Jób 8
1 Felelt a Súachbeli Bildád és mondta:
Андин Шухалиқ Билдад җававән мундақ деди: —
2 Meddig beszélsz efféléket? hatalmas szél szádnak mondásai!
«Сән қачанғичә мошуларни сөзләйсән? Ағзиңдики сөзләр күчлүк шамалдәк қачанғичә чиқиду?
3 Vajon Isten jogot ferdít-e, avagy igazságot ferdít-e a Mindenható?
Тәңри адаләтни бурмилиғучиму? Һәммигә Қадир адиллиқни бурмиламду?
4 Ha fiaid vétkeztek ellene, odabocsátotta őket bűnük kezébe.
Сениң балилириң Униң алдида гуна қилған болса, У уларниму итаәтсизлигиниң җазасиға тапшурған, халас.
5 Ha te keresve fordulnál Istenhez s a Mindenhatóhoz könyörögnél;
Бирақ әгәр өзүң һазир чин көңлүңдин Тәңрини издисәңла, Һәммигә Қадирға илтиҗа қилсаңла,
6 ha tiszta és egyenes vagy: bizony most virrasztana feletted s békét adna igazságos hajlékodnak;
Әгәр сән сап дил һәм дурус болған болсаң, Шүбһисизки, У сән үчүн ойғиниду, Чоқум сениң һәққанийлиғиңға толған туралғуңни гүлләндүриду.
7 s ha csekély volt múltad, a te jövőd felette nagy lesz.
Сән дәсләптә етиварсиз қаралған болсаңму, Бирақ сән ахирида чоқум техиму гүллинисән.
8 Mert kérdezd csak az előbbi nemzedéket s figyelj őseik kutatására;
Шуңа сәндин өтүнәйки, өткәнки дәвирләрдин сорап баққин, Уларниң ата-бовилириниң издинишлиригиму көңүл қойғин
9 mert mi tegnapiak vagyunk és nincs tudomásunk, mert árnyék napjaink a földön!
(Чүнки биз болсақ түнүгүнла туғулғанмиз; Күнлиримиз пәқәт бир сайә болғачқа, һеч немини билмәймиз).
10 Nemde ők oktatnak majd téged, megmondják neked és szivökből fakasztanak szavakat:
Саңа көрсәтмә берип үгәтәләйдиған улар әмәсму? Улар өз көңлидикини саңа сөзлимәмду?
11 Magasra nő-e a sás mocsár nélkül, nagyra-e a káka víz híján?
Латқа болмиса йекәнләр егиз өсәләмду? Қомушлуқтики от-чөпләр сусиз өсәләмду?
12 Még rügyében van, le nem szakítható, és minden fűnél előbb szárad el.
Улар йешил пети болуп, техичә орулмиған болсиму, Һәр қандақ от-чөптин тез тозуп кетиду.
13 Ilyenek az útjai mind az Istenről feledkezőknek s az istentelennek reménye elvész.
Тәңрини унтуған кишиләрниң һәммисиниң ақивәтлири мана шундақтур; Ипласларниң үмүти мана шундақ йоққа кетәр.
14 A kinek megszakad a bizodalma és pókháló a menedéke;
Чүнки униң таянғини чүрүк бир нәрсә, халас; Униң ишәнгини болса өмчүкниң торидур, халас.
15 rátámaszkodik házára, de meg nem áll, hozzá kapaszkodik, de nem marad meg.
У өз угисиға йөлиниду, бирақ у мәзмут турмайду; У уни чиң тутувалған болсиму, бирақ у бәрдашлиқ берәлмәйду.
16 Nedvében álló ő a nap előtt, s kertjén túl tejed a hajtása;
У қуяш астида көклигән болсиму, Униң пиләклири өз беғини қаплиған болсиму,
17 kőhalmon fonódnak össze gyökerei, kőházat szemel ki magának.
Униң йилтизлири таш догисиға чирмишип кәткән болсиму, У ташлар арисида орун издигән болсиму,
18 Ha kipusztítják helyéből, megtagadja őt: nem láttalak!
Лекин [Худа] уни орнидин юливәтсә, Әшу йәр униңдин тенип: «Мән сени көрмигән!» — дәйду.
19 Lám, az az útjának a vígsága s a porból mások sarjadnak ki.
Мана униң йолиниң шатлиғи! Униңдин кейин орниға башқилири тупрақтин үниду.
20 Lám, Isten nem veti még a gáncstalant s nem fogja kézen a gonosztevőket.
Қара, Худа дурус адәмни ташлимайду, Яки яманлиқ қилғучиларниң қолини тутуп уларни йөлимәйду.
21 A míg nevetéssel tölti szájadat s ajkaidat rivalgással,
У йәнә сениң ағзиңни күлкә билән, Ләвлириңни шатлиқ авазлири билән толдуриду,
22 gyűlölőid szégyent öltenek, s nincs meg a gonoszoknak sátra.
Саңа нәпрәтләнгәнләргә шәрмәндилик чаплиниду, Әскиләрниң чедири йоқитилиду».
