Jób 8
1 Felelt a Súachbeli Bildád és mondta:
Then answered Bildad the Shuhite, and said,
2 Meddig beszélsz efféléket? hatalmas szél szádnak mondásai!
How long wilt thou speak these [things]? and [how long shall] the words of thy mouth [be like] a strong wind?
3 Vajon Isten jogot ferdít-e, avagy igazságot ferdít-e a Mindenható?
Doth God pervert judgment; or doth the Almighty pervert justice?
4 Ha fiaid vétkeztek ellene, odabocsátotta őket bűnük kezébe.
If thy children have sinned against him, and he hath cast them away for their transgression;
5 Ha te keresve fordulnál Istenhez s a Mindenhatóhoz könyörögnél;
If thou wouldst seek to God betimes, and make thy supplication to the Almighty;
6 ha tiszta és egyenes vagy: bizony most virrasztana feletted s békét adna igazságos hajlékodnak;
If thou [wert] pure and upright; surely now he would awake for thee, and make the habitation of thy righteousness prosperous.
7 s ha csekély volt múltad, a te jövőd felette nagy lesz.
Though thy beginning was small, yet thy latter end would greatly increase.
8 Mert kérdezd csak az előbbi nemzedéket s figyelj őseik kutatására;
For inquire, I pray thee, of the former age, and prepare thyself to the search of their fathers:
9 mert mi tegnapiak vagyunk és nincs tudomásunk, mert árnyék napjaink a földön!
(For we [are but of] yesterday, and know nothing, because our days upon earth [are] a shadow: )
10 Nemde ők oktatnak majd téged, megmondják neked és szivökből fakasztanak szavakat:
Will they not teach thee, [and] tell thee, and utter words out of their heart?
11 Magasra nő-e a sás mocsár nélkül, nagyra-e a káka víz híján?
Can the rush grow without mire? can the flag grow without water?
12 Még rügyében van, le nem szakítható, és minden fűnél előbb szárad el.
Whilst it [is] yet in its greenness, [and] not cut down, it withereth before any [other] herb.
13 Ilyenek az útjai mind az Istenről feledkezőknek s az istentelennek reménye elvész.
So [are] the paths of all that forget God; and the hypocrite's hope shall perish:
14 A kinek megszakad a bizodalma és pókháló a menedéke;
Whose hope shall be cut off, and whose trust [shall be] a spider's web.
15 rátámaszkodik házára, de meg nem áll, hozzá kapaszkodik, de nem marad meg.
He shall lean upon his house, but it shall not stand: he shall hold it fast, but it shall not endure.
16 Nedvében álló ő a nap előtt, s kertjén túl tejed a hajtása;
He [is] green before the sun, and his branch shooteth forth in his garden.
17 kőhalmon fonódnak össze gyökerei, kőházat szemel ki magának.
His roots are wrapped about the heap, [and] seeth the place of stones.
18 Ha kipusztítják helyéből, megtagadja őt: nem láttalak!
If he shall destroy him from his place, then [it] shall deny him, [saying], I have not seen thee.
19 Lám, az az útjának a vígsága s a porból mások sarjadnak ki.
Behold, this [is] the joy of his way, and out of the earth shall others grow.
20 Lám, Isten nem veti még a gáncstalant s nem fogja kézen a gonosztevőket.
Behold, God will not cast away a perfect [man], neither will he help the evil doers:
21 A míg nevetéssel tölti szájadat s ajkaidat rivalgással,
Till he shall fill thy mouth with laughing, and thy lips with rejoicing.
22 gyűlölőid szégyent öltenek, s nincs meg a gonoszoknak sátra.
They that hate thee shall be clothed with shame; and the dwelling place of the wicked shall come to naught.
