< Jób 8 >
1 Felelt a Súachbeli Bildád és mondta:
Then answered Bildad the Shuhite, and said,
2 Meddig beszélsz efféléket? hatalmas szél szádnak mondásai!
How long wilt thou speak these things? And [how long] shall the words of thy mouth be [like] a mighty wind?
3 Vajon Isten jogot ferdít-e, avagy igazságot ferdít-e a Mindenható?
Doth God pervert justice? Or doth the Almighty pervert righteousness?
4 Ha fiaid vétkeztek ellene, odabocsátotta őket bűnük kezébe.
If thy children have sinned against him, And he hath delivered them into the hand of their transgression;
5 Ha te keresve fordulnál Istenhez s a Mindenhatóhoz könyörögnél;
If thou wouldest seek diligently unto God, And make thy supplication to the Almighty;
6 ha tiszta és egyenes vagy: bizony most virrasztana feletted s békét adna igazságos hajlékodnak;
If thou wert pure and upright: Surely now he would awake for thee, And make the habitation of thy righteousness prosperous.
7 s ha csekély volt múltad, a te jövőd felette nagy lesz.
And though thy beginning was small, Yet thy latter end would greatly increase.
8 Mert kérdezd csak az előbbi nemzedéket s figyelj őseik kutatására;
For inquire, I pray thee, of the former age, And apply thyself to that which their fathers have searched out
9 mert mi tegnapiak vagyunk és nincs tudomásunk, mert árnyék napjaink a földön!
(For we are but of yesterday, and know nothing, Because our days upon earth are a shadow);
10 Nemde ők oktatnak majd téged, megmondják neked és szivökből fakasztanak szavakat:
Shall not they teach thee, and tell thee, And utter words out of their heart?
11 Magasra nő-e a sás mocsár nélkül, nagyra-e a káka víz híján?
Can the rush grow up without mire? Can the flag grow without water?
12 Még rügyében van, le nem szakítható, és minden fűnél előbb szárad el.
Whilst it is yet in its greenness, [and] not cut down, It withereth before any [other] herb.
13 Ilyenek az útjai mind az Istenről feledkezőknek s az istentelennek reménye elvész.
So are the paths of all that forget God; And the hope of the godless man shall perish:
14 A kinek megszakad a bizodalma és pókháló a menedéke;
Whose confidence shall break in sunder, And whose trust is a spider’s web.
15 rátámaszkodik házára, de meg nem áll, hozzá kapaszkodik, de nem marad meg.
He shall lean upon his house, but it shall not stand: He shall hold fast thereby, but it shall not endure.
16 Nedvében álló ő a nap előtt, s kertjén túl tejed a hajtása;
He is green before the sun, And his shoots go forth over his garden.
17 kőhalmon fonódnak össze gyökerei, kőházat szemel ki magának.
His roots are wrapped about the [stone]-heap, He beholdeth the place of stones.
18 Ha kipusztítják helyéből, megtagadja őt: nem láttalak!
If he be destroyed from his place, Then it shall deny him, [saying], I have not seen thee.
19 Lám, az az útjának a vígsága s a porból mások sarjadnak ki.
Behold, this is the joy of his way; And out of the earth shall others spring.
20 Lám, Isten nem veti még a gáncstalant s nem fogja kézen a gonosztevőket.
Behold, God will not cast away a perfect man, Neither will he uphold the evil-doers.
21 A míg nevetéssel tölti szájadat s ajkaidat rivalgással,
He will yet fill thy mouth with laughter, And thy lips with shouting.
22 gyűlölőid szégyent öltenek, s nincs meg a gonoszoknak sátra.
They that hate thee shall be clothed with shame; And the tent of the wicked shall be no more.