Jób 9
1 Felelt Jób és mondta:
Alors Job prit la parole et dit:
2 Valóban tudom, hogy így van; miképpen is igazulhat Istennel szemben a halandó?
Je sais bien qu’il en est ainsi: comment l’homme serait-il juste vis-à-vis de Dieu?
3 Ha kíván pörölni vele, nem felel neki egyre sem ezer közül.
S’il voulait contester avec lui, sur mille choses il ne pourrait répondre à une seule.
4 Szívre bölcs, erőre hatalmas! Ki keményítette meg magát ellene és sértetlen maradt?
Dieu est sage en son cœur, et puissant en force: qui lui a résisté, et est demeuré en paix?
5 A ki hegyeket mozdít el, s nem is tudják, a melyeket felforgatott haragjában;
Il transporte les montagnes, sans qu’elles le sachent, il les renverse dans sa colère;
6 a ki megreszketteti a földet a helyéről, hogy oszlopai megrendülnek;
il secoue la terre sur sa base, et ses colonnes sont ébranlées.
7 a ki szól a napnak s nem ragyog fel, s a csillagokra pecsétet tesz;
Il commande au soleil, et le soleil ne se lève pas; il met un sceau sur les étoiles.
8 kiterjeszti az eget egymagában s lépdel a tenger magaslatain;
Seul, il étend les cieux, il marche sur les hauteurs de la mer.
9 teremti a gönczölszekerét, az óriont s a fiastyúkot meg a Délnek kamaráit;
Il a créé la Grande Ourse, Orion, les Pléiades, et les régions du ciel austral.
10 a ki nagyokat tesz kikutathatatlanúl, csodásokat, úgy hogy számuk sincsen:
Il fait des merveilles qu’on ne peut sonder, des prodiges qu’on ne saurait compter.
11 lám, elvonul mellettem s nem látom, elhalad s nem veszem észre;
Voici qu’il passe près de moi, et je ne le vois pas; il s’éloigne, sans que je l’aperçoive.
12 ha kit elragad, ki utasítaná vissza, ki szólna hozzá mit mívelsz?
S’il ravit une proie, qui s’y opposera, qui lui dira: « Que fais-tu? »
13 Isten nem fordítja el haragját, alatta legörnyedtek Ráháb segítői;
Dieu! Rien ne fléchit sa colère; devant lui s’inclinent les légions d’orgueil.
14 hát még hogy felelnék én neki, választanám szavaimat vele szemben!
Et moi je songerais à lui répondre, à choisir mes paroles pour discuter avec lui!
15 A ki, ha igazam volna, nem felelnék, az én bírámhoz könyörögnék.
Aurais-je pour moi la justice, je ne répondrais pas; j’implorerais la clémence de mon juge.
16 Ha szólítanám s felelne nekem, nem hinném, hogy figyel szavamra.
Même s’il se rendait à mon appel, je ne croirais pas qu’il eût écouté ma voix:
17 A ki viharban rám rohan, hogy sebeimet sokasítsa ok nélkül.
lui qui me brise comme dans un tourbillon, et multiplie mes blessures sans motif;
18 Nem enged lélegzetet vennem, hanem jóllakat keserűségekkel.
qui ne me laisse point respirer, et me rassasie d’amertume.
19 Ha erőn fordul meg: íme a hatalmas, és ha ítéleten: ki idéz meg engem?
S’agit-il de force, voici qu’il est fort, s’agit-il de droit, il dit: « Qui m’assigne? »
20 Ha igazam volna, szájam ítélne el engem; gáncstalan vagyok, fonákká tesz engem.
Serais-je irréprochable, ma bouche même me condamnerait; serais-je innocent, elle me déclarerait pervers.
21 Gáncstalan vagyok, nem ismerem lelkemet, megvetem életemet!
Innocent! Je le suis; je ne tiens pas à l’existence, et la vie m’est à charge.
22 Egyre megy; azért azt mondom: Gáncstalant és gonoszt semmisít ő meg.
Il m’importe après tout; c’est pourquoi j’ai dit: « Il fait périr également le juste et l’impie. »
23 Ha hirtelen öl az ostor, az ártatlanok elcsüggedésén gúnyolódik.
Si du moins le fléau tuait d’un seul coup! Hélas! il se rit des épreuves de l’innocent!
24 Az ország gonoszok kezébe adatott; bíráinak arczát eltakarja, ha ő nem, ugyan kicsoda?
La terre est livrée aux mains du méchant, Dieu voile la face de ses juges: si ce n’est pas lui, qui est-ce donc?
25 Napjaim pedig gyorsabbak voltak a futárnál, eliramodtak, nem láttak jót.
Mes jours sont plus rapides qu’un courrier, ils fuient sans avoir vu le bonheur;
26 Tovavonultak akár gyékényhajók, mint sas lecsap az étkére.
ils passent comme la barque de jonc, comme l’aigle qui fond sur sa proie.
27 Ha azt mondtam, hadd felejtem el panaszomat, hagyom abba bánatos arczomat s hadd derülök fel:
Si je dis: « Je veux oublier ma plainte, quitter mon air triste, prendre un air joyeux, »
28 megfélemedtem mind a fájdalmaimtól, tudtam, hogy nem fogsz engem ártatlannak mondani.
je tremble pour toutes mes douleurs, je sais que tu ne me tiendras pas pour innocent.
29 Nekem bűnösnek kell lennem – minek fáradozzam hát hiába?
Je serai jugé coupable: pourquoi prendre une peine inutile?
30 Ha megmosakodnám hóvízben s lúggal tisztítanám kezeimet:
Quand je me laverais dans la neige, quand je purifierais mes mains avec le bor,
31 akkor a verembe mártanál engem, hogy megutálnának ruháim.
tu me plongerais dans la fange, et mes vêtements m’auraient en horreur.
32 Mert nem ember ő mint én, bogy felelhetnék neki, hogy együtt mehetnénk be ítéletre.
Dieu n’est pas un homme comme moi, pour que je lui réponde, pour que nous comparaissions ensemble en justice.
33 Nem létezik, ki közöttünk dönt, ki rá tenné kezét mindkettőnkre.
Il n’y a pas entre nous d’arbitre qui pose sa main sur nous deux.
34 Távolítsa el rólam vesszejét, s rettentése ne ijesszen engem:
Qu’il retire sa verge de dessus moi, que ses terreurs cessent de m’épouvanter:
35 majd beszélnék s nem félnék tőle, mert nem olyan vagyok én magamban.
alors je parlerai sans le craindre; autrement, je ne suis point à moi-même.
