< Jób 8 >
1 Felelt a Súachbeli Bildád és mondta:
Bildan iz Šuaha progovori tad i reče:
2 Meddig beszélsz efféléket? hatalmas szél szádnak mondásai!
“Dokad ćeš jošte govoriti tako, dokle će ti riječ kao vihor biti?
3 Vajon Isten jogot ferdít-e, avagy igazságot ferdít-e a Mindenható?
TÓa zar može Bog pravo pogaziti, može li pravdu izvrnut' Svesilni?
4 Ha fiaid vétkeztek ellene, odabocsátotta őket bűnük kezébe.
Ako mu djeca tvoja sagriješiše, preda ih zato bezakonju njinu.
5 Ha te keresve fordulnál Istenhez s a Mindenhatóhoz könyörögnél;
Al' ako Boga potražiš iskreno i od Svesilnog milost ti izmoliš;
6 ha tiszta és egyenes vagy: bizony most virrasztana feletted s békét adna igazságos hajlékodnak;
ako li budeš čist i neporočan, odsad će svagda on nad tobom bdjeti i obnovit će kuću pravedniku.
7 s ha csekély volt múltad, a te jövőd felette nagy lesz.
Bit će malena tvoja sreća prošla prema budućoj što te očekuje.
8 Mert kérdezd csak az előbbi nemzedéket s figyelj őseik kutatására;
No pitaj samo prošle naraštaje, na mudrost pređa njihovih pripazi.
9 mert mi tegnapiak vagyunk és nincs tudomásunk, mert árnyék napjaink a földön!
Od jučer mi smo i ništa ne znamo, poput sjene su na zemlji nam dani.
10 Nemde ők oktatnak majd téged, megmondják neked és szivökből fakasztanak szavakat:
Oni će te poučit' i reći ti, iz srca će svog izvući besjede:
11 Magasra nő-e a sás mocsár nélkül, nagyra-e a káka víz híján?
'Izvan močvare zar će rogoz nići? Zar će bez vode trstika narasti?
12 Még rügyében van, le nem szakítható, és minden fűnél előbb szárad el.
Zeleni se sva, al' i nekošena usahne prije svake druge trave.
13 Ilyenek az útjai mind az Istenről feledkezőknek s az istentelennek reménye elvész.
To je kob svakog tko Boga zaboravi; tako propada nada bezbožnika:
14 A kinek megszakad a bizodalma és pókháló a menedéke;
Nit je tanana njegovo uzdanje, a ufanje mu kuća paukova.
15 rátámaszkodik házára, de meg nem áll, hozzá kapaszkodik, de nem marad meg.
Nasloni li se, ona mu se ljulja, prihvati li se, ona mu se ruši.
16 Nedvében álló ő a nap előtt, s kertjén túl tejed a hajtása;
Zeleni se i sav na suncu buja, vrt su mu cio mladice prerasle.
17 kőhalmon fonódnak össze gyökerei, kőházat szemel ki magának.
Svojim korijenjem krš je isprepleo te život crpe iz živa kamena.
18 Ha kipusztítják helyéből, megtagadja őt: nem láttalak!
A kad ga s mjesta njegova istrgnu, ono ga niječe: 'Nikada te ne vidjeh!'
19 Lám, az az útjának a vígsága s a porból mások sarjadnak ki.
I evo gdje na putu sada trune dok drugo bilje već niče iz zemlje.
20 Lám, Isten nem veti még a gáncstalant s nem fogja kézen a gonosztevőket.
Ne, Bog neće odbacit' neporočne, niti će rukom poduprijet' opake.
21 A míg nevetéssel tölti szájadat s ajkaidat rivalgással,
Smijeh će ti opet ispuniti usta, s usana će odjeknuti klicanje.
22 gyűlölőid szégyent öltenek, s nincs meg a gonoszoknak sátra.
Dušmane će ti odjenut' sramota i šatora će nestat' zlikovačkog.'”