitokban, avagy őseitek napjaiban?
Winjuru ma, un jodongo; chikuru itu, un duto ma udak e piny. Bende gima chalo kama osetimore e ndalou, kata e ndalo mag kwereu?
3 Arról regéljetek gyermekeiteknek, gyermekeitek pedig az ő gyermekeiknek, s az ő gyermekeik a jövő nemzedéknek.
Nyis nyithindu wachni, kendo nyithindu onyis nyithindgi, kendo nyithindgi bende onyis tiengʼ maluwogi.
4 A mit meghagyott a szöcske, megette a sáska, s a mit meghagyott a sáska, megette a nyaló, s a mit meghagyott a nyaló, megette a faló.
Gik ma mony mar bonyo oweyo, bonyo madongo osechamo; gik ma bonyo madongo oweyo bonyo matindo osechamo, gik ma bonyo matindo oweyo bonyo mamoko nochamo.
5 Ébredjetek, részegek és sírjatok; jajgassatok mind a borivók a must miatt, hogy elragadtatott szájatoktól.
Un jomer, chiewuru kendo ywaguru! Gouru nduru, un duto ma jomath mag divai; gouru nduru nikech divai manyien, nikech oseyudhe ogole e dhou.
6 Mert népség szállt az én országomra, hatalmas és szám nélkül; fogai oroszlánfogak, nőoroszlán zápjai vannak.
Oganda moro osemonjo pinya, en oganda maratego kendo gingʼeny mokadho akwana; en gi leke mag sibuor madichwo, leke mager mag sibuor madhako.
7 Szőlőtőmet pusztulássá tette és fügefámat csupasszá: hántva lehántotta és eldobta, megfehéredtek a venyigéi.
Oselwero it mzabibu maga, kendo ketho yiende ngʼopega. Osepoko potgi mi owitogi kucho, kendo oweyo bedegi kodongʼ rachere.
8 Keseregj, mint hajadon, ki zsákot kötött föl ifjúkorának férjéért.
Ywaguru ka ukuyo ka dhako ma pod tin ma orwakore gi law kuyo, ka oywago chwore mane ohange.
9 Elragadtatott lisztáldozat és öntőáldozat az Örökkévaló házától; gyászolnak a papok, az Örökkévaló szolgálattevői.
Chiwo mag cham kod misango miolo piny orumo e od Jehova Nyasaye. Jodolo ywak joma tiyo e nyim Jehova Nyasaye ywak.
10 Elpusztíttatott a mező, gyászba borult a föld, mert elpusztíttatott a gabona – kiszáradt a must, elhervadt az olaj.
Puothe okethore, lowo otwo; cham okethore, divai manyien orumo, mo bende onge.
11 Megszégyenültek a földmívesek, jajgattak a vinczellérek a búza miatt és árpa miatt, mert odaveszett a mezőnek aratása.
Kik ugen gimoro un jopur, denguru un jopidh mzabibu, beduru mokuyo nikech ngano gi shairi, nikech cham mochiek manie puothe okethore.
12 A szőlőtő kiszáradt s a fügefa elhervadt, gránátfa, pálma is és almafa, mind a mező fái elszáradtak; bizony kiapadt a vígság az ember fiai közül.
Mzabibu osetwo kendo ngʼowu osener, olemo mongʼinore, gi othidhe kod mapera kaachiel gi yiende duto mag puodho osetwo. Adier mor mar dhano bende oserumo.
13 Övezkedjetek és tartsatok gyászt, oh papok, jajgassatok, oltárnak szolgálattevői, jöjjetek, háljatok zsákban, Istenemnek szolgálattevői; mert megvonatott Istenetek házától lisztáldozat meg öntőáldozat.
Yaye un jodolo, rwakreuru gi pien gugru kuywak; denguru kendo gouru nduru, un joma tiyo e nyim kendo mar misango. Biuru, mondo uywagru otieno duto, un joma tiyo e nyim kendo mar misango, nikech cham mag misango kod misengini miolo piny, onge e od Nyasachwa.
14 Szenteljetek böjtöt, hirdessetek gyülekezést, gyűjtsétek egybe a véneket, mind az ország lakóit, az Örökkévaló, a ti Istenetek házába, és kiáltsatok az Örökkévalóhoz.
Landuru lemo gi riyo kech maler kendo luonguru chokruok maler. Chokuru jodongo kod ji duto modakie piny, mondo gibi e od Jehova Nyasaye ma Nyasachu, mondo giywagre ne Jehova Nyasaye.
15 Jaj az a nap! Mert közel van az Örökkévaló napja s mint pusztítás jő a Mindenhatótól.
Mano kaka odiechiengno lich! Nimar odiechieng Jehova Nyasaye chiegni, enobi kaka kethruok moa kuom Nyasaye Maratego.
16 Nemde szemeink láttára elragadtatott az eledel Istenünk házától – öröm és ujjongás!
Donge chiemo osegol oko e nyim wangʼwa; donge ilo kod mor onge e od Nyasachwa?
17 Elrothadtak a magvak göröngyeik alatt, elpusztultak a tárházak, összedőltek a pajták, mert kiszáradt a gabona.
Kothe otop motwo ei lowo. Ute keno okethore, dere osego piny, nikech cham onge.
18 Hogy nyög a barom, megzavarodtak a marhacsordák, mert nincs számukra legelő – a juhnyájak is szenvednek.
Mano kaka dhok chur! Kweth mag jamni tangni koni gi koni, nikech gionge lek; kata mana kweth mag rombe sandore.
19 Hozzád, Örökkévaló, kiáltok; mert tűz emésztette a puszta tanyáit és láng lobbantotta föl mind a mező fáit.
In ema aluongi, yaye Jehova Nyasaye, nikech mach osewangʼo pewe mag kwath, kendo ligek mach osewangʼo yiende duto manie pap.
20 A mező vadja is bőg tehozzád mert kiapadtak a vizek medrei és tűz emésztette a. puszta tanyáit.
Koda ka le mag thim bende tangni ka dwari nikech aore duto oseduono, kendo mach osewangʼo pewe mag kwath.