< Jób 8 >
1 Felelt a Súachbeli Bildád és mondta:
Tad Bildads no Šuhas atbildēja un sacīja:
2 Meddig beszélsz efféléket? hatalmas szél szádnak mondásai!
Cik ilgi tu tā gribi runāt? tavas mutes vārdi ir kā stiprs vējš, kas greznojās.
3 Vajon Isten jogot ferdít-e, avagy igazságot ferdít-e a Mindenható?
Vai Dievs pārgrozītu tiesu, un tas Visuvarenais pārgrozītu taisnību?
4 Ha fiaid vétkeztek ellene, odabocsátotta őket bűnük kezébe.
Kad tavi bērni pret Viņu grēkojuši, tad Viņš tos arī nodevis viņu grēku varā.
5 Ha te keresve fordulnál Istenhez s a Mindenhatóhoz könyörögnél;
Bet ja tu pie laika to stipro Dievu meklēsi un no tā Visuvarenā žēlastības lūgsies,
6 ha tiszta és egyenes vagy: bizony most virrasztana feletted s békét adna igazságos hajlékodnak;
Ja tu šķīsts būsi un taisns, tad Viņš tevi gan uzlūkos un atkal uztaisīs tavas taisnības dzīvokli.
7 s ha csekély volt múltad, a te jövőd felette nagy lesz.
Un ja tu iesākumā biji sīks, pēcgalā tu būsi ļoti liels.
8 Mert kérdezd csak az előbbi nemzedéket s figyelj őseik kutatására;
Jo vaicā jel tiem senajiem, un liec vērā, ko viņu tēvi piedzīvojuši.
9 mert mi tegnapiak vagyunk és nincs tudomásunk, mert árnyék napjaink a földön!
Jo mēs esam vakarēji un nezinām nenieka; jo mūsu dienas ir kā ēna virs zemes.
10 Nemde ők oktatnak majd téged, megmondják neked és szivökből fakasztanak szavakat:
Viņi tevi gan mācīs un tev sacīs un no savas sirds runās.
11 Magasra nő-e a sás mocsár nélkül, nagyra-e a káka víz híján?
Vai ašķi aug bez dūņām, vai niedres izaug bez ūdens?
12 Még rügyében van, le nem szakítható, és minden fűnél előbb szárad el.
Vēl zaļo, netiek plūktas, bet nokalst ātrāki nekā visa cita zāle.
13 Ilyenek az útjai mind az Istenről feledkezőknek s az istentelennek reménye elvész.
Tā iet visiem, kas Dievu aizmirst, un blēža cerība iet bojā,
14 A kinek megszakad a bizodalma és pókháló a menedéke;
Viņa drošums iznīkst, un viņa patvērums ir kā zirnekļa tīkls.
15 rátámaszkodik házára, de meg nem áll, hozzá kapaszkodik, de nem marad meg.
Viņš atslienas pie sava nama, bet tas nestāv, viņš gan pie tā turas, bet tas nepastāv.
16 Nedvében álló ő a nap előtt, s kertjén túl tejed a hajtása;
Gan viņš ir zaļš, saulei spīdot, un viņa zari izplešas viņa dārzā,
17 kőhalmon fonódnak össze gyökerei, kőházat szemel ki magának.
Viņa saknes vijās ap akmeņiem un ķērās pie mūra ēkas.
18 Ha kipusztítják helyéből, megtagadja őt: nem láttalak!
Kad viņš to izdeldē no viņa vietas, tad šī viņu aizliedz: Es tevi neesmu redzējusi.
19 Lám, az az útjának a vígsága s a porból mások sarjadnak ki.
Redzi, tāds ir viņa ceļa prieks, un no pīšļiem izaug atkal citi.
20 Lám, Isten nem veti még a gáncstalant s nem fogja kézen a gonosztevőket.
Redzi, Dievs neatmet sirdsskaidro, un neņem bezdievīgo pie rokas.
21 A míg nevetéssel tölti szájadat s ajkaidat rivalgással,
Kamēr Viņš tavu muti piepildīs ar smiešanos un tavas lūpas ar gavilēšanu,
22 gyűlölőid szégyent öltenek, s nincs meg a gonoszoknak sátra.
Tavi ienaidnieki taps apģērbti ar kaunu, un bezdievīgo dzīvokļa vairs nebūs.