Jób 8
1 Felelt a Súachbeli Bildád és mondta:
Akkor felele a sukhi Bildád, és monda:
2 Meddig beszélsz efféléket? hatalmas szél szádnak mondásai!
Meddig szólasz még efféléket, és lesz a te szádnak beszéde sebes szél?
3 Vajon Isten jogot ferdít-e, avagy igazságot ferdít-e a Mindenható?
Elforgatja-é Isten az ítéletet, avagy a Mindenható elforgatja-é az igazságot?
4 Ha fiaid vétkeztek ellene, odabocsátotta őket bűnük kezébe.
Ha a te fiaid vétkeztek ellene, úgy az ő gonoszságuk miatt vetette el őket.
5 Ha te keresve fordulnál Istenhez s a Mindenhatóhoz könyörögnél;
De ha te az Istent buzgón keresed, és a Mindenhatóhoz bocsánatért könyörögsz;
6 ha tiszta és egyenes vagy: bizony most virrasztana feletted s békét adna igazságos hajlékodnak;
Ha tiszta és becsületes vagy, akkor legott felserken éretted, és békességessé teszi a te igazságodnak hajlékát.
7 s ha csekély volt múltad, a te jövőd felette nagy lesz.
És ha előbbi állapotod szegényes volt, ez utáni állapotod boldog lesz nagyon.
8 Mert kérdezd csak az előbbi nemzedéket s figyelj őseik kutatására;
Mert kérdezd meg csak az azelőtti nemzedéket, és készülj csak fel az ő atyáikról való tudakozódásra!
9 mert mi tegnapiak vagyunk és nincs tudomásunk, mert árnyék napjaink a földön!
Mert mi csak tegnapiak vagyunk és semmit nem tudunk, mert a mi napjaink csak árnyék e földön.
10 Nemde ők oktatnak majd téged, megmondják neked és szivökből fakasztanak szavakat:
Nem tanítanak-é meg azok téged? Nem mondják-é meg néked, és nem beszélik-é meg szívök szerint néked?!
11 Magasra nő-e a sás mocsár nélkül, nagyra-e a káka víz híján?
Felnövekedik-é a káka mocsár nélkül, felnyúlik-é a sás víz nélkül?
12 Még rügyében van, le nem szakítható, és minden fűnél előbb szárad el.
Még gyenge korában, ha fel nem szakasztják is, minden fűnél elébb elszárad.
13 Ilyenek az útjai mind az Istenről feledkezőknek s az istentelennek reménye elvész.
Ilyenek az ösvényeik mindazoknak, a kik Istenről elfeledkeznek, és a képmutatónak reménysége is elvész.
14 A kinek megszakad a bizodalma és pókháló a menedéke;
Mivel szétfoszol bizakodása, és bizodalma olyan lesz, mint a pókháló.
15 rátámaszkodik házára, de meg nem áll, hozzá kapaszkodik, de nem marad meg.
Házára támaszkodik, és nem áll meg; kapaszkodik belé, és nem marad meg.
16 Nedvében álló ő a nap előtt, s kertjén túl tejed a hajtása;
Bő nedvességű ez a napfényen is, és ágazata túlnő a kertjén.
17 kőhalmon fonódnak össze gyökerei, kőházat szemel ki magának.
Gyökerei átfonódnak a kőhalmon; átfúródnak a szikla-rétegen.
18 Ha kipusztítják helyéből, megtagadja őt: nem láttalak!
Ámha kiirtják helyéről, megtagadja ez őt: Nem láttalak!
19 Lám, az az útjának a vígsága s a porból mások sarjadnak ki.
Ímé ez az ő pályájának öröme! És más hajt ki a porból.
20 Lám, Isten nem veti még a gáncstalant s nem fogja kézen a gonosztevőket.
Ímé az Isten nem veti meg az ártatlant, de a gonoszoknak sem ád előmenetelt.
21 A míg nevetéssel tölti szájadat s ajkaidat rivalgással,
Még betölti szádat nevetéssel, és ajakidat vigassággal.
22 gyűlölőid szégyent öltenek, s nincs meg a gonoszoknak sátra.
Gyűlölőid szégyenbe öltöznek, és a gonoszok sátora megsemmisül.
